Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-09 / 23. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG K IPAR Az egybankár rendszer. A hosszú hitelkrizis alatt sok vállalat, számos kereskedelmi ház azért pusztult el, mert állandóan több bankárral, több pénzintézettel állott összeköttetésben, s így több oldalról szorították az esedékes kötelezettségek rendezésére. Amig a kereskedő vagy az ipari vállalat csak egy pénzintézet hitelét veszi igénybe, addig inkább dacolhat akármilyen pénzkrizissel, mert nagyobb könyörü- letre, több altruizmusra számíthat pénzforrásával szemben. Epen azért fölvetődött az eszme, nem volna-e helyesebb, a vállalat szempontjából előnyösebb, ha állandóan egy forrásból merítené hitelét, ha tárca váltóit és elfogadványait egy bankházban eszkomp- táltatna ? Tagadhatatlan, hogy az eszme életre való, de a megvalósítás kissé nehezebben vihető keresztül. Az eszme azért nem ölthet testet, mert az egy bankár rendszernek számtalan előnye mellett bizony fogyatékosságai is vannak. Első sorban a hitelező visszaélhet az adós bizalmával. A finanszírozó pénzintézet ösmeri a vállalat összes ügyeit, s ez erős fegyver a bankár kezében, Igaz, hogy a vállalat bonitása szerint fogja a hitelt nyújtani, de viszont ha az adós bármilyen oknál fogva is uj összeköttetést kíván keresni, a hitelező kezében olyan értékes adatok vannak, hogy a vállalat nem szívesen fog bankárjának fölmondani. Minden pénzintézet nem foglalkozik az összes bankszerű üzletágakkal. így például a könyvkövetelések leszámítolását még alig néhány bank űzi, már pedig ez fontos hitelforrása a vállalatokigk. Ez is egyik hátránya az egybankár rendszernek. De jóval fölötte állanak ezeknek azok az előnyök, amelyek az egybsnkár rendszerből származnak. A hitelválság alatt sok olyan bukás volt, amelyeket az egybankár rendszerrel meg lehetett volna előzni. A hitelszervezet számos haját ki lehet operálni az egybankár rendszerrel. A bankösszeköttetés népszerűsítéséhez vezetne ez a rendszer, ahol minden kereskedő, iparos és vállalkozó megtalálná bankárját, aki sokkal olcsóbban és előnyösebben bonyolítaná le mindenféle hitelműveleteit és átutalásait. Az egybankár-rendszer Magyarországon nagy népszerűségnek még nem örvend. Ezen •csodálkozni sem lehet, mert nálunk annyi a pénzintézet, hogy minden kereskedő egyidejűleg többel állhat összeköttetésben. Idők folyamán nálunk hozzászoktak ahoz, hogy több bankár szolgálatait vegyék igénybe, s igy az átmenet nehéz. A kisebb és független, de állandó bankhitelt érdemlő vállalatok áttérést az egybankár rendszerre folyamatban van, de a mai nehéz pénzviszonyok mellett ez az átmenet igen lassú. Külföldön sem örvend nagy népszerűségnek az egybankár rendszer, jóllehet Ausztriában és Németországban erős propagandát csinálnak neki. Az egybankár rendszer automatikusan fog tért hódítani, s mindenütt alkalmazni fogják, ahol annak előnyeiről meg fognak győződni. Domány Gyula. HÍREK. Vigasztalan pénzügyi helyzet. Minél beljebb megyünk a nyárba, annál feszültebb lesz a pénzpiac. Más években ilyenkor a jegybank kimutatások hétről-hétre javultak, míg most a lehető legkedvezőtlenebbek. Sok momentum játszik közié, amelyek drágítják a pénzt és emelik a pénzthelyettesitő eszközök a külföldi váltók árát. A külpolitikában még tömérdek kérdés nincs elintézve, a balkánon, ha nem is ölik egymást a nemzetek fiai, a háború réme ne n ült el teljesen. Az elrejtőzött töke még nem mer elöbujni, mert a mai helyzetet nem látja alkalmasnak arra, hogy a gazdasági élet tényezőjévé szegődjék. A jegybankok a legmagasabb rátával dolgoznak s még csak halvány reménysugár sem látszik arra, hogy belátható időn belül akár nálunk, akár német, vagy angol piacon az első kamatlábleszállitás megtörténjen. Ilyen viszonyok mellett kétségtelen, hogy ezt az esztendőt is a magas kamatláb jegyében visszük át s örüljünk, ha ősszel, a legnagyobb hiteligények idejében a hatszázalékos kamatlábat nem kell feljebb szöktetni. Hogy mekkora károkat szenved egész gazdasági berendezkedésünk az állandósulni látszó pénzkrizis alatt, azt a bukások, csődök, üzembeszünl elések, a keresetnélkiili munkások nagy tömege, a szünetelő vállalkozási kedv élénken bizonyítják. Közös érdekek. A múlt héten a magyar iparosok és kereskedők rándultak át Bécsbe s most az osztrák társaik jöttek át hozzánk. A sürü érintkezés az uj kereskedelmi szerződések miatt vált szükségessé. Ausztriában, ha nincs is olyan nagy hatalom az agráriusok kezében, mint nálunk, de a kereskedelmi szerződéseknél olyan erős agrárius befolyás érvényesül, hogy ezáltal az ipari és kereskedelmi érdekeken sérelem esik. A Balkán államokkal megkötendő szerződések miatt szervezkednek most mindkét ország merkantil és ipari egyesületei. Hogy az agráriusokkal erőteljesebben lehessen a küzdelmet felvenni, az osztrák és magyar kereskedők és nagyiparosok közös akcióra készülnek s magatartásukat a múlt heti bécsi és a jelenlegi budapesti együttes értekezleteken fogják megállapítani. Helyes gondolat volt a közös munkálkodás eszméje, mert a szövetkezésben nagy erő rejlik s csak ez a nagy erő tudja némiképen ellensúlyozni az agráriusoknak a mindenkori kormányoknál jól beprotezsált nagy erejét. Hová lett a pénz? A múlt év őszétől kezdve mintegy 300 millió koronát vontak ki a takarékpénztárakból a betevők, ugyanannyira tehető a külföldre visszaküldött tőke, úgy hogy a legegyszerűbb számítás szerint már 600 millió koronával szegényebb gazdasági életünk, mint másfél évvel ezelőtt. Ennek a nagy tőkemennyiségnek a hiánya nyom nélkül ki nem vonulhat gazdasági életünkből, aminek számtalan tanujelét láttuk eddig is. Hová lett,’, hová tűnt el az a 600 millió, mely gyorsan itt hagyott bennünket s az ut, amelyen elvonult, jelzi ennek a nagy összeg eltűnésének hátrányait A takarékpénztárakból kivont 300 millió korona tartózkodási helye nem ismeretlen előttünk. A félénk közép- osztály, mely leggyorsabban reagált a háborús félelmekre, hazaszaladta takarékbetétével s otthon rejtette el. Ez a pénz még pem szivárgott vissza a takarékpénztárakba, mert nem volt olyan gyors a visszaözönlés, mint a milyen nagy buzgalommal vették ki a bankokból az összegyűjtött koronákat. A penziók formájában visszavont pénz sem került vissza a külföldi bankokhoz, igy a külföldön, különösen francia piacon érezhető az elrejtett tőkemennyiség. Ez a pénz mindaddig vissza nem kerül a gazdasági élet forgatagába, amig a teljes kül- és belpolitikai béke át nem veszi birodalmát. A mezőgazdaság panasza. Beköszöntött a tavasz, amikor a mezőgazda beinstruálja a földet, följavitja a talajt, hogy jó termést érjenek A tavasz elején érkezik a jelzálogbankokhoz a legtöbb kérvény, mert ilyenkor van a gazdának pénzre szüksége. A helyzet most is úgy alakult, hogy a mezőgazdák fölkeresték kérvényeikkel a zálogleveles intézeteket, de a kölcsönök folyósítása elmaradt. A záloglevélpiac helyzete igen rossz, úgy hogy a pénzintézetek zálogleveles kölcsönöket még nem folyósíthatnak. Sem a külföldi, sem a hazai értékpiac nem javult s valósággal megközelíthetetlen uj értékek elhelyezésére. A mezőgazdák a kassai nagygyűlésen is kifejezést fognak adni a mezőgazdasági hitel mostoha sorsa miatt elégedetlenségüknek s kormány beavatkozást fognak sürgetni. A kereskedők és iparosok hitelviszonyai sem elégittetnek ki, de ők hiába fordulnak kormánysegitségért, velük szemben a kormány nem olyan bőkezű és korántsem oly készséges, mint az agráriusokkal szemben. Közgazdasági közlemények. A Hungária általános Biztosító Részvénytársaság junius 2-án tartotta első rendes közgyü- 1 és ét gróf Károlyi lnne elnök vezetésével A közgyűlésen 83 részvényes vett részt, akik 4768 szavazatot képviseltek. A közgyü’és tudomásul vette az igazgatóság jelentését és a felmentvényt minden irányban megadta Az igazgatóság uj tagjává megválasztott Fleissig Sándor a Magyar tank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatója, a felügyelő- bizettság tagjaivá pedig Kalória Zoltán, Roth József, Szűcs Bertalan, TelegdiJÓ7reí, Visnga Frnőés Zsolnay- Matlyasovszky Tibor. A közgyűlést az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy a tisztviselői nyegd jalap megteremtése végett 50.000 koronát bocsájt az igazgatóság rendelkezésére. Végül a közgyűlés köszönetét szavazott az első üzletév folyamán elért eredményekért úgy az ügyvezető igazgatóknak, mint a tisztviselői karnak. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen a társaság elnökévé gróf Károlyi Imre, alelnökeivé pedig báró Fejérváry Imre és Székely Ferenc választattak meg. APOLLO műsora dominál! „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r.t. Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat 1 Kérjen 1 prospektust! Képviselők kedvező teltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust I .
