Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-09 / 23. szám
1915. junius 9. 25. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYŰL ti. PÁSZTOR MIHÁLY, FŐSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOMA SZILARD, VERBOl ÁRMIN, VURGVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára: EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szerkesztőseg es kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 Nem jó az élelmiszer-üzem. A pénteki rendkívüli közgyűlés, amely már tárgyalta a községi élelmiszer-üzem forgótőkéjének emeléséről szóló előterjesztést, nem határozott felette, mert a tanács a javaslatot nem tárgyalhatta le a közélelmezési bizottsággal. Ez igen helyesen volt így, mert érthetetlen, hogy egy olyan fontos köz- élelmezési kérdést, mint a községi üzem forgótőkéjének emelése, nem vitatnak meg a szakbizottságban. Már csak a formának is eleget kellett volna tenni, ha az ügyosztály vagy a tanács nem is volt kiváncsi a bizottság véleményére, de speciálisan ez a kérdés valóban méltó arra, hogy minél többen és minél sokfélébb szempontból mondjanak róla véleményt. A községi élelmiszer-üzem a mai formájában nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a fogyasztó közönség fűzött hozzá. Ezeken a hasábokon már sokszor volt szó az élelmiszer-üzem hibáiról, s valahányszor irtunk róla, mindannyiszor konstatáltuk, hogy az élelmiszer-üzem elhibázott alkotás, legföképen azért, mert semmiféle árszabályozó hatása nincsen. Nem sok cikket árul, de ezek a cikkek sem tudnak versenyezni a magánkereskedelemmel ; sem az ár-, sem a minőségbeli differencia nem olyan, hogy komoly versenyről lehetne beszélni. Az üzem vezetésében sincs meg az a bizonyos kereskedői szellem, amely múlhatatlanul szükséges egy ilyen vállalat vezetéséhez; egy kis közélelmezési ügyosztály ez az üzem, tehát elképzelhető, milyen lassú és tehetetlen. A főváros, amikor megalkotta az üzemet, fegyvert akart a magánkereskedelem indokolatlan és jogosulatlan áremelései ellen, de sehogy sem tudja megtölteni a fegyvert, hogy valóban használhassa. A konkurren- cia tudja, hogy a főváros fegyvere üres, hiába is szegzik tehát nekik: tréfa az egész, De ez a tréfa túlságosan drága, s a főváros polgárságának nincsen annyi pénze, hogy ezt kibírja. Meg kell reformálni az üzemet, valóban életképessé kell tenni, mert a mai helyzet tűrhetetlen. És addig, míg az üzem alapjában nem lesz megreformálva, nem lehet arról beszélni, hogy kiterjesszék és megnagyobbítsák. A Budapesti Hírlap vasárnapi számában érdekes ideát vet föl: áruljon az üzem bort is, mert felháborító, hogy egy bortermelő ország fővárosában lehetetlen tiszta borhoz jutni. Amilyen jogos és igaz ez a panasz, épen olyan nehezen lehet rajta segíteni az élelmiszer-üzem mai szervezete mellett. Világos, hogy ezt a lehetetlen állapotot a túltengő közvetítő kereskedelem okozta, de hogyan szállhat szembe ezzel a hatalmas szervezettel a főváros szánalmasan gyenge üzeme ? Itt nagyobb, de sokkal nagyobb erőre van szükség s ha 250.000 koronával emelik is az üzem forgó tőkéjét, ez az erő még mindig kevés. Abban az időben, amikor az élelmiszeruzsora ellen föltámadt a főváros, nem igy képzelték el a harcot. Egy nagy, négymillió korona alaptőkés részvénytársaság alapítását határozta el a közgyűlés, de ehelyett ezt a szánalmas üzemet csinálták. A közélelmezési ügyosztály szembeszállt a közgyűlés akaratával s ennek most az az eredménye, hogy egy nagykereskedés helyett szatócsüzletet kaptunk. Szatócsbolttal pedig nem lehet világvárosi élelmiszer politikát csinálni. Nincs villamos autotaxi! — A Namagnak nem kell a koncesszió. — Szép vállalattal kötött szerződést a főváros. A „Namag“ brémai automobilgyár, amely százötven villa nos autotaxi járatására kapott engedélyt, visszaadta a koncesszióját a fővárosnak. Nem kell neki a koncesszió, nem csinál autotaxit, mert nem sikerült neki üzletet csinálni a koncesszió eladásával. Mindenfelé kínálta az engedélyeket, amelyeket a fővárossal kötött szerződés szerint nem szabad eladni, de lehet rá üzemi-részvénytársaságot alapítani, ami azt jelenti, hogy a gyár mégis csinálhat pénzt magából a koncesszióból. A mannheimi Benz-gyár ezt megcsinálta már félig, a „Namag“ is végigházalta már egész Németországot, de neki semmiképen sem sikerült az üzlet. Mit fog most a főváros cselekedni? Jogosítva van-e egyállalában a gyár arra, hogy vállalt kötelességeit egyszerűen lerázza magáról ? Már azért, hogy junius elsején nem állította forgalomba a kapott számok tiz százalékát, büntetést kellett volna kapnia, épen úgy, mint a Benznek, amely csupán hárma szállított a kötelező tizenöt helyett: de a főváros meg sem mozdul. Ahogy magyar vállalatokat játszott ki az idegenek kedvéért, most úgy dédelgeti tovább az idegeneket, s nem tesz semmiféle megtorló lépést, amikor ezek az idegen vállalatok a legszemérmetlenebbül járnak el a fővárossal és a közönséggel szemben. íme: még meg sincsenek az autotaxik igazán már is a legnagyobb kellemetlenségek fordulnak elő. Egyedül a magyar vállalat, az aradi „Marta“-gyár felelt meg hűen szerződésének; pontosan beállította húsz kocsiját s kötelező ígéretet tett arra, hogy havonként huszonöt uj kocsit bocsát forgalomba. A ma- gyargvárdolgozik csupán, a „Benz“ amerikázik, a „Namag“ pedig sztrájkol. A fővárosnak pedig nem szabad ilyen sértéseket eltűrnie. A főváros presztízse sem engedi, hogy vállalatok ilyen módon merjenek eljárni, de a főváros közönsége sem az a rongy, amelvlyel ilyen idegen, betolakodott vállalatok igy bánhatnak el. HÍREK Megjelent az autóbusz-előterjesztés. Hétfőn délelőtt a közlekedési ügyosztály kiadta az autobusz-forgalom életbeléptetéséről szóló előterjesztést. Elolvasva e terjedelmes tanulmányt, meg lehet állapítanunk, hogy a szerződés kedvező a fővárosra s különösen az a kötelező Ígéret, hogy január elsején már megkezdi működését az autóbusz, megelégedéssel kell tudomásul venni. Igazán nem vagyunk hozzászokva az ilyen gyorsasághoz — az autotaxi közlekedésre majd tiz esztendeig kellett várnunk — annál inkább helyeseljük tehát a megállapodásokat, mert ilyen rövid terminusra kötelezik az ajánlatot tevő angol konzorciumot, hogy üzembe helyezze az autóbuszokat. Az előterjesztés szerint az angol Dewonshiie el Comp cég részvény- társaságot alakit Budapesti általános omnibusz r.-t. nevén, 300.000 korona alaptőkével,amelyet három hónap alatt hét millió koronára emel fel. A cég megváltja az omnibusz-vállalatot 1,935.000 koronáért s január elsejétől kezdő- dőleg a ióüzemet fokozatosan átalakítja géptizemre. Összesen 17 darab autóbuszt szerez be, angol Deimler-tipusu kocsikat, 34 üléssel (bent a kocsiban és a tetőzeten is) amilyenek ma Londonban járnak. A koncesszió 35 esztendőre, tehát 1948 év végéig szólana, de a főváros 1925-től megválthatja, a vállalatot négy alkalommal, előzetes egy évi felmondással. A társaság 12 vonalat csinál s megpróbálkozik az éjszakai járatokkal is. A viteldijak szakaszrend'szerre vannak megállapítva s egy szakasz 12 fillér, két szakasz 20, három szakasz 30, több szakasz 40 fillér, A reggeli és esti órákban mérsékelt munkás-
