Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-21 / 3. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. 2 jának s az volna a kívánatos, ha az új Nemzeti Színház építésével egyidőben rende­ződnék a színház környéke is. Bizonyos, hogy a kormány ebben az esetben segítségére lesz a fővárosnak s így együttes erővel sok mindent el tudnak érni. S épen ezért ezt a kérdést már most napirendre kell hozni, hogy amikorra eldöntik a szőkébb körű pályázatot, a főváros is tisztán lássa a helyzetet. A Nemzeti Színház környékének művészinek, gyönyörűnek kell lennie s ezért a célért a fővárosnak is, a kormánynak is, minden lehetőt el kell követnie. Szegény utcaseprők. Meglehetősen szomorú és megdöbbentő a köztisztasági hivatalnak az.a jelentése, hogy az uicaseprők közűi minden kilencediket va­lami szerencsétlenség ér. A tanács méltányolta — vagy méltányolni akarta — is ezt a jelen­tést, mert átirt a főkapitányhoz, hogy szigo­rúbban kezeljék ezentúl a kocsisokat. A ko­csisok az okai annak, hogy olyan sok utca­seprőt elgázolnak s az ő hibájuk ez a szo­morú statisztika. Nagyon szép a tanácstól, hogy megen­ged magának egy átiratot az utcaseprők ér­dekében, de azt hisszük, hogy ennek egyál­talán nem lesz foganatja. A kocsisok — és különösen a teherkocsisok — nemcsak az utcaseprőket, de a járókelőket is gázolják s a rendőrség nem elég erős vagy nem elég szigorú ahoz, hogy ezt meggátolja. Csak meg kell nézni a rendőrség statisztikáját az elgá- zolásokról, akkor rájövünk arra, hogy Buda­pesten a legtöbb elgázolást nem a villamosok, hanem a fuvaroskocsik okozták. Ennek pedig főképen az az oka, hogy a fuvarosok min­denféle embert felültetnek a bakra, tehát egyenesen rászabadítják a lelkiismeretlen és gondatlan embereket a közönségre. Tessék minden egyes alkalommal a fuvaros ellen is eljárást indítani, majd akkor megválogatja előbb, hogy milyen embert fogad föl. Szigo­rúan el kell járni a fuvarosok ellen, de ugyan­így a bérkocsisok ellen is, mert még ezek közül sem tud hajtani a legtöbb. Számtalanszor voltunk tanúi annak, hogy a bérkocsisok a legvakmerőbben hajtanak át a villamosok előtt s ezt minden félelem nél­kül megteszik olyan helyeken is, ahol villa­mos megállóhely van, még pedig forgalmas RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. ■ Telefon 65 — 39. ===== megállóhely, ahol igen sok ember álldogál. A bérkocsis egyenesen belehajt a közönségbe s ilyen alkalmakkor történik meg a legtöbb szerencsétlenség. Soha a rendőrnek eszébe nem jut, hogy felírja az ilyen vakmerő és szemtelen kocsisnak a számát, pedig — ha nem is történt baleset — ilyen eset után el kellene tiltani a hajtástól. Csak természetes, hogy ilyen körülmé­nyek között szegény utcaseprők adják meg leginkább a budapesti rendetlenség és lelki­ismeretlenség árát. És nem elég, hogy a ta­nács átiratot intézzen a főkapitánysághoz, ha­nem a közigazgatási bizottságnak állandóan napirenden kell tartania ezt a kérdést. A fővá­rosnak módjában van, hogy szabályrendelet­ben rendezze a bérkocsisok és a fuvaros- kocsisok kérdését: tegye meg tehát és tegye : meg minél hamarább. Pesti jelenet. Azt mondják: a közlekedés megjavult. Azt mondják: a személyzet megelégedett és példás viselkedésű. Azt mondják : most már minden jól van. Ezekkel szemben bátrak vagyunk egy­szerűen reprodukálni azt a jelenetet, amely a múlt vasárnap játszódott le a Köztemető ut elején. Szól pedig ez a történet a közlekedési bizottság tagjainak és mindazoknak, akik el vannak ragadtatva a mai rendtől. * A színhely: a Köztemető-ut eleje, ahol a Baross-térről jövő kocsik megállanak a váróházikó előtt. Idő: vasárnap este tiz óra, tehát olyan idő, amikor az emberek töme­gesen használják a villamost, hogy haza­mehessenek. A váróházikó előtt, amelynél piszkosabb alig van Budapesten, igen sok ember álldogál. Villamos alig jön, de 25-ös számú — amelyre a legtöbb vár — egyáltalán nem. A 25-ös az egyetlen, amely innét a közvágóhidig megy s mint a mérgelődő emberek mondják, már kettő ment el eddig, mind a kettő meg­telve. — Mért nem járatnak legalább vasárnap dupla kocsit? — dühöng az egyik. — Vagy legalább sűrűbben közlekednék ez az átkozott 25-ös! — kiált a másik. Elmúlik öt perc, tiz, tizenöt és a köz- vágóhidi kocsi még mindig nem jön. Húsz perc múlva azután mégis feltűnik a Baross- tér felől. — Jön! — terjed el a hir egy pillanat alatt a közönség között. Az emberek készülődnek. Mintha barri- kádot akarnának emelni a villamos ellen, szinte rátelepszenek a sínre, hogy a kocsi ne mehessen tovább. Végre megérkezik a kocsi s néhány lépésről látni, hogy még az első perronja is zsúfolva van. Megtelt! — ordítja a kalauz, még mielőtt a kocsi megállt volna. Az emberek néma dühvei meresztik szemüket az átkozott kocsira, mig végre az egyik emberben felülkerekedik a közérzés. — Valamennyien föl a kocsira! — kiáltja és föl akar kapaszkodni a lépcsőn. Néhányan már ott állnak a háta mögött, hogy felkapaszkodjanak. Az ember felkapja a botját, hogy azzal szerezzen érvényt az akaratának, ha éppen arra kerül a sor s a többiek utána. — Minden ember föl a kocsira! — ordítja. Ekkor kirohan a kocsiból a kalauz. Az ember egyik lábával már fenn van az első lépcsőn, de ekkor a kalauz minden gondol­kozás nélkül lerúgja. Fölemelte a lábát és egyszerűen belerúgott a felkapaszkodó em­berbe. Az ember leesett, föltápászkodott s a többiek némán álltak körülötte. Sáros, piszkos volt s a kabátján, a mellénél ott volt a kalauz lába nyoma. A Baross-tér felől villamos csöngetés hallatszott, s az emberek mind arra néztek, hátha 25-ös jön. De nem jött. * Példásrend! Nagyszerű közlekedés! Nem józan ember az, aki nincs megelégedve! Budapest barátai. Az a felolvasás, amelyet Pásztor Mihály, kedves és kitűnő kollégánk, tartott a Nép­művelő Társaságban, kezdetét jelenti egy olyan mozgalomnak, amelyre már régóta vártunk. Budapest kétszáz esztendős históriáját ismer­tetve arra a konklúzióra jutott, hogy meg kell alakítani Budapest barátainak szövet­ségét; össze kell egy szervezetbe tömöríteni azokat az embereket, akik vérrel-lélekkel kívánják az uj, a művészi, a világvárosi Budapestet. Azok, akik ezt az okos és mind­nyájunk határozatlan gondolatait fölvető elő­adást végighallgatták, lelkesedéssel, örömmel határozták el, hogy megalakítják Budapest barátainak szövetségét s a jövő szombaton ■—-“*>**6. kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz-, bal­eset, szavatossági-, betö- és állat-biztositásoknál. ffuDGÁ®M res-, üveg-, jeg­Felvilágositásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Részvénytöke 6.000,000 kor. Kartellen kívül! Szervezési alap 1.200,000 К Telefon : 153-98, 2-11,2-12. és a társaság képviselőségei ars ország minden részében. SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben Telefonszámok:73“96'73“97’ 73—98, 73-99. SALAMON JAKAB BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 19. ® Я ÉS i SA GÉGNÉL Telefonszámok: FEST,TISZTIT Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föii/.ler : га Budaocst. VII.. Szövetség-uteza 35­Kepviseletek a vidék legtöbn városán au. Teleioii ,">S-4r« 128-L5.

Next

/
Thumbnails
Contents