Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-21 / 3. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. 2 jának s az volna a kívánatos, ha az új Nemzeti Színház építésével egyidőben rendeződnék a színház környéke is. Bizonyos, hogy a kormány ebben az esetben segítségére lesz a fővárosnak s így együttes erővel sok mindent el tudnak érni. S épen ezért ezt a kérdést már most napirendre kell hozni, hogy amikorra eldöntik a szőkébb körű pályázatot, a főváros is tisztán lássa a helyzetet. A Nemzeti Színház környékének művészinek, gyönyörűnek kell lennie s ezért a célért a fővárosnak is, a kormánynak is, minden lehetőt el kell követnie. Szegény utcaseprők. Meglehetősen szomorú és megdöbbentő a köztisztasági hivatalnak az.a jelentése, hogy az uicaseprők közűi minden kilencediket valami szerencsétlenség ér. A tanács méltányolta — vagy méltányolni akarta — is ezt a jelentést, mert átirt a főkapitányhoz, hogy szigorúbban kezeljék ezentúl a kocsisokat. A kocsisok az okai annak, hogy olyan sok utcaseprőt elgázolnak s az ő hibájuk ez a szomorú statisztika. Nagyon szép a tanácstól, hogy megenged magának egy átiratot az utcaseprők érdekében, de azt hisszük, hogy ennek egyáltalán nem lesz foganatja. A kocsisok — és különösen a teherkocsisok — nemcsak az utcaseprőket, de a járókelőket is gázolják s a rendőrség nem elég erős vagy nem elég szigorú ahoz, hogy ezt meggátolja. Csak meg kell nézni a rendőrség statisztikáját az elgá- zolásokról, akkor rájövünk arra, hogy Budapesten a legtöbb elgázolást nem a villamosok, hanem a fuvaroskocsik okozták. Ennek pedig főképen az az oka, hogy a fuvarosok mindenféle embert felültetnek a bakra, tehát egyenesen rászabadítják a lelkiismeretlen és gondatlan embereket a közönségre. Tessék minden egyes alkalommal a fuvaros ellen is eljárást indítani, majd akkor megválogatja előbb, hogy milyen embert fogad föl. Szigorúan el kell járni a fuvarosok ellen, de ugyanígy a bérkocsisok ellen is, mert még ezek közül sem tud hajtani a legtöbb. Számtalanszor voltunk tanúi annak, hogy a bérkocsisok a legvakmerőbben hajtanak át a villamosok előtt s ezt minden félelem nélkül megteszik olyan helyeken is, ahol villamos megállóhely van, még pedig forgalmas RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. ■ Telefon 65 — 39. ===== megállóhely, ahol igen sok ember álldogál. A bérkocsis egyenesen belehajt a közönségbe s ilyen alkalmakkor történik meg a legtöbb szerencsétlenség. Soha a rendőrnek eszébe nem jut, hogy felírja az ilyen vakmerő és szemtelen kocsisnak a számát, pedig — ha nem is történt baleset — ilyen eset után el kellene tiltani a hajtástól. Csak természetes, hogy ilyen körülmények között szegény utcaseprők adják meg leginkább a budapesti rendetlenség és lelkiismeretlenség árát. És nem elég, hogy a tanács átiratot intézzen a főkapitánysághoz, hanem a közigazgatási bizottságnak állandóan napirenden kell tartania ezt a kérdést. A fővárosnak módjában van, hogy szabályrendeletben rendezze a bérkocsisok és a fuvaros- kocsisok kérdését: tegye meg tehát és tegye : meg minél hamarább. Pesti jelenet. Azt mondják: a közlekedés megjavult. Azt mondják: a személyzet megelégedett és példás viselkedésű. Azt mondják : most már minden jól van. Ezekkel szemben bátrak vagyunk egyszerűen reprodukálni azt a jelenetet, amely a múlt vasárnap játszódott le a Köztemető ut elején. Szól pedig ez a történet a közlekedési bizottság tagjainak és mindazoknak, akik el vannak ragadtatva a mai rendtől. * A színhely: a Köztemető-ut eleje, ahol a Baross-térről jövő kocsik megállanak a váróházikó előtt. Idő: vasárnap este tiz óra, tehát olyan idő, amikor az emberek tömegesen használják a villamost, hogy hazamehessenek. A váróházikó előtt, amelynél piszkosabb alig van Budapesten, igen sok ember álldogál. Villamos alig jön, de 25-ös számú — amelyre a legtöbb vár — egyáltalán nem. A 25-ös az egyetlen, amely innét a közvágóhidig megy s mint a mérgelődő emberek mondják, már kettő ment el eddig, mind a kettő megtelve. — Mért nem járatnak legalább vasárnap dupla kocsit? — dühöng az egyik. — Vagy legalább sűrűbben közlekednék ez az átkozott 25-ös! — kiált a másik. Elmúlik öt perc, tiz, tizenöt és a köz- vágóhidi kocsi még mindig nem jön. Húsz perc múlva azután mégis feltűnik a Baross- tér felől. — Jön! — terjed el a hir egy pillanat alatt a közönség között. Az emberek készülődnek. Mintha barri- kádot akarnának emelni a villamos ellen, szinte rátelepszenek a sínre, hogy a kocsi ne mehessen tovább. Végre megérkezik a kocsi s néhány lépésről látni, hogy még az első perronja is zsúfolva van. Megtelt! — ordítja a kalauz, még mielőtt a kocsi megállt volna. Az emberek néma dühvei meresztik szemüket az átkozott kocsira, mig végre az egyik emberben felülkerekedik a közérzés. — Valamennyien föl a kocsira! — kiáltja és föl akar kapaszkodni a lépcsőn. Néhányan már ott állnak a háta mögött, hogy felkapaszkodjanak. Az ember felkapja a botját, hogy azzal szerezzen érvényt az akaratának, ha éppen arra kerül a sor s a többiek utána. — Minden ember föl a kocsira! — ordítja. Ekkor kirohan a kocsiból a kalauz. Az ember egyik lábával már fenn van az első lépcsőn, de ekkor a kalauz minden gondolkozás nélkül lerúgja. Fölemelte a lábát és egyszerűen belerúgott a felkapaszkodó emberbe. Az ember leesett, föltápászkodott s a többiek némán álltak körülötte. Sáros, piszkos volt s a kabátján, a mellénél ott volt a kalauz lába nyoma. A Baross-tér felől villamos csöngetés hallatszott, s az emberek mind arra néztek, hátha 25-ös jön. De nem jött. * Példásrend! Nagyszerű közlekedés! Nem józan ember az, aki nincs megelégedve! Budapest barátai. Az a felolvasás, amelyet Pásztor Mihály, kedves és kitűnő kollégánk, tartott a Népművelő Társaságban, kezdetét jelenti egy olyan mozgalomnak, amelyre már régóta vártunk. Budapest kétszáz esztendős históriáját ismertetve arra a konklúzióra jutott, hogy meg kell alakítani Budapest barátainak szövetségét; össze kell egy szervezetbe tömöríteni azokat az embereket, akik vérrel-lélekkel kívánják az uj, a művészi, a világvárosi Budapestet. Azok, akik ezt az okos és mindnyájunk határozatlan gondolatait fölvető előadást végighallgatták, lelkesedéssel, örömmel határozták el, hogy megalakítják Budapest barátainak szövetségét s a jövő szombaton ■—-“*>**6. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betö- és állat-biztositásoknál. ffuDGÁ®M res-, üveg-, jegFelvilágositásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Részvénytöke 6.000,000 kor. Kartellen kívül! Szervezési alap 1.200,000 К Telefon : 153-98, 2-11,2-12. és a társaság képviselőségei ars ország minden részében. SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben Telefonszámok:73“96'73“97’ 73—98, 73-99. SALAMON JAKAB BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 19. ® Я ÉS i SA GÉGNÉL Telefonszámok: FEST,TISZTIT Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föii/.ler : га Budaocst. VII.. Szövetség-uteza 35Kepviseletek a vidék legtöbn városán au. Teleioii ,">S-4r« 128-L5.
