Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-02 / 22. szám
1915. junius 2. 22. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GEL BY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOMA SZILARD. VERBOI ÁRMIN, VUKOVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára . EGESZ EVRE 12 K. Szerkesztöseg és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 40 Rossz üzlet a korláti bánya. A főváros évi ISO.000 koronát fizetne rá. A pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy nem vesz bányarészvényeket. Hajlandó magának a bányának megvételéről tárgyalni a részvénytulajdonosokkal, de részvényeket nem vásárol. Azonkívül utasította az ügyosztályt, hogy jobban vizsgálja felül a bánya számadásait. Mi bátrak vagyunk kijelenteni, hogy nem kell a bánya részvények nélkül sem. Nem kell semmi körülmények között, mert lelkiismeretes és pontos számítások után úgy találtuk, hogy a főváros egy deficites üzemet venne a nyakára. Az a fényes mérleg, amelyet néhány esztendő óta kimutat a részvény- társaság, abban a tudatban készült, hogy a főváros tárgyalni fog a bánya megvételére vonatkozólag. 1909-ben, amikor még nem gondoltak a fővárossal kötendő üzletre, 87.000 korona volt a haszon, de már 1910-ben felvetődött ez az eszme s már 104.500 korona hasznot mutattak ki. 1911-ben 118.000 korona a haszon s végre 1912-ben, amikor az eladás már pozitív alakot öltött, 164.000 korona. Ezt csak mesterségesen emelt haszon- kimutatással és a tartalékok igénybevétele által tudták elérni. Osztalékot nem fizettek, a részvény- tulajdonosok 1909. végéig díjtalanul vezették s vezetöigazgatót ma sem tar-, tanak. Az 1912-es mérleg szerint voltak értékelve: Vasút _ ___ ___ 242.500 K. Sze rszám és gépek 269.600 K. Ingatlan és épületek 314.000 K. Összesen tehát 827.000 korona. Ebből leiródott 1911. év végéig 666.000 korona, maradt a befektetés könyvbeli értéke 161.000 K. Ez az összeg az 1912. évi 164.000 К haszonból teljesen leiródott. Az 1912. évi mérlegben kimutatott 164.000 К haszon nemcsak arra szolgált, hogy a kért vételárat indokolják, hanem arra is, hogy a 161.000 К könyvbeli értéket a kimutatott haszonból leírhassák. A vállalat befektetési és felszerelési értéke tehát összesen 827.000 К vagyis a meglévő értékek beszerzése a társaságnak 12 évi fennállása óta 827.000 K-ba került. Ebből az előterjesztés 70.000 K-val törleszti az értéket, mig a r.-t. az egész 827.000 К-t leírta. Azonban kereskedelmileg értékcsökkenésre leírandó volna legalább: A vasútra és annak felszerelésére évi 4% 242.500 К után9680 К 12 évre 116.400 K. Szerszám és gépek után évi 5% 269.600K-ból 10 évre pro esztendő 13.480 K. 134.800 K. Ingatlan ésházakra 2% 314.000 Rután 6298 К tiz évre kerek 63.000 K. Tehát a fenti 8 2 7.000 K-ból lev. 314.200 К. Úgy hogy a mai befektetések valóságos értéke 512.800 K. A mérleg szerinti forgó tőke állott: Készletekben 332.300 К Adósoknál 125.000 К 457.300 К Készpénz volt 22.700 К összes mobil értékek (forgótőke) 480.000 K. Ezzel szemben az előterjesztés 200.000 К-t irányoz elő. A város felajánl vételárként 1,587.000 К A befektetések mai értéke 512.800 К A főváros túlfizetése 1,075.000 K. Szerszám, gépek, házak, épületek és ingatlanok után azért van csak 10 évre az értékcsökkenés számítva, mert ezek részben időközi beszerzések. A bányának, mint ingatlannak értékét nem kell tekintetbevenni, mert a r.-t., annak teljes vételárával még most is tartozik. Azáltal, hogy a város a bányát megveszi, több anyaga nem lesz rendelkezésre, miután eddig is a Korláti r.-t. termelésének majdnem9/ic-részét a városnak szállította; a termelési maximumát a Korláti már elérte, sőt miután a szikla évről-évre kedvezőtlenebb, valószínű, hogy most már a termelésben visszaesés áll be. így tehát a vétel által nemcsak hogy nem emelte a szükségletének fedezhetőségét a főváros, hanem kizárta a jövőre nagyobb bányák megnyitását, fejlesztését, mert a főváros az elsőrendű anyag majdnem kizárólagos fogyasztója; kizárta, hogy valaha olcsóbb anyaghoz jusson, mert neki a vételárat törlesztenie kell, és nincs, aki vele a versenyben az árakat megállapítsa. De eltekintve mindentől, ha a magántársaság évi 70.000 K-nál nagyobb hasznot nem tudott elérni, hogy fog maradni a fővárosnak évi 255.000 K. haszon, mint ahogy azt az ügyosztály előterjesztette? S mit kell még a fővárosnak csinálni! Rögtön béreket emelni, jóléti intézkedésekre költeni és mi egymás. Pontos számítás szerint a főváros üzleteredménye igy alakulhat: 1.587.000 К vételár 4V2°/o-os kamatja _ ___ _ _ _ К 71.775 1. 587.000 К befektetés évi 3%-os törlesztése ___ „ 47.510 Vezetés minimális ___ „ 30.000 480.000 К forgótőke 5%-os kamatja ___ ___ ___ „ 24.000 Jóléti intézményekés 800.000 kor. munkabér utáni valószínű bérjavitás ___ _ ___ ,, 80.000 Ez ek szerint a városnak 253.285 koronájába kerülne, amiért a r. t. átlag ily kitűnő vezetés mellett legjobb esetben 70.000 К-t tudott elérni, igy az évi deficit 183.285 korona .volna. így vegyen a főváros kőbányát. A beruházások és a kamatláb. A székesfőváros beruházásainak nagy programmját eredetileg 270 millió koronában állapította meg. Akkortájt a 4%-os befekte- tetési papírok árfolyama igen kedvező volt, úgy hogy az eredetileg 472°/o-ra tervezett kölcsönkötvények helyett a főváros 4%-os kötvényekkel tudta beszerezni alondonisterling- kölcsönt. Ámde ez a differencia a kamattípusban mintegy 25 millió koronával gyarapította a beruházási költségelőirányzat összegét, mivel az eredeti előirányzat 472%-os kötvényeket vett alapul pari kurzuson. Azóta a nemzetközi befektetési piac viszonyai lényegesen megromlottak. Ma már úgy áll a helyzet, hogy 5%-os kötvénytípusnál alacsonyabb törlesztéses kölcsönről szólni sem lehet. De sőt, minthogy közben függő- kölcsönökkel kellett operálni, amelyek kamata effektive az 5%-ot meghaladta: a beruházó tőke még ennél is drágábbá vált. A kamatstandard e megdrágulása lényeges eltolódásokat eredményez a beruházások pénzügyi mérlegében és rentabilitásában. Mert eltekintve attól, hogy sokkal nagyobb tőkebefektetés szükségeltetik az eredetileg preliminált ösz- szegeknél — nem lehet teljesen közömbös az, hogy a beruházásokba fektetett tőke mennyibe kerül? A gázmüvek rentabilitása például 4%%-os beruházás mellett volt megállapítva,
