Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-02 / 22. szám
FÜGG FT L К N BUDA PEST. ') majd a fővárost e kölcsönnél, de még mindig jobb egy hosszú évtizedek alatt törlesztendő kötvénykölcsön normális kamat mellett, mint egy két év alatt visszafizetendő méregdrága függőkölesön a visszafizetés állandó gondjaival! Csak keressen Bárczy és biztosan fog találni! Ha nem a politikai szövetségesnél, hát távolabb a nyugat pénzpiacain. Most van alkalma megmutatni bankári vénáját, amelyről oly gyakran és oly sokan zengenek dicshimnuszt! Könnyelmű gazdálkodás a kórházak körül. Az a leirat, amelyet a belügyminiszter a fővárosi közkórházak 1913. évi költségvetése ügyében intézett a fővároshoz, igen érdekes adatokat foglal magában. A miniszter mindenekelőtt mérsékeli az irodaszerekre, szolgák ruházatára, betegek ruházatára és élelmezésre felvett összegeket s ugyanígy apasztja a tüzelőre, a bútorok pótlására, orvosi műszerekre, gyógyszerekre, épülelfentartásra, gépfentarlásra, gázra előirányzott összegeket is. De nehogy azt higyje valaki, hogy a miniszter kegyetlenkedni akar s oktalan takarékoskodással a betegek kárára intézkedik. Nem, ebben a leiratban olyan súlyos vádak vannak a főváros gazdálkodása ellen, amelyek megállapítása után fel kell íételeznünk, hogy a miniszter árleszállításai jogosultak. Nézzünk csak néhányat e vádak közül: 1. Azt mondja a miniszter, hogy a műszerek beszerzésénél egyáltalán nem tapasztalt olvan törekvést, amelv takarékosságra mulatna. Az osztályok rendeléseit a napi szükséglet irányítja, ahelyett, hogy a folytonosan fogyó anyagokból egyszerre nagyobb mennyiséget szereznének be. Azt nem akarja most kifogásolni, hogy az osztályok vezetőinek teljesen szabad kezük van a műszerek beszerzésénél, de hibáztatnia kell, hogy a legnagyobb szállítóval, a Garay és lársa céggel nem kölötlek semmiféle szerződési, még százalékos engedményre sem. Az évi 50—60.000 koronára rugó szállításnál a napi- vagy magánosok részére való eladás árai érvényesülnek s ugyanazokat a tárgyakat nagyon is eltérően, néhol 20-30°/o-nyi különbözettél számítják fel. Sőt a szállítót olyan tárgyak szállításával is megbízzák, amelyeket az nem gyárt s igy jóval drágábban számítja fel, mintha azt közvetlenül a gyárostól szereznék be. 2. Az épülelfentartásra felveti összegnél azt jegyzi meg a miniszter, hogy a szükséges javításokat nem akkor végzik el, amikor j RIDiKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PA РЕК JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15. • Telelőn 65—39. ■ azokat kisebb költséggel meg lehetne csinálni, hanem késedelmesen, amiben nagy része van annak, hogy a hosszadalmas hivatali eljárásokat pontosan betartják s igy huz- zák-halasztják az ügyeket. Példák: Az uj Szent János-kórházban a személyzeti rendelőben a parkett csak egy kis helyen bomlott fel, amely igen kicsi összegért kijavítható lett volna, de nem csinálták meg, tehát az egész parkettel ki kell dobni. Egy másik példa: A Szent István-kórház mosókonyhájának áztató belonmedencéje megrepedezett. Köztudomású, hogy a betont nem lehet tökéletesen javítani s mégis mit csináltak? Ahelyett, hogy uj medencét készítettek volna, amelv néhány száz koronába került volna, a repedéseket igyekeztek betömni. A viz ezért folyton szivárgott a talajba, maga után vonta a talaj süppedését, ami persze megint uj kiadásokat jelentett. Most, ha idejekorán nem gondoskodnak uj medencéről, a falak is sülyedni fognak, sőt nem lehetetlen, hogy a gépek rongálódásának', a tengely töréseknek is ez a ialajsülgedés az okozója. 3. A főváros a jótékony egyesületeknek, a szerzetesrendeknek olcsóbb árban szállítja a vizet s a gázt. Ezzel szemben a kórházak éppen úgy fizetik mind a kettőt, mint a magánosok. A gáz ára 20 fillér köbméleren- kint, hololt a kórházakban nemcsak világi- fásra, de főzésre, melegítésre, sőt motorok és gépek hajtására is használnak gázt, elvárható tehát, hogy legalább ezért a mennyiségért az ipari gáz árát fizessék a kórházak. Nem folytatjuk tovább: ennyi példa éppen elég volt. Bizonyos, hogy ezek a könnyelmű gazdálkodás példái s éppen ezért a tanácsnak szigorú kötelessége mindezeken segíteni. De nem elég az a sok erélyes szó, amelvlycl ezt a leiratot a kö/g\ülés e’é terjeszti, nem elegek ezek a jövőre való Ígérgetések : itt cselekedni kell, még pedig azonnal. Ez igy nem mehet tovább. H í R E K. Az óbudai teleküzletek. Biró Henrik igen helyesen tetle a pénzügyi bizottság ülésén, amikor nem hagyta szó nélkül az óbudai telepüzleteket. Végtére nemcsak neki, hanem általában is feltűnő volt már, hogy mennyi a drága kisajátítás Óbudán. A „közigazgatási specialista ügyvéd1', akinek működését szóvá- tetle, csakugyan sokat tudott kijárni a városházán s ezt valóban lehetetlenné kelleti tenni a jövőre. Valószínű, hogy Biró Henrik erélyes és bátor fellépése után szünetelni fognak az óbudai kisajátítások, aminthogy a pénzügyi bizottság szombati folytatólagos ülésén már elutasította a Lajos utcai Szemere Ignác-féle ingatlan megvásárlását. A közgyűlés, bizton reméljük, lehetetlenné fogja tenni a pénteki pénzügyi biícfrtSag ülésén elfogadott Weber- féle telekvásárt, amelyet a közigazgatási ügyvéd ur közvetített. Kétszáz és kétszázötven koronás telekárak Óbudán: ez csakugyan feltűnő dolog s ezért az a legjobb, ha beszüntetik az óbudai üzleteket. Csillapodjék egy kicsit az étvágy Óbudán. Jó eredmény-e a kenyérgyáré? A tanács a minap tárgyalta (és természetesen tudomásul vette) a kenyérgyár mérlegét s nem mulasztotta el, hogy agvba-főbe ne dicsérje önmagát azért a „kitűnő üzletért“, amelyet ez az üzem elért. All pediglen ez az úgynevezett kitűnő eredmény 8167 korona tiszta haszonból, amely mellett meg kell említeni, hogy a gyár az összes üzleti költségek fedezésén kívül 42.592 koronát fizetlek a községi alapnak a beruházási tőke után és telekbér címén s 110.030 koronát fordított értékcsökkenésre s újítási és árhullámzási tartalékokra. Valóban nincs módunkban ellenőrizni, vájjon ez a 8167 korona csakugyan olyan nagyon tiszta haszon e, de azt a gyanakvást, hogy nem az, a belügyminiszternek a kórházak költségvetése tárgyában étkezett leirata érlelte meg bennünk. A kenyérgyár öndicsérete azt mondja, hogy a kenveret állandóan 22. 26 és 30 filléres lírákon árulták a közönségnek. A kenyérgyár java termelését azonban a kórházaknak szállítja s a kórházak kilónkint 30 fdléréii fizetik aközségi kenyeret, holott a közönségnek árult kenyér árát még el árusítási jutalékok is terhelik. — A város tehát drágán adja el önmagának a termelt mennyiség nagy részét; természetes, hogy ilyen módon nem nehéz nyereséget kimutatni. Még szép tőlük, hogy megelégszenek 8000 koronával s nem mutatnak ki 50.000 koronát. De ezek után hogyan higyjünk abban, hogy a kenyérgyár kifizeti magát? Megjelentek azautotaxik. Junius elsején végre megjelentek Budapest utcáin az autotaxik. A „Marta“-gyár ünnepiesen bocsátotta útnak az első taxikat: vasárnap délelőtt előkelő közönséggyült össze a Magyar Ruggvanta» árugyár lverepesi-uti telepén s megszemlélte a gyár nagyszabású garázsépilkezését s a taxikat, amelyek sorjában húszán állottak egymás mellett. A közönség, amelynek soraiban ott voltak dr. Body Tivadar alpolgármester, Jakabffg Imre államtitkár, Bodri Dezső főkapitány, Rengi Dezső, Harrer Ferenc, Buzog Károly és Marker Aladár tanácsnokok és sokan mások, nagy tetszéssel fogadta a taxikat s egyértelműen konstatálták, hogy igen szépek- kényelmesek s valóban büszkeségére válnak a magyar iparnak. A vendégeket Rechnitz Béla vezérigazgató üdvözölte m a jd Haltenberger Samu, a „Marta“ gyár vezérigazgatója mondott lendületes beszédet, melvben megígérte, hogy a „Marta“ minden hónapban 25 uj kocsit hoz forgalomba, még ebben az esztendőben összesen 150-el. A főváros nevében Bódg alpolgármester köszönte meg a gyár tBIBIIIIilBCIIIBBl rés-, üveg-, jegFelvilágositásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a двао&яцвгввивввававвлвввов| kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, hetö- és állat- biz t ősi fásoknál. tfünCÁQIl Általános Biztosi tó R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-kÖrut 2. szánt. Telefon : 153 -98, 2—11. 2-12 Részvénytöke 6.СО ,000 kor. és a társaság képvisel őségéi Kartellen kivid az ország minden részében. Szervezési alap 1.200,000 ^•вИ1ВВШ11ИВВЯШНШ«ВВВЯ!11*в1И1ГЯ*011СВВИЯ »«•оавявввавш*^ Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-uteza 35-:»; yűjtóteiepek a székesfőváros minden részében —Képviseteiek a vidék legtöbb városáoan. I eleion 5S 'iS 12S-15