Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-26 / 21. szám

NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY к RTTPÍ f’TPV MEZÓGAZDASAG KERESKEDELEM 1 XVO Ш 1 tiLí U VJ X к IPAR A hitelválság tanulságai. Budapest, május 26. A háború zaja egyidőre végleg elült, s a gazdasági élet reményei nvugodtabb kerék­vágásba terelődnek. A pénzválság ugyan még tart, anyilt piacon a tőkének nagy az ára, s a jegybankok is a magas rátával dolgoznak, de ma már a hitelválság nem szed annyi áldozatot, mint egv évvel ezelőtt. Nem azért kevesebb a bankbukás, mert a férgese el­hullott, hanem mert a másfél éves krízis idején olyan bőséges tapasztalatokra tettek szert a gazdasági élet összes szervei, hogy most már könnyebben veszik föl a harcot a pénzzivatarokkal. A sokat emlegetett vidéki bankok meg­győződtek arról, hogy egy hitel krízist csak úgy tudnak kereszlüluszni, ha első sorban a mobilitást tartják szem előtt. Egy ilyen nagy hitelválságnak kellett kerekednie, hogy a vidéki bankok vezetése egészségesebb mederbe tere­lődjön. Az utolsó öt esztendő alatt nálunk gombamodra elszaporodtak a vidéki bankok, s ezek oly féktelen versenyt támasztottak egymás között, hogy a mobilitás figyelmen kívül hagyásával mindenféle üzletet kultiváltak pénzintézeteink. Mikor a hitel gyeplőjét rövi- debbre fogták, a fővárosi reeszkomptáló bankok, a kis vidéki bankok hirtelen zavarba jöttek, s sem elfogadványaikat nem tukták rendezni, sem a betéteket visszafizetni. Csakis az immobilitásnak tulajdonítható, hogy aktiv pinzintézetek is fizetési zavarokba jutottak. Üdvös hatást eredményezett a hitelválság a tekintetben is, hogy a bankokat tömörülésre késztette. Soha annyi bankfúzió nem volt nálunk, mint az utóbbi időben. A tömörülés révén megapadt a pénzintézetek száma, mely szintén haszna hiteléletünknek. Sok értékes tapasztalatot tartalékolhatnak nagy fővárosi pénzintézeteink is. Szomorúan kellett megállapitaniok, hogy az osztrák és cseh tőke állandó pártfogására nem számíthat nak, mert azok csak addigboldogitanakbennün- ket, amig odahaza elhelyezni nem lehet vagy otthon kisebb a kamathozadéka. A nagy fő­városi pénzintézeteknek az angol, belga és holland piacot kell meghóditaniok, mert sajnos a saját tőkénk egészséges hitelélet keletkezé­séhez fölötte csekély, saz osztrák pártfogására sem lehet alapozni. A jelzáloglevelek elhelyezésénél is nagyobb körültekintéssel kell emittáló intézeteinknek eljárniok. Nem elég a záloglevelet eladni, hanem az is fontos, hogy az egy pénzválság esetén ne kerüljön tömegesen vissza. A kis- tókéssel, aki befektetésre vásárolja értékeinket, kell kibocsátásainkat megkedvelteim, s akkor a visszaözönlés kemény próbáit kikerüljük. A kereskedelem és ipar arról győződött meg, hogy ha állandóan egy bankárral áll összeköttetésben, sokkal könnyebb a helyzete. Ha más pénzintézet számitolja le könyvköve­teléseit, s ismét más banknál helyezi el váltóit, igy első sorban drágább, s másod sorban kisebb a hitele, mert egyik pénzintézet sem ösmeri pontosan a vállalat anyagi helyzetét. Végül az Osztrák-Magyar Bankról is el- ösmeri a piac, hogy a hitelválság alatt föl­adata magaslatán állott, s ha eleinte érték is támadások, idők folyamán be kellett látnia minden gazdasági érdekképviseletnek, hogy a bank nagyban hozzájárult a hitelválság csapá­sainak enyhítéséhez. A példaszó azt mondja, hogy a kár nem jár haszon nélkül. Ez beigazolódott a válság alatt is, mert annyi értékes tapasztalatra tett szert gazdasági életünk, hogy egy esetleges ujabh hitelkrizissel könnyebben és eredménye­sebben tud megbirkózni. HÍREK Alacsony járadék kurzusok. A nehéz pénzügyi helyzet nem kíméli a fix kamatszám papirosokat, s a járadékokat sem. A zálogle­velek, községi kötvények soha nem tapasztalt alacsony kurzusra csúsztak le, s velük együtt csökkent a járadék is. A négyszázalékos korona­járadék 8220 koronás kurzusával alacsonyabb mint a háborús izgalmak idejében. Az uj ki­bocsátású négy és fél százalékos koronajáradék 10 fillérrel alacsonyabb kurzuson áll, mint a 90 60 koronás bibocsátási ár. A járadékok ár­folyam esésének különösebb jelentőséget nem lehet tulajdonítani, mert nemcsak nálunk, hanem minden piacon ilyen a helyzet. A fix kamatozású papírok spekulációs értékek mellett esnek, jóllehet elsőrendű, magas kamatozást biztosító befektetési papírok. A teljes kül- és belpolitikai béke, a változott pénzpiaci viszonyok automatikusan megjavítják a fix kamatozású papirosokat is, amelyek most — átmenetileg — stagnálnak alacsony árfolyamon. A járadék, a legérzé­kenyebb papír, mely minden kül- s belpolitikai abnormitásra reagál, s éppen azért a meg­változott viszonyok itt is éreztetni fogják hatá­sukat, A szeszkartell. A csonka magyar szesz- kartell, a Központi szeszipar részvénytársaság a szeszpiacon megingott pozícióját igyekszik meg­erősíteni. Elsősorban az osztrák szeszkartellal való egyesülést szorgalmazza, de a tárgyalások még kezdetleges stádiumban vannak, s az ered­mény is kétséges. Hasonlóan eredménytelenek a kariellen kívül álló nagy szeszgyárakkal való tanácskozások is. A kartell azt is igen fájlalja, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak között olyan mozgalom ütötte föl a fejét, mely kartellen kívüli uj finomítók létesítését célozza. A csonka kartell még áldozatok árán is elősegítené az egységes, összes szeszgyárakat befogadó teljes kartellt, de sok nagy szeszgyár nincs bizalom­mal a kartell-iroda jelenlegi vezetői iránt. — A kormány kedvére jár a kartellnak, mert a pénzügyminiszter az uj alapításokat, azaz az uj, egyedül exkontingens szesztermelésre alakult szesz­gyárak alapítását megakarja akadályozni. Az 1908. XVIII. t.-c. szerint a szeszgyártás a me­zőgazdaságot illeti. A kormány ennek a felfo­gásnak érvényt is szerzett, amennyiben egyes ipari szeszgyárak kontingensét megváltja. Csak­hogy utóbbi időben kontingens nélkül is létesülnek ipari szeszgyárak, s épen ezek alakulásának akarja útját vágni a pénzügyminiszter Könyvkövetelések leszámítolása. A gazdasági élet fejlődésével, a kereskedelem élén­külésével egy teljesen uj üzletág indult meg, s ez a nyílt számla követelések, a nagykereskedő könyvhitelének a leszámítolása. Nálunk mély gyökeret ez az intézmény még nem vert, mert nem régi keletű, jóllehet külföldön már annyira elterjedt, hogy kisebb kereskedőknek is egyik pénzforrásává vált. A fővárosi piacon néhány szövetkezet, s több kisebb részvénytársasági alapon álló bank s egyik 8 millió koronás alaptőkéjű pénzintézet vonta üzletkörébe a nyílt számlák leszámítolását. A pénzviszonyok feszü­lésével a könyvkövetelések átvállalása is szükebb körbe terelődött, aminek a kereskedők látják kárát, mert váltóanyagukat sem tudják teljes összegben elhelyezni, s ez a pénzforrás is keve­sebb tőkét szolgáltat nekik. A könyvkövetelések leszámítolása a modern kereskedelmi élet erős faktorává fejlődött, s a pénzviszonyok javulá­sával ép olyan elbírálásban kell részesíteni, mint a hasonló váltóai yagot. Németországban keres­kedelem e nélkül már el sem képzelhető, mig nálunk a pénzintézetek ennek az üzletágnak a bevezetésétől idegenkednek. Az ipari konjunktúra hanyatlása. Az egyik berlini szaklap táblázatos kimutatást közöl az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások számáról, a gyárak üzeméről, produkciójáról. Arra a tapasztalatra jut, hogy ádag 30 százalékkal csökkent a gyárak produkciója, ami a nagy konjunktúra pálfordulását jelzi. — A csökkenés okát nem kell messze keresnünk. — A krízis csökkentette a gyárak termőképességét, s az előállítás kevesebb termék is elegendő a szük­ségletek kielégítésére. Szakasztott.ilyen a helyzet nálunk is. Egy fejlődő, erőteljes gazdasági élet kezdett nálunk kialakulni, s ezt a fejlődésben levő csemetét törte derékon a pusztító pénz­válság. Az egyes iparágak munkásai teljes szám­ban nincsenek foglalkoztatva. Csak Budapesten több mint 60000 a munkanélküli, akiknek fog­lalkoztatása fejtörést okoz a főváros vezlőségé- nek. Nincs építkezés, tehát redukált üzemmel dolgoznak az építési anyagokat gyártó vállala­tok. Egyedül a hadfelszerelési gyáraknak megy jól a soruk, mert a háborús izgalom miatt kellően voltak foglalkoztatva, s alig tudták győzni az itthoni és a külföldi megrendelések szállítását. SÍOLTÖGÉP 45 korona, jobban költ mint bármely tyúk. Próbára ingyen küldi G. Mücke, Pottendorí No. 106 Wien mellett. Több száz refer, és bizony, az egész monarchiából ingyen és díjmentesen. Óriásrákok ä f„„eo------- utánvéttel К 8.50 M. J. Schwarz, Buczacz. Hirdetéseket a Független Budapest részére felvesz a kiadó- hivatal (V., Visegrádi­utca 40.,) SERÉNYI és LENGYEL lakatosáru és vasszerkezeti gyár Budapest, Vili., Kis stáció utca II. sz. Telefon: József 2—44. „SMITH PREMIER“ látható irásu Írógép, „BRLNSVIGA“ számológép, сисисисиио „DALTON“ összeadó- és számieirogép.сггзсггэ W W SMITH PREMIER ÍRÓGÉPEK « « □ u magyarországi vezérképviselete □ □ BUDAPEST, ANKER-PALOTA. ÍVntirimln meÉ?szereti és dicséri már első próba JlllllvKIllu után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbősógü férfi-ingeket. Ajánlja kiváló minőségben és jutányos árban. Vértes és Sebestyén cs és kir. szab. fehérnemű készitők, IV., Muzeum-körut 15. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents