Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-19 / 20. szám
1915. május 19. 19. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOMA SZILARD, VERBOI ÁRMIN, VUKOVÁRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára : EGÉSZ ÉVRE 12 K. . Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 40 A Lánchíd elzárása. — Egy csomó elintézni való ügy. — I. Régen tudják már a városházán, hogy a pénzügyminiszter elfogja zárni a Lánchidat, még sem történt semmiféle intézkedés, hogy a forgalmat az elzárás után is lebonyolithassák. A közgyűlés már régen figyelmeztette a tanácsot a propeller-közlekedés bajaira, a városi villamos vasút már régen előterjesztette az erzsébet-hidi villamos tervét, de a tanács tevékenysége abban merült ki, hogy feliratot intézett a pénzügyminiszterhez s ebben minden intézkedést tőle kért. Tőle kérte a javitás alatt alkotandó gyaloghíd megvalósítását (ezt megtagadta a miniszter) a propellerközlekedés reformját (erre nem is válaszolt a miniszter) tőle kért egyszóval minden segítséget (és mindent megtagadott a miniszter) ellenben szolgált egy jótanácscsal: vezettesse át a főváros a villamost az Erzsébet-hidon. Mintha csupa gúny volna a miniszter leirata: ime, a főváros nem csinált semmit. Még azt sem, ami világosan az ő hatáskörébe tartozik: az erzsébet- hidi villamost sem, holott a közönség ezt azóta sürgeti, amióta csak áll a hid. II. S mig a miniszter ilyen szigorú leiratot intézett a városhoz, addig kommünikét adott ki, hogy értekezlet lesz a minisztériumban s ezen majd tanácskozni fognak arról, hogy miképen oldják meg a közlekedés kérdését. Miután ideiglenes gyalogjáróról szó sem lehet, a csavargőzös-köziekedés reformjáról fog a legtöbb szó esni. Beszélnek arról, hogy a kormány három gőzöst ad a vállalatnak s a vállalat köteles lesz négy fillérért szállítani az utasokat, de beszélnek arról is, hogy a vállalatnak 1917-ben lejáró koncesszióját megfogják hosszabbítani. A vállalat minden törekvése erre a koncesszió-meghosszabbitásra megy ki. Ezen dolgozik, ezen fáradozik mindenképpen s ha majd a kezében lesz a koncesszió, újra nem fog törődni a közönség érdekeivel. Mert hogy is gondolja azt a tisztelt kormány: ha az eddigi rozoga s csak minden órában közlekedő gőzösökhöz még hozzájön három: ezek pótolni fogják a Lánchidat? Ekkor meglesz oldva minden nehéz probléma ? Világos, hogy itt a koncesszió-meg- hosszabbitás rejtőzik a háttérben. Ezt pedig semmiesetre sem szabad megcsinálni. Ezt a vállalatot, amely éveken át bosszantotta a közönséget, el kell tüntetni. III. A szerdai közgyűlés bizonyára kifogja mondani Kollár Lajos indítványára a sürgősséget s tárgyalni fogja azokat az intézkedéseket, amelyeket feltétlenül meg kell valósítani. Kollár a következőket proponálja. 1. A miniszterhez felírni a gyalogjáróért. 2. A miniszterhez felírni a csavargőzös-köziekedés reformjáért. 3. A Közútit ráereszteni az Erzsé- b et-hidra. 4. A Városi vasutat ráereszteni az Erzsébet-hidra. 5. Az autóbuszra ajánlatot tett angol céggel megállapodni, hogy autóbuszokat járasson az Erzsébet-hidon. Semmi kétség: valamennyi olyan indítvány, amelyet feltétlenül meg kell valósítani. Az első kettőt már elintézte a miniszter a leiratában, de hátra van még az, amit a főváros megtehet a saját hatáskörében. A villamosokat feltétlenül át kell engedni az Erzsébet-hidon s ugyanakkor meg kell állapodni, hogy a városi villamos használhassa a margithidat és a Ferenc József-hidat is és főképen sürgősen tárgyalni kell az autóbusz-társasággal, mert az autobusz-járatokat lehet a leghamarabb megvalósítani. Ha meglesz az autóbusz-közlekedés, sok bajon segítenek. Most már nincs,sok idő a gondolkozásra, még néhány hónap van csak hátra a hid elzárásáig: mutassa meg a főváros, hogy törődik a közönség érdekeivel s néhány hónap alatt rendet teremt. Kőbányát vesz a város. — A Korláti bazaltbánya üzlete — Még folyósítva sincsen a kölcsön, és már nagy üzleti tervek közelednek a megvalósulás felé. Aki csak teheti, igyekszik eret vágni a fó'városon, mégpedig minél előbb, mert hetven millió a főváros mai viszonyai között nem olyan nagy összeg, hogy sokáig várni lehetne valamilyen üzlettel. Ma megvan a pénz holnap már nincs — és azé lesz, aki előbb jelentkezik érte. A Korláti bazaltbánya részvénytársaság már jelentkezett. Több,mint másfélmillió koronáért ráakarja sózni a fővárosra egész telepét, amely egyébként igen értékes, csak nem a fővárosnak való. Ekkora kőbányát nem tudna a város egyedül foglalkoztatni, s hogy kihasználhassa, kénytelen volna konkurrálni a többi bányával és a vidéken házalni a kövekkel. Képzelhetjük, hogy ennek búsás ráfizetés volna a következménye. A főváros vállalataiban sajnosán nélkülözzük az üzleti szellemet s a jól jövedelmező bánya deficites üzemmé válnék a főváros kezében. Az út- és csatornaépítési ügyosztálynak készülő kövezési programmja szerint hatvan milliót fordítanának kövezésre tiz esztendő alatt. Ez a programm még nem került sem bizottság, sem közgyűlés elé, már pedig ennek a programmnak állítólagos következése volna a községi kőbánya. Sok szó fér még ahoz, vájjon a közgyűlés hozzájárul-e ehez a programmhoz, amely évenkint hat millió koronával terheli meg a költség- vetést s nevetséges, hogy még e programm letárgyalása előtt akarnak' üzletet kötni a bazaltbánya részvénytársasággal. A fővárosnak ez az üzlet egyáltalában nem sürgős, tehát kizárólag a bányatársaság érdeke, hogy ez minél hamarabb létrejöjjön. Sőt a fővárosnak egyáltalán nem kell a kőbánya. Akkora méretű bányát már az előbb kifejtett okoknál fogva nem jövedel- meztethet a város, de ezenkívül a bazaltbányáknak meg van az a sajátságuk, hogy kiszámíthatatlanok. A szakértők sem tudják megállapítani, hogy meddig tarthat a bazalt, amely agyagban fordul elő s igy legutóbb a badacsonyi bazaltbányával történt meg, hogy egyszerre hiába kutattak kő után, mert elfogyott a kő. Ez mindenkor megtörténhetik a korláti bányával is, és vájjon akkor mit csinál a főváros a maga másfélmilliós befektetésével ? A kövezési programmot végre lehet hajtani községi kőbánya nélkül is. A fővárosnak nyilvános árlejtést kell hirdetnie tiz esztendő alatt szállítandó kőanyagra s egészen bizonyos, hogy el tudja látni a szükségletét. De rizikós üzembe belemenni akkor, amikor a főváros pénzügyei szerfelett kedvezőtlenek, nem illik és nem szabad. A korláti bazaltbánya legalább akkora deficittel dolgoznék a főváros szolgálatában, mint amekkora tiszta nyereséggel dolgozik most. Ezt előre megjósolhatjuk. megszereti és dicséri már első próba JHinOwllKl után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlja kiváló minőségben és jutányos árban. Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérnemű készitők, IV., Muzeum-körut 15. sz. V ________________________________—---*
