Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-19 / 20. szám
Nyolcadik évfolyam 1913. május 19. 20. szám. Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt. и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Ы I TAL О & X-.APJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ... .................. ... ... 10 korona Fél évre ... ... .................................... 5 ' Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lai - tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendői : V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 120 millió. — A kölcsön ügye. — A főváros pénzügyi bizottsága felhatalmazta a tanácsot és a polgármestert, hogy 120 millió korona, két évesnél nem rövidebb lejáratú függő kölcsönt vegyen fel; ez a felhatalmazás egy évre szól, vagyis, ha az egész összeg ez alatt az egy év alatt fel nem vétetik, azontúl a tanács intézkedési joga a 120 milliós függő kölcsön felvételére nézve megszűnik. A kölcsönből az 50 milliós dollár és franknyi pénztári jegykölcsön visszafizetendő. A pénzügyi bizotlság felhatalmazását a szerdai közgyűlés fogja jóváhagyni. A kölcsön tehát oly értelemben jut dűlőre, mint a hogyan ezt lapunk múlt számában óhajtandónak jeleztük. Nem rövid lejáratú egyéves adósság lesz, hanem két esztendős, és a főváros az 1914. év végéig szükséges beruházási hitelt szerzi be, nehogy rövid idő múlva ismét pénzgondok előtt álljon. Ez a megoldás az adott kényszerhelyzetben a legmegfelelőbb, mert nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy a pénzviszonyok javulása esetén a kétségkívül drága pénz olcsóbb hitellel helvetlesítessék. Másrészt számol azzal a lehetőséggel, hogy az államok nagy hitelszükséglete folytán a jövő évre még nem javul meg a közkölcsönök tekintetében a helyzet. A fővárosnak tehát megóvja ez a megoldás a cselekvési szabadságát. El kell reá készülve lennünk, hogy a felhatalmazás alapján felveendő függőkölcsön legalább is 61/2°/o-ba fog kerülni. A 6°/o-os bankkamatláb és az ugvanily drága magándiszkont napjaiban olcsóbb pénzre számítani nem igen lehet, különösen akkor nem, amikor a főváros az 50 milliós függőkölcsön visszafizetésének kötelezettsége miatt kénv- szerhelyzetben van. Nevetséges dolog ilyenkor szidni a bankokat és a tőkét, hogy kiakarja uzsorázni a fővárost. A pénz árát a nemzetközi pénzpiaci helyzet határozza meg és amikor az állam járadékkölcsöne is 6%-ba és még többe kerül, egv városi kölcsön sem lehet olcsó. Annál kevésbbé, mert teljesen ki van zárva, hogy a budapesti pénzintézetek a mai viszonyok közölt 120 millió koronát két esztendőre kölcsön adhassanak a fővárosnak. A külföldi konkurrencia pedig nem lehet túlságosan nagy, mert a tőkét mindenütt túlontúl igénybeveszik az államok rengeteg hitelszükségletei. Akármilyen drága lesz is most ez a függőkölcsön, Budapestnek fel kell vennie. És most hiába minden rekrimináció és kritika a főváros rossz pénzügyi gazdálkodásáról. Mi évek óta ostoroztuk a beruházási akció pénzügyi tervszerütlenségét és folyton hangoztattuk, hogy ez a beruházási kampány a fővárost menthetetlenül a deficitbe kergeti. A városházán ezzel nem igen törődtek és az igazsághoz híven megállapítandó, hogy a pénzügyi bizottság sem állott e tekintetben feladata magaslatán. De most amikor benne vagyunk a beruházási munkálatokban és ezek folytatására pénz kell, sürgősen, rögtön : hiába kesergünk, hasztalan fedezi fel egyszerre nehány pénzügyi kritikus, amit már évek óta tudtunk, hogy baj van a beruházások fmanciái körül. A polgármester ugyan tagadta a pénzügyi bizottságban, hogy a beruházások nem az előre megállapított programra szerint és terv- szerütlenül vitettek keresztül és arra hivatkozott, hogy minden egyes kiadás jóváhagyott közgyűlési határozat alapján történt. Ez utóbbi állítás igaz, ellenben tévedés, mintha a beruházások programmszerüleg, előre megállapított keretben történnének. A városi villamos részvények megszerzése, az angval- földi telek vásárlás és nehány házvétel 36millió korona olyan kiadást okozott, mely nem volt benn a programúiban és nem volt benne az a rengeteg sok hihllullépés sem, amely a beruházási preliminárét és a létesítmények rentabilitását fenekestül felforgatja. Az ötlet- szerűség, kapkodás és fejetlenség vádja alól a fővárost teljesen felmenteni tehát nem lehet. De a pénzügyi bizottság e hirtelen támadt bánata most már elkésett. Benne vagyunk a bajban, visszafordulni nem lehet, most pénz kell a fővárosnak, nem pedig jó tanács! A most felveendő 120 milliós függő kölcsönnel konzumálva lesz az eredetileg 270 millióban előirányzott beruházási hitel 50 millió volt a sterlingkölcsön, 100 millió a frankkölcsön, és most jön a 120 millió, melyből 50 millió már elfogyott. Pedig mi minden lesz még hátra a 70 millió elköltése után a beruházásokból! Még csak a gázgyár sem lesz egészen kész ebből a pénzből. Holott ismét kisértenek egészen uj, a programúiban nem is szerepelt beruházási tervek. Városháza, Közúti Vasút: okvetlen megoldandó problémák gyanánt várják a megoldást. A nagy kórházépitkezések is hátra vannak. Változatlanul ragaszkodunk tehát ahoz a nézetünkhöz, hogy az eredetileg 270 millióra kontemplált, utóbb pedig 370 millióra felemelt beruházási szükséglet minimálisan 500 millió koronát fog felemészteni. Miiven képet fog nyújtani a főváros háztartása, amikor ez 5Ö0 milliónak kamatterhe, törlesztése és az inproduktiv beruházások rengeteg fenntartási költségei fogják terhelni a fővárost? Ezen tessék egy kicsit elmélkedni a főváros pénzügyi szakembereinek! A kölcsön dolgának bizottsági tárgyalása során a polgármester egy kötvény-kölcsön eszméjét a limine azzal utasította el, hogy a főváros nem mehet át az 5°/o-os tvpusra. — Pedig ezt az eventualitást alaposan fontolóra kellene vennünk. Nagyon is kérdéses, vájjon nem volna-e előnyösebb egy 5°/o-os kötvénykölcsön parin vagy közel a parihoz mintegy 6V2 s 7% körül mozgó. — Eüggőkölcsön a maga állandó visszafizetési gondjaival. És- honnan tudja Bárczy István, hogy két év múlva ismét az olcsóbb tvpusu befektetési papír ideje következik el? Minden tünet az ellenkezőt valószinsiti. A kibocsájtó intézetek kezdenek visszatérni az 5%-os tvpusu záloglevelekre; az államkölcsönök kamat-sztan- dardja is nagyobb lett. A fejlődés tendenciája határozottan a drágább befektetési papírok felé visz, természetes következményeként az osztalék papírok előnyös kamatozásának. Hol van az megírva, hogy Budapest főváros kötvényeinek állandó és változhatlan kamatlába a 4 vagy 47г százalék? Attól tartunk, hogy idővel ismét meg kell barátkoznunk az 5%-os typussal, ami egyáltalán nem szerencsétlenség. Hiszen a kölcsönök kamata mindig nivel- lálódik: ha a kamatláb alaesony, az árfolyam megfelelőképpen kisebb, ugv hogy a 472%'Os kölcsön 87720/o-os árfolyam mellett ugyancsak 5%-ba kerül, akár az 5% os kölcsön pari árfolyam mellett. Azután törlesztéses kölcsönöknél, amilyenek a főváros kötvénykölcsönei, igen fontos az, hogy az árfolyamszerü tőke- vesztesség mentői kisebb legyen, ez pedig a nagyobb kamatozású kötvénykölcsönnél lehetséges. A városra nézve tudniillik az az előnyös, hogy minden 100 korona visszafizetett kölcsönért mentői többet kapott légyen, nehogy a tőkében való visszafizetés sokkal nagyobb legyen, mint a kapott tőkeösszeg. Éppen ezért érthetetlen előttünk, miért fázik úgy Bárczy az 5°/o-os kötvény gondolatától. Hiszen, ha idővel tényleg ismét kisebb lesz a kamatstandard, még mindig lehet konvertálni! Ha tehát Bárczynak kínálkozik valahol 120 millió 5%-os kötvénykölcsön, ezt a módnst lehetőleg meg kell ragadnia. Lehet, hogy mindez a fejtegetés akadémikus és mire e sorok megjelennek, Bárczy már megállapodott a kölcsön dolgában. De azért rá kellett mutatnunk arra, hogy itt Magyarországon még olyan bankártalen- tumoknál is — mint aminőnek Wälder Gyula vallotta Bárczy!, — jelszavak és előítéletek dolgoznak. Határozottan valljuk, hogy egy 5%-os kötvénykölcsön, mely mellett fix rentabilitást lehetne kikalkulálni, a főváros pénzügyeinek konszolidáltsága és nyugodtsága szempontjából előnyösebb volna, mint a függő kölcsönökkel való örökös kisérletezés. A miként a mai kényszerhelyzetet megjósoltuk,, akként megjósoljuk most is, hogy a székes- főváros végre is át fog térni az 5%-os köl- csöntypusra. Ma még fázunk tőle, holnapután megbarátkozunk vele. Közben azonbanfizetünk majd vagy két évig 120 millió után 67a— 7%-ot. Ez évente P/2—2 millió korona, tehát a két év alatt 3—4 millió. Nem kár ezért a pénzért? EStörhetetlen :: 75% áramot takarít meg. Csak az Osram felírás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasglühlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére : FÍYGER ÉS FIA, Budapest, VI. kér., Hajós-utca 41. szám.
