Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-13 / 19. szám
3 NAGY BUDAPEST PÉNZÜGY к KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG ss IPAR ► Vámpolitikai központok harca. Budapest, 1913 május 1 Régi istencsapása a magyar gazdasági életnek, hogy az agrár és шегкапШ küzdelmek fokozatosan kiélesednek, ahelyett, hogy az ellentétek kisimulnának. Gazdasági helyzetünkben a vezérszerep eddig az agráriusoké I volt s a merkantil érdekeket szolgáló egyesületek az agráriusokkal szemben tehetetleneknek bizonyultak. Túlzott agrárius érdekeket szolgált eddig minden kormány, s a kereskedelmi és ipari élet kívánalmai korántsem találkoztak a kormányok részéről olyan előzékenységgel, mint a mezőgazdasági oldalról támasztott követelések. A kereskedelmi szerző dések megkötésénél is állandóan az agrárius érdekek domináltak, mig a merkantilok háttérbe szorultak. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására alakult az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek támogatása mellett a Magyar Vámpolitikai Központ. Az uj egyesülést tulajdonképen a kereskedelmi szerződések előkészítésére létesítették, de minthogy időközben a Balkánon a háború uj geográfiai és gazdasági helyzetet teremtett, az uj Vámpolitikai Központnak nagy munkája akad. A szerb kereskedelmi szerződések revíziója lett aktuális, s itt a Vámpolitikai Központ már feladatának tekintette, hogy irányelveit vázol ja és azokért a küzdelmet fölvegye. Agrárius oldalról nem jó szemmel néztek a Magyar Vámpolitikai Központ erélyes föllépését és munkálkodását, s ezért ők is megalkották a külön vámpolitikai központjukat, a Mezőgazdasági Vámpolitikai Központot. Álláspontját a legfrisebb vámközpont is fikszirozta, s ezt az uj kereskedelmi szerződések tárgyában sietett a kormány elé terjeszteni. A gyors állásfoglalásra az késztette, mert a Magyar Vámpolitikai Központ is beterjesztette a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek kívánságait a kereskedelmi kormányzathoz. A Magyar Vámpolitikai Központ eloba- ratuma mai Szerbiával fönálló kereskedelmi viszonyunkat a következőképen kívánja módosítani: Előzetes lisztkivitel ellenében gabonabehozatali jegyek engedélyezése. Éz nem teljesen uj dolog nálunk, mert hiszen az őrlési forgalom annak idején sokkal nagyobb kedvezményt biztosított a magyar malomiparnak. az állatbehozatalra vonatkozólag azt kívánja a Vámpolitikai Központ memoranduma, hogy Szerbia megfelelő állategészségügyi ellenőrzés mellett a magyar határon felállítandó vágó- hidakba élő állatokat szállíthasson. Kívánatosnak tartja továbbá a takarmányvámok leszállítását az árpabehozatali jegyek bevezetését. E tervezet nyilvánosságra jutása után kezdett erélyes munkába a Magyar Gazda- szövetség vámpolitikai központja. A szerb kereskedelmi szerződést épen olvan formában kívánja megkötni, mint amilyen a jelenlegi, s az agrár szempontok érvényesülését akarja továbbra is minden vonalon fönntartani. Egy jottányit sem enged a merev agrárius fölfogásból. s ha a szerződés revíziójánál ez álláspont jut diadalra, úgy kereskedelmünk és iparunk számára ismét elvesz a Balkán, mert Szerbia ipari termékeink számára csak úgy nyit piacot, ha mi megfelelően befogadjuk állat és mezőgazdasági produktumait. Épen azért különös körültekintést és kétszeres óvatosságot igényel a szerb kereskedelmi szerződés revíziója, nehogy ipari és kereskedelmi érdekeink ismét kinulláztassanak. Domány Gyula hírek Gazdasági helyzetünk. A háborús fellegek már elvonultak ugyan, de gazdasági életünkben mégsem állott be nagyobb változás. — Pénzpiaci könnyebbülés nincs, a fizetésképtelenségek nem csökkentek, a bankbukások továbbra is napirenden vannak, az üzembeszüntetések I állandóan aktuálisak, szóval szemernyi eltolódást sem okozott a háborús zaj elülése. Egyedül a reménység biztat kereskedőt, iparost és gazdát egyaránt, hogy a helyzet a legrövidebb idő alatt gyökeresen megváltozik. A reménység sajnos — nem fog gyorsan valóra válni, mert az előjelek után ítélve, a javulás időpontja kitolódott. Még mindig olyan események uralják a kül- és belpolitikai életet, amelyek nélkül tartós javulás el sem képzelhető, mert elriasztják az idegen tőkét, amely egyedül szanálhatja gazdasági helyzetünket. — Állandó és általános kedvezőbb helyzet csak akkor fog beköszöntem, ha minden kérdés tisztázódik a külpolitikában s ha a Balkán bonyodalom megoldást nyer. A kamatláb szabályozása. Két törvényünk intézkedik a kamatlábról, r\.z egyik az 1868. XXXI. és a másik az ezt pótló 1871. VII. t.-c. Ez a két törvény a maximális kamatlábat nyolc százalékban állapította meg. — A hosszú hitelválság azonban összeütközésbe hoz*a az elméket a gyakorlattal. A krízis beigazolta, hogy a nyolc százalékon felüli kamatlábat sem lehet uzsorának minősíteni a drága pénzforrások idejében. Épen azért a gazdasági frakciók erélyes agitációt indítottak a kamatláb megváltoztatása iránt, s követelik annak törvényes reorganizációját. Egyelőre két vélemény alakult ki a kamatláb tötvényének a revíziójára vonatkozólag. Az egyik továbbra is fix kamattételt kíván, a másik pedig a mindenkori pénzviszonyokhoz szeretné viszonyítani a hivatalos rátát. Áz illetékes minisztériumok mindkét álláspont figyelembe vételével dolgozzák ki a törvény revízióját. — Kívánatos, hogy mielőbb törvényerőre emelkedjék az az alkotás, amelyek létrehozását a gyakorlati élet diktálta. Az állampénztár deficitje. Az állami gazdálkodás szomorú tanujelét szolgáltatja az a kimutatás, amely arról számol be, hogy az esztendő három első hónapjában a deficit C>9 millió korona, mig az elmúlt egész 1912. évben a különbözet mindössze 40 millió koronát telt ki. Világosan bebizonyítja ez a két számadat, hogy kíméletlenül lefelé csúszunk a lejtőn, s az elszegényedés ijesztő mérveket ölt. Az adóközegek a legkimélellenebb eszközöket igénybe veszik az adóbehajtásnál, de hiába minden árveréssel, exekucióval való fenyegetődzés, nehezen megy az adóinkasszó. Ezen csodálkozni sem lehet, sőt a jelenség egész természetes. A kereskedő és ioaros a szó szoros értelemben tengődik, máról-holnapra él, ezer gond aggasztja, rengeteg teher sulyosodik vállaira, mert nincs megfelelő üzletmenet. Mindenki a gazdasági krízis végnapjait számlálgatja, mely nem akar befejeződni. Ámig a krízis továbbra is szedi áldozatait, addig az adózás is lassúbb menetben fog folyni, s az államgazdaság deficitje is emelkedik. A vidéki piac. A hitelválság alatt a vidéken a bankbukások napirenden voltak. A tömeges pénzintézeti inszolvencia a vidéki piac felé terelte a közfigyelmet, s arról hosszú időn át fővárosi bankkörökben nem a leghizelgöbb volt a fölfogás. Amint a bukások megritkultak, s a hitel- krizis is kevesebb áldozatot követelt, bebizonyosodott, hogy a vidéki piac alapjában véve erős, s ha el is hullott néhány pénzintézet, s kereskedő házak lettek fizetésképtelenek, azért nem lehet egészségtelennek tekinteni a vidéki hitel emporiumokal. Igaz, hogy a vidéki piacnak több olyan szimptomája van, amelyik a túlzásba vitt és könyelmü alapítások eredménye, de a krízis alatt olyan bő tapasztalatokat gyűjtött a gazdasági élet minden tényező, hogy a vidéki piac a válságból megtisztulva és megerősödve lábal ki. Nem lehet általánosítani, s befeketíteni a vidéki piacot néhány bankbukás miatt, mert vidéki hiteléletünk egészséges és alapjai nincsenek megtámadva. Közgazdasági közlemények. A Magyar Keleti Tengerhajós Részvény- társaság. Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklésével tegnap tartotta XV. évi rendes közgyűlését, melyen a kereskedelmi kormány képviseletében Gonda Béla miniszteri tanácsos veit reszt. A közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés szerint a legutóbbi közgyűlés állal nyert fölhatalmazás alapján a részvény- tőkének 1,200.000 koronáról 6,000.000 koronára való tölemelésél keresztülvitiék és az újonnan kibocsátott I részvények is részesednek a lefolyt üzletéy eredményéljen. A részvénykibocsátás által elért 90.000 koronát tevő felpénz a tartalékalaphoz csatoltatolt. A tavaly épült uj hajók közül a 7.7000 tonna hord- képességü Kárpát augusztusban bocsáttatott vízre, mig a hasonló nagyságú Tátra gőzös a közeli hetekben fog üzembe helyeztetni. A Corvin nevű harmadik uj gőzös a galackonstantinápolvi szolgálatra rendeltetett. E forgalom céljára április 1-én uj köteléki - díjszabás lépett életbe, mely a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság vonalaival kapcsolatban dunai állomásokról rendkívül kedvező díjtételeket tartalmaz. A unit év elején szervezett fiumei —ausztráliai vonal a hozzáfűzött várakozást teljesen igazolta, amennyiben számos iparcikk, amely megfelelő hajózási összeköttetés hiányában eddigelé nem volt Ausztráliába oxportálható, immár a fiumei útirányt veszi igénybe. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1912-ik évi 806.852 korona 97 fillér tiszta nyereség hováforditására irányuló javaslatát és részvényenként 17 korona (8 és fél százalék) osztalék fizetését határozta el. A részvényszelvényt május 9-tól kezdve a Magyar Általános Hitelbank főpénztára váltja be. A felmentvény megadása után az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottság eddigi tagjai újból megválasztattak. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen igazgatósági elnökké újból baranyavári Ullmann Adolf főrendiházi tag választatott meg. A Ganz-féle villamossági rt közgyűlése A Ganz-féle villamossági részvénytársaság tegnap délután tartotta évi rendes közgyűlését báró Harkányi János elnöklésével. A bemutatott igazgató- sági jelentés szerint a társaság tiszta nyeresége 990.082.83 K. A nyereség hovaforditására nézve az igazgatóság azt javasolta, hogy részvényenkint 28 K, azaz hétszázalékos osztalékot fizessenek, a fennmaradó 150.082 К 83 fillérből jutalék címén kapjon az igazgatóság 51.008 К 28 fillért, mig 75.000 K-val a tartalékalap, 15.000 K-val pedig a tisztviselők nyugdíjalapja dotáltassék. A fennmaradó 9074 К 55 fillér pedig, hozzávéve az előző év nyrereség áthozatalát, azaz 120.353 К 52 fillért, összesen 129.425 К 07 fillér az 1913. év üzleleredmény-számlájára vitessék át. A közgyűlés a jelentést és a mérleget valamint a tiszta nyereség felosztása iránt előterjesztett javaslatot elfogadta és a felmentvényt mind az igazgatóságnak, mind a felügyelő-bizottságnak megadta. Végül beválasztották a felügyelő- bizottságba Bún József, Ervin Kálmán, Sebesta Kolos. Szászy Lajos és Verderber Józsefet. Az 1912. j évi szelvényeket május 15-től kezdve 23 koronával a Magyar Általános Hitelbank váltja be. Nagy meglepetés cipő- 4 pár cipő 9 K-ért Több nagy gyár fizetési zavara miatt azzal lettem megbízva, hogy tömegcipőt mélyen az előállítási áron alól eladjak. Mindenki kaphat nálam 2 pár női cipőt barna vagy fekete bőrből, galosirozva, erősen szögeit bőrtalppal, legelegánsabb kivitelben és legújabb fazonban; mind a pár együttesen 8 К-ért. Szétküldés utánvéttel. Central Schuh-Exporthaus J. GELB. Neu- sandez,Nr.l44. Kicserélés megengedve vagy nem tetszés esetén a pénz vissza. Minrtanl/i megszereti és dicséri már első próba jUlIlUUinl után a kitűnő szabású, szabályozható nvakbőségü férfi-ingeket. Ajánlja kiváló minőségben és jutányos árban. Vértes és Sebestyén cs és kir. szab. fehérnemű készítők, IV., Muzeum-körut 15. sz. : 4 ___________________________________У
