Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-13 / 19. szám

Nyolcadik évfolyam ____________________ППЗ. május 13._____________________ __________________19. szám.

Bu

dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap

U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt. и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek

Ы I VA TALOS LAPJA.

Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lapFelelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők:

j V.'. Visegrádi-utcza 40.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38

Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is

Előfizetési ára :

Egész évre ... ... _......................... 10 korona

Fél é

vre ... ... ... .. .................. 5

Ak

ik nem szeretik a nyilvánosságot

A pénzügyi bizottság pénteki ülésén kifogások hangzottak el a nyilvánosság ellen. Abból az alkalomból, hogy a lapok közölték azokat a pénzintézeteket, amelyeknél a főváros pénzt helyez el, rátértek arra a kérdésre, hogy milyen ügyekről közöljenek tudósítást a lapok s milyenekről nem. Mint látható, a megbeszélés egészen illuzórius, a vélemények pedig túlságosan magánjellegnek, mert a sajtó nem kér felhatalmazást a pénzügyi bizottságtól, de még a véleményére sem kiváncsi. A bizottságnak s a főváros többi szervének hatalma van az ügyek felett, befolyásolhat és hozhat döntéseket, de hogy a nyilvánosság mikor és hogyan foglalkozzék az ügyekkel, ahoz semmi köze sincs. A pénzügyi bizottságnak s a főváros többi szervének legfeljebb panaszkodnia lehet s akkor a sajtó majd megvizsgálja, vájjon jogosak-e a panaszok, vagy sem.

Panaszok hangzottak el tehát a nyilvánosság ellen s meg kell állapítanunk, hogy a pénzintézetek ügyében elhangzott szavakban volt valamelyes igazság. Valamelyes, mert hiszen a közönségnek joga, hogy megtudja, hol helyezik el az ő pénzét, de árt a pénzintézeteknek, ha a nyilvánosság előtt vitatkoznak a jóságukról és megbízhatóságukról. Ezt készséggel elismerjük, de viszont tudjuk, hogy ha az ügyeket teljesen titokban kezelik, akkor nem a közönség érdeke lesz a legfőbb szempont. A bizottsági tag urak érdekelve vannak a pénz- 1 intézeteknél s a betétek nagyságát nem a pénzintézet megbízhatósága fogja megállapítani, hanem a nála érdekelt bizottsági tag befolyása. Ezt mi tapasztalatból tudjuk — és ennél a listánál is rámutathatnánk példákra — a panasz tehát csak némiképen jogosult.

Most vegyük elő a másik panaszt. Ezzel kapcsolatban többen is megjegyezték, hogy a nyilvánosság idő előtt szellőztet kényes kérdéseket s ezért úgy kellene lenni, hogy a lapok csak akkor ismertessék az ügyeket, amikor azokban már egy bizottság állást foglalt. Ez a panasz egy jámbor és naiv óhajt rejt magában, amely amellett nem tiszta tendenciájú. Tisztességes ügyek és tisztességes emberek nem félnek a nyilvánosságból s nincs szükségük semmiféle bizottság bizonyítványára, hogy megjelenjenek a nyilvánosság előtt, A tisztességes, becsületes üzletnek sohasem árt, ha sokan tudnak róla s ha sok ember mondja el a véleményét. De a panama - az titokban virít nagyra.

Beszéljünk nyíltan és őszintén. A városházán egy igen nagy és igen rossz üzlet veti előre árnyékát. Az uj városháza építésének ügye ez, amelyet mi múlt számunkban részletesen ismertettünk. A Magyar Bank ölenként 6000 és 8000 koronáért el akarja adni a városnak a Eürdő-utca s a Szent lstván- tér között lévő telektömböt s meg akarja vásárolni a mai központi városháza telkét, ölenkint 1900 koronáért. A Magyar Bank uj városházát akar építtetni ezzel a szegény, eladósodott várossal, hogy hízhassák ezen az üzleten s ezt az ügyet több újság ismertette, még mielőtt egy jól megdolgozott bizottság foglalkozott volna vele. Akinek az időelőtti közlések igen fájtak, az báró Herzog Péter volt, a Magyar Bank alelnöke sime, tisztán áll előttünk: i— jogos-e ennek az urnák a panasza, vagy sem?

Nem akarunk más ügyekre is rámutatni, de be tudnék bizonyítani, hogy az ilyen panaszok mögött ilyen ügyek

vannak. A nyilvánosság természetesen nem beszélhet rajongással ezekről az ügyekről és valóban nem törődhetik azzal, hogy kik állanak az ilyen ügyek háta mögött. Annyi mindenesetre tény — s ennek bizonyítására íelhívhatjuk a polgármestertől kezdve a törvényhatóság minden tényezőjét — hogy a nyilvánosság még soha egyetlen fillér kárt sem okozott a fővárosnak.

A nyilvánosságtól a tisztességes ember nem fél: ezt már a pénzügyi bizottságban is megmondotta Feleki Béla. Es mi a magunk részéről annyit jegyzünk meg hozzá, hogy a sajtó megy a maga utján előre, nem törődve senkivel és semmivel. A sajtónak a közönség bírája és nem a közönségnek egy másik szolgája, a törvényhatóság. Annyit tehát megmondhatunk az uraknak, akiket illet, hogy a sajtó igenis foglalkozni fog minden ügygyei, amelylyel foglalkozni akar s nem várja he egy bizottság döntését sem. Az urak nekünk nem irányadók, de ha majd az uraknak nem lesz irányadó a sajtó, akkor hamarosan el fogja söpörni őket az, ami a sajtó mögött áll: — a közvélemény.

A játékbarlangok.

A rendőrség a belügyminisztérium rendeletéből szigorúan és radikálisan járt el egyes játékbarlangok ellen. Egyszerűen lecsukott öt ilyen közveszélyes játéktanyát, amelyek különböző egyesületek cégére alatt fosztogatták szegény áldozataikat. A rendőrségi eljárás alapelve az volt, hogy az olyan egyesületek amelyeknek konstatált célzata, hogy nyerészkedő szándékból iparszerü játéküzemet tartsanak tenn egyes vállalkozók számlájára és amelyeknél az egyesületi jelleg csak szinleges volt: beszünjenek.

A rendőrség e szigora eljárását csak helyeselni lehet. Már évek óta sürgettük a játékbarlangok megrendszabályozását és az utóbbi időben elszaporodott ilynemű pinkaEltörhetetlen :: 75% áramot takarít meg.

Csak az Osram felírás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasglühlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére : FINGER ÉS FIA, Budapest, VI. kér., Hajós-utca 41. szám.