Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-28 / 17. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASAG " IPAR A hitelválság és a jegybank Budapest, április 28 IV. A hosszú gazdasági válság alatt a jegybank — mint eddig kimutattuk — aránytalanul nagyobb igényeknek volt állandóan kitéve, ezért önkénytelenül is felvetődik a kérdés, hogy a jegykibocsátó bank e nehéz megpróbáltatások idején igyekezett-e a piac segítségére lenni, s az elviselhetetlen pénzválságot enyhíteni ? Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a bank hivatása magaslatán állott s ha érték is támadások óvatosabb hitelpolitikája miatt, ezek a támadások lepattannak a bank érccel vértezett külsejéről, mert minden erejével azon volt, hogy a beteg gazdasági élet tátongó sebeit gyógyítsa. Az állandóan magas kamatláb, a benyújtott váltóanyag megrostálása voltak különösen a támadások célpontjai, de később bebizonyosodott, hogy a kamatláb csökkentése nem a jegybank jóakaratán múlott s a fináncváltók visszautasítása sem annyira jogosulatlan s nem olyan nagy mértékű, mint első pillanatban látszott. A hitelválság alatt egy igen életrevaló újítást igyekezett a jegybank a pénzpiaccal megkedvelteim. Mikor a nagy konjunktúrák idejét éltük, derüre-borura alakultak nálunk uj pénzintézetek s különösen a vidéken nőtt gombamódra a sok uj bank. Amint a hitelválság kopogtatott, ezek az uj alapítások rögtön kidőltek a sorból s bebizonyosodott, hogy a minden létjogosultság nélkül alakult vidéki bankok nem épületes tényezői hiteléletünknek. Hosszú ideig foglalkoztak gaz dasági életünk irányitói a vidéki pénzintézetek redukálásának módjaival, mig véeül a jegybank rukkolt elő igen életrevaló eszmével. A vidéki fiókfőnökök révén a hitelt élvező bankok státusait megvizsgálta s ahol nagyobb volt az immobilitás, ott két, sőt három bankot is fuzionáltaíott. Ennek több előnye van. Első sorban megritkult a pénzintézetek száma s igy a főcélt már is elértük, de fontosabb az, hogy ezáltal tőkében erősebb pénzintézetek támadtak, amelyek egy-egy hitelválságot könyebben tudnak átvinni. A jegybank fúziót célzó törekvései már eddig is számtalan bankegyesülést eredményeztek s a pénzintézetek egy köpönyeg alatti egyesítésére irányuló akció még nem fejeződött be. A jegybank javára Írandó az is, hogy a krízis alatt igen sok intézet hitelét fölemelte s ezáltal is segített helyzetükön. Ha a bankmérlegeket végiglapozzuk, igen sokban a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg a bankról, amely visszleszámitolási hitelüket fölemelte, s általában kulánsan járt el velük szemben. Nincs sok ok a panaszra, végeredményben a jegybankkal szemben, mert egyetlen közös intézményünk, amely kifogástalanul funkcionál s egyformán elégíti ki a mi és az osztrákok hiteligényeit. Domáhy Gyula híre к Két államkölcsön. Az uj magyar állami kölcsönnek a második részlete ma esedékes, s szombaton kellett az osztrák állami kölcsönre a befizetéseket teljesíteni. A kél uj kölcsön körül valóságos verseny folyt, hogy Ausztria előnyösebb feltételű kölcsönhöz juthasson. Elismerjük, hogy az osztrák kormány jobb kölcsönt kötött, de ez még nem ok arra, hogy a mi uj kölcsönünket szégyen kölcsönnek tituláljuk. Ausztria mindig előnyösebb kölcsönt tudott kötni, s ha most is jobb a kölcsöne, annak két oka is van. Elsősorban jobb időben kötötte meg a kölcsönt, amikor már alacsonyabb voltak a kamattételek, s pénzkínálat is inkább volt. Ez lényegesen befolyásolta a kölcsönt, s magasabb kibocsátási árfolyamot lehetett elérni. A másik körülményt, ami olcsóbbá tette a kölcsönt, az osztrák postatakarékpénztár közbelépése magyarázza. Ausztriában a postatakarékpénztárnak az államkölcsönöknél nagyobb he olyás jut, s e nagy töke fölött rendelkező intézmény maga is jelentős összegű kölcsönt vesz át. Nálunk még több a gátló körülmény a jó kölcsön megkötésére, de azért még sem szabad szégyen kölcsönnek titulálni a 90‘60 koronás négy és fél százalékos járadékot. Városi lombard kölcsön. Speciális, a magyar viszonyokat élesen jellemző eset történt Sopronban. A város vezetősége minden követ megmozgatott egy kölcsön megszerzése iránt, azonban a fáradozása kárba veszett, mert nem akadt pénzintézet, mely a kölcsönt lefolyósitotta volna. x\ szükséges beruházások eszközlése a városnak sürgősen volt pénzre szüksége, mert felig kész c alornák éklelenitették a várost. A kölcsön fölvétele nem sikerült, s ezért a város tehetősebb polgárai értékpapírjaikat összehordták a város pénztárába, s ez az értékpapír komplekszumra lombard kölcsönt vett föl. íme egy eset, amely fényesen rávilágít arra, hogy a városok hitelügyét végre rendezni kell, mert a vidéki fejlődő városok rászolgáltak arra, hogy hiteikérdésük megoldásával az irányadó körök többet foglalkozzanak. A városi hitelügy rendezésére a községi takarékpénztárak létesítése volna egyik gyógymód, csakhogy ennek az intézménynek nálunk még annyi az ellensége, hogy a törvény szabályozása hosszú időre tolódik ki. Uj biztosítási törvény. Régi gondja minden állam pénzügyi kormányzatának a járadékok árfolyamának stabilizálása, illetőleg emelése. Az utóbbi időben számtalan terv merült fel, amelyekkel a járadék árfolyamot emelni akarták Ezek között szerepelt . az is, hogy a kormány törvényhozásilag kényszerítse a biztositó társaságokat és pénzintézeteket, hogy a díjtartalék, illetőleg a takarékbetét egy bizonyos százalékát állam papirosokban kell elhelyezni. Úgy látszik, ez a javaslat tetszett meg a legjobban pénzügyi kormányzatunknak, mert most a pénzügyiminiszteriumban uj biztosítási törvényjavaslaton dolgoznak, amelynek éle oda irányul, hogy a díjtartalékok egy hányada járadékban kamatozzon. Hogy a célt ezzel el lehet-e érni, azt a jövő fogja megmutatni. Annyi azonban már most is megállapítható, hogy a javaslat semmi üdvösét nem rejt magában, mert amellett, hogy a biztositó társaságokra teher, a járadék árfolyam stabilizálása is csak átmenőleg lesz jó hatással. Amint a díjtartalék megfelelő hányada állampapírban talált elhelyezést, a járadékpiacon ismét esni fognak a kurzusok, hacsak valami egyéb módon nem szanálják a járadékpiacot. Jelzálogos kölcsönök folyósitása. Valóságos szenzációt kelteit a pénzpiacon az a hir, hogy három fővárosi pénzintézet egyidejűleg folyósított jelzálogos kölcsönöket. A kölcsön föltételeit nem ösmerjük, de még . ha súlyosak is azok az adósra, minden esetre kellemesebb, mint a kölcsönkérvén}' visszautasítása. Épen másfél év óta szünetel a zálogleveles kölcsön nyújtás, amely a rossz záloglevél piac miatt akadt. A pénzpiaci helyzet javulásában keresendő most a zálogleveles kölcsönök folyósitása. Sajnos, amilyen örömet váltott ki a* helyzet javulása, épen olyan gyorsan támadt a külpolitikai komplikáció, amely útját állja a tartós javulásnak. A jelzálogos kölcsönök folyósítása továbbra is szünetelni fog mindaddig, amig minden külpolitikai bonyodalom einem simul, s az annyira áhítozott béke át nem veszi birodalmát. Közgazdasági közlemények. Az. Anker élet és Járadékbiztosító társaság Becsben, április 28-án tartotta 54. rendes közgyűlését gróf Prokesch Osten Antal elnöklete alatt. A zárszámadás a lefolyt év gazdasági viszonyainak. ismeretes kedvezőtlen volta dacára, a virágzás és folytonos fejlődés kielégítő képét nyújtotta. Kiállíttatott 9944 kötvény, 76.418.750 К 18 fillér tőkére és 345.676 korona 75 fillér járadékra. A biztosítási állomány 1912. év végén 93.435 szerződésre emelkedett 637,576 077 К 89 fillér tökéről és 2,095.885 К 85 fillér járadékról. Ez az állomány olasz tárcának a római nemzeti intézet részére való átadás folytán csökkent, égy, hogy 1913. január 1-én 90.416 szerződés maradt érvényben 599,655.365 К 76 Fillér tőke és 2,092.593 К >0 fillér járadékra. A számadási évben a bevételek 39,0361967 К 09 fillérre emelkednek. Az összes vagyon 204,321.396.65 koronára rúg; ennek elhelyezése szigorúan a törvényes szabályok és az Ankernél hagyományos szigorú szolidság alapján történt, mit a felügyelőbizottság elismerőleg hangsúlyozott. A társaság Magyarországon 29,841.828 К 06 fillér helyeztetett el és pedig a következő módon: Ingatlanok 5,331.120.89 K. Jelzálogkölcsönök 3,061.742.lő K. Értékpapírok 10,340.166 К 20 tilt. Követelések pénzintézeteknél 43,608.34 К és köLvénykölcsönök 6,0 5.190.48 korona, összesen tehát 29,841.828.06 korona. Az évi felesleg — az egyes kategóriák eredményének hozzászámitásával — 4,035.042 К 53 fillérre emelkedett, melyből csak halálesetre nyereség részesüléssel biztosított felekre 2,824.565 К 98 fillér jutott. A részzényesek 480.000 koronát kapnak (részvényenként, mint a múlt évben, 240 koronát), a különböző díjtartalékok díjazására 475000 korona. Az igazgató-tanács tagjaivá dr. Pontzen Rudolf, aki az utolsó igazgatótanácsi ülésben kooptáltatok véglegesen és Schönburg Har- teuslein Alajos herceg ismét megválasztatott. Ä Városi Villamos közgyűlése. A Budapesti Városi Vasút Részvénytársaság tegnap tartotta meg Hűvös József elnökigazgató elnöklésével rendes közgyűlését. A közgyűlésen a kereskedelmi kormán}' Papp Árpád miniszteri tanácsos képviselte, a főváros közönségének képviseletében pedig dr. Bárczy István polgármester jelent meg. Hűvös József elnök a közgyűlés megnyitása után üdvözölte dr. Bárczy István polgármestert, aki azzal dokumentálta a társaság iránt való szeretetét, hogy a legutóbb elhangzott vádak ellen megvédte a társaságot. Ezután az igazgatóság jelentésére került a sor. A jelentés a vállalat virágzásáról ad számadatokkal bizonyitott kimutatást. A tiszta nyereség 2,599.564 korona. 88 fillér. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság jelentését, a mérlegeket és a zárszámadásokat és megadta a szükséges felmentvényeket. Végül az igazgatóság kilépő tagjait, Fellner Henriket és Hűvös Ivánt újra megválasztották. A napirend letárgyalása után dr. Kaba Vilmos indítványt terjesztett elő, hogy Hűvös József elnökigazgatónak, az üzletvezető igazgatóságnak, az igazgatótanácsnak, a tisztviselői karnak és az egész személyzetnek hálás köszönetét szavaznak s hogy bizalmuknak ezen egyhangú megnyilvánulása a közgyűlés jegyzőkönyvébe beiktattassék. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, mire Hűvös József elnök- igazgató meleg szavakban köszönte meg a megnyilvánult bizalmat, majd berekesztette a közgyűlést. Mint a hivatalos lap közli, az Általános Iparbank részvénytársaság fo yó hó 30-ára hivta össze rendes évi közgyűlését, melyben az igazgatóság az ezidőszerint 1OV2 millió alaptőkének 6V2 millió koronára való leszállítását fogja proponálni. Az igazgatóság, mint értesülünk, a közgyűlés elé terjesztendő jelentésében kiemeli, hogy az összes veszteségek leírása és a társasági vagyon reális értékelése, kapcsolatban az intézet reorganizációjával, biztos alapot nyújt arra, hogy a jövedelmező üzletágak és több kitűnő iparvállalat révén a vesz teségek idővel behozhatok legyenek. A Magyar Bank uj igazgatói A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága ma tartott ülésében dr. Dobay Aurélt, a Központi Kereskedelmi és Iparbank eddigi vezérigazgatóját, az intézet igazgatójává, Takách Emilt, a Hazai Bank volt igazgatóját pedig az intézet aligazgatójává nevezte ki. A Ganz-gyár üzletéve. A Ganz és Társa— Danubius gép-, vaggon- és hajógyár részvénytársaság 1912. évi zárszámadása 3,399.122.44 К brutto
