Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-14 / 15. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY к KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG К IPAR A hitelválság és a jegybank Budapest, április 14. II. A szoktalanul magas hat százalékos ráta jellemzi legjobban a nagy pénzdrágaságot. A hat százalékos bankkamatláb mellett magánpénze nincs a forgalomban, s minden igény kielégítője a jegybank. Az Osztrák-Magyar Bankkal szemben föllépett nagyobb igények a bank kölcsönüzletének számadataiban jutnak kifejezésre. A benyújtások állandóan magasak, s az igények annyira megnőttek a jegybankkal szemben, hogy az 1912. november 15-i kamatláb emelést a hiteligények szokatlan magassága idézte elő. A henvujtások magasságát a jegybankkal szemben támasztott igények ugrásszerű emelkedését a váltó és lombard tárcák szokatlan számai mutatják, amelyek 1911. és 1912. évek december 31-én a következőképen alakultak az 1907. esztendei adatokkal egybevetve: 1912. dec. 31. 1911. dec. 31. 1907. dec. 3t. ezer koronákban Váltótárca 1,341.107 1,141.833 748,068 Lombard „ 355,014 187,760 125,340 Ez a kis összeállítás több irányban szolgáltat igen érdekes tanulságot. Elsősorban meglepő az 1907. évi számadatok aránytalansága a múlt és a megelőző esztendő számadataihoz viszonyítva. Öt évvel ezelőtt szin tén krízisen mentünk át, az év utolsó napján 6 százalékos volt a bankráta, s ennek dacára a vállótárca 748 millió korona volt az 1912. december 31-i egy milliárd 341 millió koronával szemben. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt öt esztendő alatt nagyot fejlődött gazdasági életünk, erőteljesebb, elevenebb gazdasági konjunktúrák követték egymást, s a vállalkozási kedv több tőkét kötött le. A krízis beköszöntésekor az üzemeket egyszerre beszüntetni nem lehetett, jóllehet a pénzválság fejlődő gazdaságunkat derékon törte ketté, s az elvont külföldi tőkét egyéb forrás hiányában a jegybanktól kellett kölcsön kérni. Ezért duzzadt meg a bank váltótárcája s emelkedett egyúttal a lombard állománya is. Ha a múlt évi, s az 1911. évi adatokat összevetjük, itt is igen figyelemre méltó jelenségek ötlenek szemünkbe. 1911. december 31-én a váltótárca 200 és. a lombard 169 millió koronával voltak kisebbek, mint a következő év hasonló időszakában. Látnivaló, hogy a lefolyt 1912. év még az 1911. esztendő szintén válságos második felénél is rosszabb volt, s a jegybank fönnállása óta 1912. december 31-én mutatta ki a legrosszabb státusát. Rekordszámok szerepeltek a jegybank állásában s a váltó és lombard tárcák elérték eddigi legnagyobb magasságukat. A lombard tárca két és háromnegyedszer volt nagyobb, mint 1907 utolsó napján, s 169 millióval multa fölül az 1911 év számadatát. A kézi zálogra adott kölcsönök hirtelen emelkedése abban leli magyarázatát, hogv sokan teljesen kimerítették az Osztrák-Magyar Banknál élvezett reeszkompt hitelüket, s minthogy máskép pénzhez nem tudtak jutni, behordták értékpapírjaikat a jegybankhoz, s ebekre kaptak kölcsönt. A lombard hitel egy százalékkal magasabb a reeszkompt hitelnél, s mégis a szokottnál nagyobb mértékben vették igénybe, mert nem a kamatláb magassága dominált, a nagyobb kamatot nem nézte a hitelkereső, hanem örült, ha akármilyen drágán is hitelforráshoz juthat. Domány Gyula. hírek Az uj kölcsön aláírása. Valósággal feszült érdeklődés előzte meg az április 10-ikét, amikor az uj tipusu koronajáradék aláírására került. Tippek röpködtek az aláírás eredményéről és örömmel állapítjuk meg, hogy a jegyzés a legfényesebb sikerrel járt. Az összes aláírási helyeken kivétel nélkül -— igen nagy érdeklődés kísérte a kölcsönt s ennek az eredménye az, hogy már az első aláírási napon konstatálható volt a túljegyzés. Tőkések és pénzintézetek tömegesen zarándokoltak az aláírási helyekre s föltűnő, hogy a jegyzések harmadrésze zárolt természetű. Ez azt jelenti, hogy a tőkés pusztán befektetésre, elhelyezésre kereste a járadékot s nem árfolyam spekulációra. A jegyzés eredménye megnyugtató már csak azért is, mert ezzel bebizonyosodott, hogy a közönség nem fordult el a fixkamatozásu papírtól s igy a járadéktól sem, csak hozza meg az államkötvény a megfelelő kamatot. A mai viszonyok mellett a tőkés tényleg magasabb hozadékot igényelhet a befektetési papírnál, mert hiszen betétje után is 43Д—5 százalék kamatot kap. Világos, hogy a nehéz pénzügyi viszonyok mellett egyedül a nagyobb kamat biztosítása elvén lehetett az uj kölcsönt sikeresen elhelyezni. Gazdasági bojkott. A szerb kereskedelmi és iparkamarák elhatározták, hogy a szerb kereskedők körében megkezdik az ellenünk irányuló bojkott szervezését. Nem akarjuk lekicsinyelni a szerb mozgalom jelentőségét, de mégis kár a szerb kamarák határozata miatt előre félre verni a harangokat. Az elhatározástól a megvalósításig még hosszú a lépés, különösen ha a meg valósítás nagy, szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Kétséget nem szenvedhet, hogy Szerbia földrajzi fekvésénél fogva annyira rá van utalva a monarchia iparára, hogy annak termékeit tartósan nem nélkülözheti. A bojkott tehát már kezdetben sem lesz olyan méretű, hogy komolyabb aggodalomra adna okot. Ezelőtt öt évvel, Bosznia annektálásakor szintén meg- kondullak a szerb harangok monarchiánk ipari és kereskedelmi termékei ellen, de amint az a bojkott is épen magának Szerbiának ártott, úgy ebből a mozgalomból is csak a szerb kereskedőt és iparost érheti hátrány. A kereskedő és iparos ne politizáljon, hanem igyekezzék a konjunktúrát minél jobban kihasználni. Résen kell azonban lennünk, mert komoly gazdasági érdekeinket éri veszedelem a szerb kiabálások és , bojkottmozgalmak miatt. A hazaküldött dollárok. Állandó témája gazdasági életünknek a kivándorlás. Hol erősebb, hol nagyobb arányokat öli, aszerint, amint odaát, túl az Óceánon jobbak, vagy rosz- szabbak a gazdasági viszonyok. A magyar munkásnak — mint mindenki elölt ösmert — igen nehéz Amerikában a helyzete s ha ennek dacára takarít s hozzátartozóiról sem feledkezik meg, az a nagyobb munkabéreken leli magyarázatát. Az utóbbi években az Amerikából hazaküldött pénzek összege meglehetős különbséget mutat. így 1909. évben mindössze 128 millió dollár vándorolt haza az 1907. évi 208 millióval szemben. Ennek az az oka, hogy az 1907- évi nagy gazdasági válság miatt tömeges munkáselbocsátás történt az amerikai gyárakban s ez 1908 és 1909. évben hazaküldött összegekben is kifejezésre jutott. A rákövetkező 1910. év már a nagy konjunktúra jegyét viseli magán s ekkor már 00 millió koronával jött több amerikai pénz haza, mint egy esztendővel ezelőtt, 1911. évben 162, s a lefolyt 1912. évben 108 millió koronát indítottak útnak kivándoroltjaink, ami minden esetre tekintélyes összeg s Magyarország íizelési mérlegében fontos tényező. A községi szegényalapok betétei. A belügyminiszter a múlt év november havában kiadott egy rendeletet, amely szerint a szegény alapok pénzeit ezután államkötvényekben kell gyümölcsöztelni. A miniszteri rendelet alapján felmondásra és visszafizetésre kerülnek azok a betétek, amelyek eddig, mint a községi szegényalapok pénzei, a vidéki bankoknál voltak elhelyezve. A vidéki pénzintézeteket igen érzékenyen érinti ez a miniszteri rendelet. Őket különben is megviselte a hosszas pénzválság. Először a visszleszámitolási hitelüket korlátozták, majd jelzálogos kölcsöneiket nem tudták cedálni s végül a háborús izgalom miatt valósággal runoknak voltak kitéve. Még csak egy ilyen rendelet hiányzik, amely a tőkeforrásaiban különben is megfogyatkozott pénzintézetek alatt elvágja a fát. Maga a rendelet is sérelmes s az intenció, amit hivatva van szolgálni, szintén nem érheti el célját. Az állam ugyanis járadékokba akarja elhelyezni a szegényalapok pénzeit s pusztán ezért vonatja el a vidéki bankoktól. A sérelmes rendelet visszavonására széleskörű agitáció indult meg a vidéki pénzintézetek egyesületében. Közgazdasági közlemények. A Fonciére, Pesti biztositó intézet közgyűlése. Л Fonciére,Pesti biztosítóintézet szombaton délelőtt Kilényi Hugó min. tanácsos elnöklete alatt megtartotta ez évi rendes közgyűlését. Az elnök üdvözlő szavai után az igazgatóság jelentése került bemutatásra. Ezen jelentés szerint az intézet múlt évi nagy gazdasági depresszió dacára minden üzletágban jelentékeny gyarapodást tüntet fel, amennyiben az összes dij- és illetékbevételek 24,205.730.38 K-ra a tartalékokpedig38,128.943.68 K-ról 41,215.816.63 K-ra, emelkedtek ami 8,086.373 К szaporulatot jelent. A múlt évi tiszta nyereség 430,519.51 K-ra rúg. Az igazgatóság azt javasolta, hogy ezen nyereségből a részvénytőkének 8 százalékos osztalékára összesen 320.000 К fizettessék ki. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, a felméntvényt az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak megadta. A közgyűlés úgy a régi igazgatósági, valamint az eddigi felügyelő-bizottsági tagokat újra megválasztotta. Ezután a közgyűlés az igazgatóságnak egy választmány alakítására vonatkozó javaslat alapján megválasztotta a választmányi tagokat és köszönetét mondott az igazgatóságnak és különösen Ribári Mór és Sai hó Leó ügyvezető-igazgató uraknak, a felügyelőbizottságnak és a buzgó tisztviselői karnak.
