Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-13 / 19. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 közgyűlésen. Az a baj — ezt mondotta Vázsonyi is — bogy azok, akiknek módjukban volna, sőt kötelességük volna a bajokon segíteni, azok szem nélkül járnak az utcán s nem látják meg azokat a hibákat, amelyek miatt állandóan fel van háborodva Budapest egész lakossága. De szerfelett jellemző az az eset, amelyet Márkus József mondott el: néhol felvesznek csatornaépítésre bizonyos összeget s mikor arra kerülne a sor, hogy meg kellene építeni a csatornát, akkor kiderül, hogy nincs megszavazott költség arra, hogy a csatornát összekössék a főcsatornával! Ilyen körülmények között csakugyan az a legelemibb kívánság, hogy a programmot a maga teljes részletességében tegyék közzé s behatóan, alaposan vitassák meg. Véget kell már vetni annak a szégyenletes állapotnak, hogy Budapest legyen a kontinens legrosszabban, leghanyagabban kövezett városa. S ami a legfontosabb : lelkiismeretesen kell utánajárni a vállalkozók munkájának. Az ő bűnük, hogy minduntalan javítani kell a kövezetét, mert nekik az az érdekük, hogy minél többet keressenek. Mit bánják ők, hogy az egész város közönsége lázong? Hogy mindenki panaszkodik? Csakhogy a fővárosnak ezt nem volna szabad engednie. Valamivel jobb, valamivel lelkiismeretesebb ellenőrzést kellene gyakorolni a vállalkozók felett s nyomban meg volna az eredmény. Nem furcsa-e az, hogy a közmunkák tanácsát kell dicsérni azért, mert ragaszkodik a törvényhez s nem engedi meg egy tűz veszélyes mulató felépítését? Azt a közmunkatanácsot, amelyről a városházán csak azért nem hallatszik túlságosan sok rossz szó, mert félnek tőle, hogy hosszút áll a fővároson és még többet akadékoskodik? De még ilyen körülmények között is, ha véletlenül szóba kerül, nem lehet mást hallani a közmunkák tanácsáról, mint hogy megakadályozója a főváros egészséges fejlődésének s ezért minél hamarább el kell törülni a föld színéről. Szó, ami szó van, igazság ezekben a kijelentésekben, de addig, amig olyan dolgok történhetnek meg a városházán, mint a Wabilsch- féle Nagymező-utcai mulató engedélyezése, nem sok súlyúk van a közmunkatanács ellen való dörgedelmes szózatoknak. Annyi tény, hogy a közmunkák tanácsa bebizonyította azt, hogy törődik a közönséggel, a közönség élete biztosságával s minden befolyásos kijáró ellenére kimondotta, hogy egy bérházzal kapcsolatos mulató építését már elvből is ellenzi. Mennyivel szégyenletesebb a fővárosi tanács eljárása! Amikor a közmunkatanács kétszer kimondja, hogy a tanácsnak nincs joga engedélyt adni, hogy ez az engedély a törvénybe ütközik, a fővárosi tanács még akkor sem tud kemény lenni a kijárókkal szemben, még akkor is kényszerittetni engedi magát egyenes és nyílt törvénytelenségekre. Bezzeg lett volna szó ezerek és ezerek érdekéről, akik csupán adót fizetnek, amiből túl- kiadásokat lehet csinálni: akkor tudott volna energikus lenni a tanács. Vájjon csakugyan megérett-e hát az eltörlésre a Közmunkák Tanácsa? . . . RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító borárugyártónál, Rudapest, VIII., líákóczi-ut II és 15. Telefon 65—39. ■ -■■■A Magyar Villamossági részvény- társaság megváltásának ügyénél az a legcélszerűbb, hogy a városi villamos telep el- híbázottságát kell konstatálni. Hiába öltek bele milliókat a városi, elektromos telep nem állhat meg magában. Ha legalább a befektetett tőkének a kamatait meghozná, akkor sok mindentől ellehetne tekinteni, de még ennyire sincsen. Ha jövedelmezővé akarják tenni, ha azt nem akarják, hogy elvesszék a ráköltött sok millió, akkor meg kell váltani az egyik magán villamostelepet. És itt, ennél a pontnál kell megállania a közgyűlésnek. Azt kell megkérdeznie: mire való volt hátakkor a városi villamostelep építése? Hogyan akar a főváros üzleti vállalatokat csinálni, amikor még tiz millió korona befektetéssel sem tud konkurrenciát csinálni a két másik magántelepnek? Valóban, ezek a tények nem nagy jövőjét mutatják a kommunális üzemeknek. Feleki Béla volt az, aki a múlt pénzügyibizottságban azt a megjegyzést tette, hogy a városi üzemek jövedelmét már most sem a közönség javára fordítják s ebből a megjegy- zésbőlönként következik az a kérdés: mire valók akkor egyáltalán a kommunális üzemek? A közigazgatási költségek növelésére? Hogy még több pénzt tudjanak elkölteni hiábavalóságokra? Budapest közönsége, amikor a kommunális üzemekeszméje mellé ált, azért tette ezt, mert a saját javát remélte belőlük. De ez a mód amellyel a főváros a kommunális üzemeket kezeli, csak azt fogja eredményezni, hogy a várositásnak nagyon kevés hive fog maradni Budapesten. Az a kevés, akiknek érdekük a várositás címén kiutalt nemzeti ajándék. Vasárnap délben 12 órakor vezette oltárhoz a Dohány-utcai templomban Wald- mann Antal mérnök Goldberger Margit kisasszonyt, Goldberger S. G. Párisi Nagy Áruház tulajdonos leányát. Az Apolló színház uj félheti műsora minden eddig látott mozgófényképelőadás műsoránál szenzá- ciósabb. Egy kétfelvonásos dán dráma, francia humoreszkek, aktualitások, látképek, továbbá a párisi automobilos apacsok rémtetteit bemutató felvétel, az M. T. K. és a Carpathia pénteki mérkőzése és záradékul Fröhlich János nagysikerű kétfelvonásos darabja: a pesti riporter, olyan remek kép amelynél különbet Magyarországon még sehol sem mutattak be. BACHRUCH A. ezüstárugyára c s. é s leír. u cl V. é ís kamarai s z állít ö Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. POPPER ZS1GMOND építővállalata és ácsüzlete ♦ BUDAPESTEN ♦ 3roöa: V., £ipót-körút 15. sz. ipartelep: V., pozsonyi-űt 25. Elvállal minién e szakmába vágó építkezési és ácsmunkákat Kiss szerencséje Nagy A magy. kir. szab. XXIX. osztálysorsjáték április I8 iki befejező húzásán a 600.000 koronás főnyereményt a 73395. számú % sorsjegyei Kiss Károly és Tsa bank részvénytársaság Budapest, Kossuth Lajos-utca 13, Fiók: Erzsébet-körut 32. szánt szerencsés vevői nyerték, mert Kiss szerencs|№ Nagy Már ötödször nyerték nálunk a 600.000 koronás főnyereményt. A legközelebb kezdődő XXX. osztálysorsjáték húzása május 22. és 24-én. Az I. osztályú sorsjegyek árai: Egész sorsjegy 12,— К Fél ,, 6. ,, Negyed ,, 3,— „ Nyolcad ,, 1,50 ,, 5r Tessék kivágni és címünkre küldeni, Megrendelés. Kiss Károly és Társa bankháza Budapest, Kossuth Lajos-utca 13. Szíveskedjék nekem а XXX. sorsjáték I. osztályára a ..........................sorsjegyet megküldeni. A sorsjegy árát I egyidejűleg postautalványon V küldöm, kérem utánvéte- ............ К .fill. I lezni. Né v :........................................... ............................... Ci m:...........................................................................
