Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-08 / 14. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 2 A fővárosnak tejjel való ellátása. Irta: Dr. Melhj Béla. Vannak kérdések, amelyek nem kerülnek le a napirendről. Ilyen a közélelmezés kérdése is. Állandóan foglalkoznak vele; a külömség csak abban van, hogy néha zajosan, máskor csöndben, a szerint, amint a közönség és a sajtó panasza hangosabb a drágaság miatt vagy beletörődnek. Utóbbi időben sokat foglalkozik a főváros valami nagy élelmiszer-részvénytársaság megalakításával. Ez a nagy vállalat a főváros részvételével és túlsúlyával alakulna meg és az élelmiszerkereskedelem főbb ágazatával foglalkoznék. Hatalmas és merész terv; szinte példátlan. Vannak, akik bíznak sikerében! Nézetem szerint azonban sokkal helyesebb, ha a főváros közélelmezési politikája az élet tanításai szerint igazodik és a gyakorlati tapasztalatok alapjára helyezkedik. Nem ismerek olyan vállalatot, amely üzérkedés céljából az összes főbb élelmicikkekre ráfeküdnék, ellenben van kereskedő és vállalat, aki és amely a hússal, a liszttel és kenyérrel, a lejjel, a vajjal, a tojással, a burgonyával, a gyümölcscsel külön-külön egymagával üzérkedik. Ha pedig vannak is általános és közvetlen okok, melyek megdrágítják az élelmiszereket, mint a rossz termés, a szárazság, a takarmányhiány és más elemi csapások, mégis — a tapasztalat szerint — a nyomasztó drágaság inkább egy- I egy főbb élelmicikkben jelentkezik, amelyikre az üzérkedés ráfeküdt. Ezt a tapasztalatot kell követni a fővárosnak, ha sikkerrel akar küzdeni a közönség érdekében. Mikor a főváros fölismerte az állat- kereskedelem körében elkövetett visszaéléseket, akkor az érdekeltekkel együtt megcsinálta a budapesti állat vásárpénztárt; amikor a húsdrágaság veszélyeztette a lakosságnak hússal való élelmezését, akkor a saját kezelésében bevezette a lóhúsüzemet, megnyitotta a községi lóhússzékeket és egy húsnagyvágó megalakításának tervezetét készítette el; amikor pedig a kenyér drágult meg, akkor a főváros felépíttette a községi kenyérgyárat és naponta 50.000 ember számára siittetett és adatott el kenyeret. Ezeknek az alkotásoknak nem az volt a céljuk, hogy a kereskedőket vagy a szak- iparosokat tönkretegyék, hanem az, hogy gátat vessenek az üzérkedésnek. Sőt a főváros közintézményeivel támogatni, elősegíteni törekedett őket, példát adni és utat mutatni akart nekik, valamint általában fejleszteni kívánta általuk az ipart és kereskedelmet, mert sohasem tévesztette szem elől. hogy ez ad keresetet a szakiparosnak, a kereskedőnek, a népnek és fokozza a közjövedelmeket. A meglevő községi üzemek bizonyítják, hogy a főváros helyes úton haladt és éppen azért kár volna letérni oly alkotás kedvéért, amelynek sikerében főleg amiatt kétkednek, mert nagyon is sokat akar markolni. Kétségtelen, hogy a fővárosnak a közélelmezés érdekében tovább kell folytatni munkálkodását, de azt inkább részletekben sikerrel, mint általánosságban tegye sokkal kevesebb eredménnyel. A népélelmezés körében a kenyér és a hús mellett a tej a harmadik legfőbb élelmicikk. Ennek a fontossága pedig különösen még az által emelkedik, hogy szoros összefüggésben van a csecsemők és gyermekek táplálkozásával és sajnos elhalálozásának statisztikájával. A fővárosnak tehát mindenekelőtt a tejkereskedelem rendezésével és a fővárosnak tejjel való ellátása kérdésével kell foglalkoznia. A tejhamisítás és a tejjel való üzérkedés oly mértéket öltött, hogy a lakosságot komoly bajok fenyegetik, ha a főváros ennek a kérdésnek rendezését halogatja. Budapest napi tejfogyasztása 280—1290 ezer liter tej és a lakosságnak minden újabb 100.000 lélekkel való szaporodása, naponta 36.000 literrel emeli a tejszükségletet. Ezek a nagy számok a kérdés fontosságát is bizonyítják. A tanács VIII. közgazdasági és közélelmezési ügyosztálya már 1909. október 15-én tett előterjesztésében kimondotta, hogy a tej értékesítésének, illetőleg eladásának községi kezelésbe vétele mellett, oly súlyos okok szólanak, hogy szinte alig érthető, hogy nem akadt még város, mely azt intézményesen megvalósította volna. Ez annak tulajdonítható, hogy a kivitelének útjában álló átmeneti nehézségek leküzdésével eddig nem igen foglalkoztak. Ha itt is úgy lehetne kiindulni, mint annakidején a lóhúsüzemmel, melyet nálunk senki sem gyakorolt, tehát egy teljesen új közélelmezési üzletágat lehetne bevezetni, akkor a feladat megoldása a monopolium alapján történhetnék. A tejforgalom azonban ma már meg van s annak megbolygatása ezer és ezer magánérdeket érint, amiért is a tejkereskedelem rendezésénél bizonyos tekintetben ugyanazon álláspontra kell helyezkednünk, mint a községi kenyérgyárnál, t. i. figyelembe kell vennünk a meglevő állapotokat is. Annál helyesebb lesz tehát a községi kezelésbe történő átmenet, minél kevésbbé sérti mások régi jogát, mások jogos magánérdekeit; minél kisebb tőkeberuházással indítható meg; minél simább átmenetet létesít a mai állapot s a célul kitűzött állapot között; minél inkább módot nyújt a mai fővárosi lejkereskedőknek s a főváros számára szállító tejtermelő gazdáknak az új rendszerbe minden károsodás nélkül beleolvadni s végül minél több biztosítékot tudunk szerezni arra nézve, hogy az üzem az első perctől kezdve szakszerűen s a főváros erkölcsi tekintélyének megfelelően fog működni. Ha tehát ezeket figyelembe kell venni s a lej kereskedelmet monopolizálni nem lehet, akkor eredményesen csakis úgy szolgálhatjuk a közönség érdekeit, ha a főváros olyan köz- intézményt alkot, mellyel a versenyt felveszi a tej kereskedőkkel szemben és szorosabb kapcsolatot létesít a tej fogyasztó közönség és a tejtermelők között. Ez vezette a közélelmezési ügyosztályt akkor, amidőn legelső sorban azoknál keresett összeköttetést, akik a tejtermelő gazdák érdekeinek hivatott képviselői: a földmivelésügvi kormánynál és a budapesti központi tej- csarnok szövetkezetnél, amelyet a tejtermelő gazdák alakítottak. (Azóta egy újabb szövetkezet alakult, a Budapesti általános tejcsarnok részvénytársaság.) A földmivelésügyi kormány, a főváros és a tejtermelő gazdák egyesüléséből alakítandó szövetkezet, a főváros összes tej forgalmát akként alakíthatná át, hogy 56%-a községi tejszövetkezet útján kerülne forgalomba, 23%-a tejnagykereskedők útján, 3%-a a csupán csak a tagjait kiszolgáló fogyasztási szövetkezetek útján és 18%-a maradna csak a kisebb kereskedők és gazdák kezében. A községi tejszövetkezet ilyen berendezés mellett a Budapesti központi tejcsarnok jelenlegi forgalmánál jelentékenyen nagyobbat fog elérni, sőt valószínű, hogy a főváros összes tej forgalmának 56%-át fogja magához vonzani. A többletet azonban nem a tejnagykereskedőktől vonná el, kiknek telepei azontúl még jobban lesznek ellenőrizhetők, hanem azoktól a kistermelőktől, akik közvetlen Budapest mellett laknak és ma is főleg tengelyen vagy gyalog hozzák be a tejet a fővárosba, még pedig az összes tejforgalomnak 31%-át. Ezen kistermelők tej forgalmának bevonása több irányban nagy jelentőségű hatással volna. Ugyanis ezek ma legnehezebben ellenőrizhető tejszállítói a főváros közönségének s a legmegbizhatatlanabb tej- árusai a főváros környékén nyaraló közönségnek. Ezekkel szemben kell tehát leg- hamarább és erélyesen fellépni, hogy a tejhamisításról leszokjanak s hogy magukat, istállóikat, állatjaikat és teheneik tejét az egészségügyi kivánalmaknak megfelelően kezeljék és gondozzák. A községi tejszövetkezet megalakításának módja már részletkérdés. Tudtommal a földművelésügyi kormány készséggel támogatja a tervet s attól a Budapesti központi tejcsarnok szövetkezet sem idegenkedik. Sőt a szövetkezetre nézve a sürgős elhatározás állapotába lépett, mert jelenlegi helyén üzemét nem tudja fejleszteni, sőt fentartása is sok nehézséggel jár. A fogyasztó közönség és a termelők érdekei egyaránt megvéd- hetők a szövetkezet keretében. Ez az igazgatóság, illetőleg a végrehajtó-bizottság összeállításától függ. A fővárosnak készpénzt sem kellene 1 f* w ÁLTALÁNOS ПиШЫДштт Ш ЪвшяшшштттятшшхшявГ § RÉSZVÉNYTÁRSASIG Bud apest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke: 6.000,000 K. Elnök : Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tííz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak! Modernfeltételek ! Kartellen klviil ! KOVALD fest,tisztit! Gyűjlőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es íoüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3? Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Teleíon 58—45,
