Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-26 / 8. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST magyar takarék fillérekből alakult a nagy erejük. Budapest, mint tőkepiac, tehát nem­zetibb és magyarabb az ő magyar milli- árdjaival, semmint egy szétforgácsolt ma­gyar nemzeti töke volna. Elherdált százezrek. A római katholikus hitoktatók tehát meg­fogják kapni azt a fizetésrendezést, amelyet egy pillanatnyi felbuzdulás meg akart tőlük vonni. Valószínűleg megérdemlik az Urnák ezek a rosszul fizetett szolgái azt a 14.000 koronát, amennyibe a fizetésrendezés kerül és igazán rossz embernek kell annak lennie, aki irigyli tőlük azt a keveset, amit kaptak. De nem is erről van szó, mert hiszen az a 14.000 korona igazán nem billenti fel azt a mérlegtányért, amelybe a felekezeti segé­lyekre fordított nehéz százezrek vannak dobva. Tizennégyezer korona meg sem kottyan ott, ahol százezrekbe megy a játék. Arról van szó, illetve arról volt szó, hogy azt a pilla­natnyi felbuzdulást, amely Vázsonyit elfogta, amikor először elvi okokból vétót mondott a felekezeti kiadások folytonos és aránytalan emelkedésének, végre bátor és elszánt tett fogja követni és a főváros megállt azon a sikamlós utón, amelyre a felekezetek indoko­latlan és óriási méretű segélyezése juttatta. Mert az már igazán szinte elviselhetetlen, ami ezen a téren történik. A fővárost, amely amúgy is tetemes áldo­zatokat hoz, hogy kegyúri kötelezettségeinek eleget tegyen, folyvást abba a helyzetbe hoz­zák bizonyos meg nem engedett protezsá- lások, hogy az egyes felekezetek pumpolásá- nak engedni kénytelen. A város, amely kegy­úrnak is igazán elsőrangú gavallér, zsénben van ezekkel a kérésekkel szemben, — és fizet. Franciaországból kiűzik a szerzeteket — ide jönnek, egy részük a fővárosban megte­lepszik, a nyelvünket még meg nem tanulták ! de ahhoz már értenek, hogy a fővárostól súlyos ezreket pumpoljanak. Persze a város­atyák nem mernek a kérelmeknek ellensze­gülni. A katholikus megszavazza a zsidósegélyt, mert hiszen szüksége van arra, hogy viszont a zsidók megszavazzák az ő felekezetének a segélyt. A zsidó nem szól az idegen felekezet segélyezése ellen, és viszont a más feleke- zetbeli nem bántja a zsidót, ha a főváros pénzéről van szó. Ezen az egy ponton való­sággal dühöng a felekezeti béke és egyetértés, Pedig ennek meg kell változni. Álszemé­remből milliókat, improduktív milliókat ki­dobálni, igazán bűnös könnyelműség. Mert azt RIDIKÜL ÉS FINOM BÜRARU gyári árban PAPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító bőrárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15. Telefon 65-39. ■ ne állítsa senki, hogy ezeknek a rémes össze­geknek, — amelyekkel megszüntethető volna ennek a városnak minden nyomora, minden drágasága, minden csúfsága és amelyekből az utcákat rendes kövezettel lehetne ellátni — csak valamelyes hasznát is látná a köz, a társadalom. Elpocsékolt, elherdált milliók ezek. Vázsonyi Vilmosnak, aki mer is, aki tud is, ha már egyszer hadat üzent ezeknek a folytonosan szaporodó üzelmeknek, nem lett volna szabad fegyverszünetet kötnie, hanem a felekezetisegélyek ellen indított harcát végig kellett volna küzdenie. A felvilágosodott emberek ezrei bizonyára örömmel segítették és támogatták volna őt ebben a küzdelemben. Hisszük és reméljük, hogy Vázsonyi, ha eljön az ideje, ujult erővel és fokozott energiával fog síkra szállani a felekezetek telhetetlen- sége ellen. A hétről. A kerületi elüljárók sorában rövide­sen érdekes személyi változások fognak be- állani. Bencze Benő már beadta nyugdíjazás iránti kérelmét, amelyet a törvényhatósági bizottság márciusi havi első közgyűlésén tár­gyalni is fog. Benczét Eszlárg Sándor, a VI. j kerületből legutóbb Óbudára áthelyezett elül- járó fogja követni. Erre vall az a polgár- mesteri előterjesztés is, amely Eszlárvt — s vele két érdemes más eliiljárót, Hamvai Sándort és Rózsavölgyi Antalt — a III. fize­tési fokozatba kívánja soroztatni. A nyuga­lomba vonulásnak Eszlárynál, akinek helyettesével való méltatlan bánásmódja át­helyezését is maga után vonta, fizetés emelés az ára. Úgy vagyunk értesülve, hogy Eszláry nyugdíj kérvénye már a polgármester fiókjában van és amint a fizetés emelés ügye elintéződik azonnal megindul a nyug- dijarási eljájás. A két nyugdíjazott elüljáró helyett Gergely Sándor és Rupp László dr. főjegyzőket fogják elüljárónak választani. A sertésszállások ügye megint kátyúba jutott. A »szegény« és »nyomorgó« szállás­tulajdonosok az 6 aranyszáju papjukat, Hock Jánost küldték a csatasorba, aki elszántan és jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekezett bebizonyítani, hogy »nem rossz gyümölcs az, amelyre a darazsak szállnak«. A gyümölcs alatt valószínűleg a szállástelkeket értette, a darazsak pedig alighanem a sajtó munkásai volnának, akik — mi tűrés-tagadás — ugyan­csak rászállottak a gyümölcsre, amely kívül­ről lehet szép és tetszetős, de belül minden­esetre férges. Hogy mennyire »rossz« üzletet akartak a telektulajdonosok csinálni, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első elő­terjesztés óta, több mint százezer koronával megjavították azt az árat, amelyet a korlá­tozás feloldásáért fizetni hajlandók. Es ha a jelek nem csalnak, akkor még valamit ráfizet­nek a »szegény« szállástulajdonosok. És ez rendjén van igy. Mi szívesen vállaljuk a darázs szerepét is, ha ezzel meg tudjuk aka­dályozni, hogy a város milliós ajándékokat osztogasson olyanoknak, akik erre igazán semmivel sem szolgáltak rá. Mert minden szem, amit abból a gyümölcsből kicsiphetünk, a közre, a fővárosra nézve néhány ezer koronányi hasznot jelent. Hát csípünk, amig csak lehet. Gerbeaud-val és az állatkerti vendéglő ügyével foglalkozott legutóbb a főváros pénz­ügyi bizottsága és az állatkert dolgában az ügyosztály előterjesztését nem fogadta el, hanem visszaadta azt az ügyosztálynak, hogy jobb feltételek iránt tárgyaljon a Gundel-féle állatkerti vendéglő részvénytársasággal. Ugyan­ebben az ülésében azonban hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy Gerbeaud urnák a vá­rosligeti „Király“-paviUont és a hozzátartozó területet 100, mondd egyszáz forintért 10 évre bérbeadják. Amott — igen helyes ér­veléssel — útjába állott annak, hogy a ne­gyedfél millió költséggel létesített állatkertet rossz feltételek mellett európai nívójú etab- lissementtal gazdagítsák, itt pedig egy száz­ezreket érő épületet és területet ajándékképen dobott oda egy embernek, aki itt milliókat szerzett és most sikerrel kecsegtető tárgya­lásokat is folytat a Margitsziget bérbevételét illetőleg. Hogy ebben az eljárásban hol a konzekvencia, a következetesség, azt csak az a jó szellem tudná megmondani, amely ilyenkor a városatyákat áthatja. A Gerbeaud- féle bérajánlat egyszerűen felháborító és azt vártuk, hogy nem találkozik egyetlenegy férfiú sem a bizottságban, akinek szociális érzéke ezt az ajánlatot össze tudja egyeztetni a főváros érdekével. Csalódtunk? A milliomosok és ud­varitanácsosok — akik csak Gerbeaudnál tud­ják elfogyasztani uzsonnáikat — képviselve vannak a pénzügyi bizottságban is — sajnos — nagyobb számmal, mint a demokraták. És ezeknek a gondnélküli, drágaságot nem ismerő, elkényeztetett nagyuraknak jóvoltából Ger­beaud megkapná évi száz forintért ezt a száz­ezreket érő bérletet, ha ugyan a közgyűlés, — mely ebben az ügyben az utolsó szót fogja kimondani — felháborodással le nem fog csapni erre a végtelenül könnyelmű gaz­dálkodásra. Kizártnak tartjuk, hogy a köz­gyűlés szankcionálja a pénzügyi bizottság határozatát és ezáltal kihívja maga ellen a joggal felzuduló közvéleményt. Ä Párisi Nagy Áruház Lotz-termében min­dennap d. u. 4—8 óráig elsőrendű katonazenekar hangversenyez. g , ÁLTALÁNOS МЮСММштт # \* I RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke : 6.000,000 K. Elnök: Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és néjibiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak ! Modernfeltételek ! Kartellen kivül ! К SZÉN, KOKSZ Btt SALAMON JAKAB ÉsT Telefoitsiájnoll: 73-96,73-97.73-98.73-99. KQVALD fest,tisztit! Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents