Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-05 / 5. szám
VII. évfolyam 11)12. február 5. о. szám. FÜGGETLEN GUOAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti íüggetlenségiés 48-as párt, □ . valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Ы X TALO^í LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... ....................... ... ... 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiaclóhivatali telefon 169—38 A rágalom. Budapesten a pletykának, a befeketilés- nek, a meggyanusilásnak, a rága'omnak legkedvezőbb céltáblája a székesfőváros. Kényelmesen, biztonságban, páholyból lehet gyanúsítani a „város urait“, a „közgyűlést“, az „intéző köröket“, a „városatya urakat“. Oly sokan vannak, oly határozatlan vonatkozású a nagy általánosságban elröpitett mérgezett nyíl, hogy nem akad, aki miatta kérdőre vonja a rágalom világgá bocsájtóját. És másrészt annyira megedződött, hogy úgy mondjuk, hozzaidegződött a „város urainak“ össze- sége az ilyen piszkolódásokhoz, hogy velük szemben csaknem teljesen elvesztette minden érzékenységét. A rágalmak bőséges áradatában azonban mostanság egy újabb mrdszer, egy külön iskola alakult ki, amely már nem elégszik meg egyes általános gyanúsításokkal, hanem bizonyos ismérvek felsorolásával, bár a név elhallgatásával fröcscsenti a sarat egyes kiszemelt áldozatokra. Ezek a „körülírások“ rendszerint oly prezizek, hogy mindenki ráismer az illető meggyanúsított férfiúra, de azért a neve még sincs kiírva, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy az illető a sajtóbirósági megtorlás útjára ne léphessen. A rágalmazó cikkért való felelósségrevonás esetén bizonyosan azzal fog védekezni a rágalmazó, hogy esze ágában sem volt a panaszost érteni a körülirt személy alatt és tehát hogy ő ellene, akit meg sem nevezett, nem követett el rágalmat. A panama-szaglálás, a gyanúsítás és rágalmazás e.mai fejlett technikája mellett azután bajos az illető rágalmazót fül- tövön csípni. Éppen ezért, bár teljesen helyeseljük, hogy Plaíthy György fővárosi bizottsági tag a tabáni telekvásárlás ügyéből kifolyólag egy lapban megjelent rágalmazás miatt a sajtópert megindítja, alig hisszük, hogy e pernek eredménye a rágalmazó elitélése lesz. Óvatosan elkerülte a rágalmazó cikk a megmart férfi nevének kiírását, nyilvánvalóan azért, hogy felelósségrevonás esetén kibújhasson a büntetés alól. És éppen ezért az ilyen általánosságban tartott gyanúsításokkal szemben a leghelyesebb eljárás az, amit a székesfőváros tanácsa határozott el, hogy t. i. minden esetben. ahol a főváros valamely hatósága vagy közege panamával vádoltatik meg, akár a közgyűlés, akár a tanács, akár a városatyák egy csoportja, külön egyéni megnevezés nélkül, a sajtópert hivatalból, a székesfőváros nevében megindittatja. A rágalmazás modern technikájával szemben, amellyel felruházva a modern panamaszaglás, a törvényszakaszok és eljárási szabályok részei között nagyszerű ügyességgel és ördögi furfanggal siklik keresztül, csak a legenergikusabb megtorlás vezet célra. A panama-lázra és a rágalmazás! dühre radikális orvosságot kell alkalmazni, különben ennek a tipikusan pesti epidémiának soha sem lesz vége. Ami az ügy érdemi részét illeti, Plaíthy Györgyöt igazán nem kell megvédelmezni hasonló vádak ellen. Amit Vázsonyi Vilmos ez ügyben elmondott, az inkább a maga, semmint Platthy igazolására volt szükséges annál a kellemetlen véletlennél fogva, hogy a rágalmazó cikk Vázso- nyinak, mint a panamák üldözőjének nevét is belekeverte a dologba. A polgármester rövid, de energikus kijelentése után, amely a rágalmat e valódi nevén megbélyegezte, napirendre is lehetne térni a dolog felett, ha az eset nem volna annyira szimptomatikus közviszonyainkra. Már sokszor elmondottuk, hogy az olyan hatalmas fejlődés során, aminőben Budapest most van, amikor rengeteg átalakulások, beruházások és munkák vannak folyamatban, melyeknek keresztülvitele száz és száz milliókat igényel; amikor a főváros telkeket vásárol, házakat építtet, óriási közmunkákat végeztet, üzemeket városit, ami óriási tókék mozgósításával van egybekapcsolva: hogy ilyen kampány során üzletek és tranzakciók el nem kerülhetők és napirenden vannak. Persze, hogy üzlet a telektulajdonosra nézve, ba a város a telkét veszi meg, a részvényesekre nézve, ha a villamos vasút részvényeit szerzi meg, a gépgyárra nézve, amikor a főváros gázmüvei kazánt rendel, az építőmesterre nézve, amikor házat építtet. Mindezek a magán egyének, vállalkozók és tulajdonosok, amikor a székesfővárossal szerződést kötnek, persze, hogy mentül több hasznot akarnak elérni és nincsenek tekintettel arra, hogy a másik fél a közérdek nevében és javára jutott abba a helyzetbe, hogy velük üzletet kössön. De azért gazság és becstelenség ezt a hatalmas, imponáló tevékenységet konkrét adatok és bizonyítékok nélkül, általánosságban és lépésről lépésre azzal megrágalmazni, hogy nemcsak a fővárossal szerződő félre nézve, hanem a főváros nevében szereplő hivatalos egyének vagy funkcionáriusok részére is üzleti, vagyis anyagi haszonnal járnak. Igazán a kötelességtudásnak, az egyéni korrektségnek és bátorságnak óriási mértéke kell ahoz, hogy ily közviszonyok mellett, amikor lépésről- lépésre ott settenkedik a gyanú veszett ebe az ember lábikrája körül, valakinek még kedve legyen a főváros dolgaival foglalkozni. Tessék elképzelni, hogy férfiak, akiknek a magánéletben tisztességes hivatásuk, nagy- elfoglaltságuk és rengeteg dolguk van, idejük tetemes részét közdolgoknak, a közügynek szentelik, elmulasztván magánfoglalkozásukat, gyakran anyagi érdekeik rovására. Es akkor hálából, jutalmul nem dicséret jár ki nekik, hanem a „panamista“ töviskoszoruja, a „gseftelő“ díszes jelzője. Ebben az esetben is Platthy György huzamqs idő óta óriási munkát fejt ki a tabáni kispolgárok és lakosság pusztulásának elhárítása végett. Ejt nappalá téve lót-fut, fárad, tárgyal, izgat és szervez, szónokol és ir, hogy nehány ezer budai polgártársának emberséges, olcsó hajlékot szerezzen. És akkor jön egy újság és orvul megtámadja, meggyanúsítja, hogy az üzleten 6 fog keresni. Itt áz embert igazán elhagyja a hidegvére és nem tehet mást, minthogy ügyészért kiabáljon ! Derék polgárainknak szolgáljon elégtételül lelkiismeretük tisztaságán kívül az a tudat, hogy a becsületes polgárok nagy tábora megvetéssel sújtja a rágalmazókat. A közélet bajvívói legyenek mindig elkészülve arra, hogy munkájukban kellemetlenségek és támadások érik. De ez ne kedvetlenitse el őket. Menjenek előre bátran, megállás nélkül, törüljék le magukról a rájuk fröccsent sarat és fogják be az orrukat, amig a rágalmazók utálatos mocskolódásain át nem gázoltak. A közvélemény, a becsületes emberek hálája és tisztelete kárpótolja őket a rosszakaratú rágalmazók komiszságáért. A sertésszállások. — Felszabaduló milliós telkek. — A főváros városgazdasági ügyosztálya most egy előterjesztéssel lépett a nyilvánosság elé, amely a kőbányai sertésszállások telkének évek óta vajúdó ügyét volna hivatott dűlőre juttatni. Elismerve a nagy igyekezetei, a sok fáradságot és a^hosszas tanulmányokat, amelyeket egy ilyen nagyfontos- ságu gazdasági kérdés megoldása megkíván, mégis az a meggyőződésünk, hogy ez a legújabb előterjesztés sem fogja előbbrevinni a kérdést, aminthogy a régebbi sem segített a bajon. Hogy kellőképpen megindokolhassuk álláspontunkat ebben a kérdésben, szükségesnek véljük egész rövidséggel a dolog hisztoriku- mára rámutatni. A főváros sok évvel ezelőtt potom 1—2 koronás □-ölnyi egységárban óriási kiterjedésű telkeket adott el a kőbányai sertéshizlalóknak azzal a telekkönyvi korlátozással, hogy a telkek csupán sertésszállások cél jára használhatók. Hajlandók vagyunk megengedni, hogy a telkek akkortájt nem sokkal többet értek, sőt elhisszük azt is, amit egye- ' sek állítanak, hogy a korlátozás bekebelezését annak idején maguk a vevők kérték. Elhisszük mindezeket azért, mert a kőbányai sertéspiac abban az időben óriási szerepet játszott a nemzetközi sertéskereskedelemben s igy a főváros mindenképpen jót tett, amikor valamivel olcsóbb áron engedte át a telkeket, viszont a serléskereskedők is a maguk érdekében kérték vagy kérhették a korlátozás bekebelezését, mert hiszen ők nem álmodhatták, hogy jönni fog egy olyan veszedelem, ameiv egy csapásra tönkreteszi a virágzó piacot. Gk akkor teljes joggal és teljes jóhiszeműséggel arra gondoltak, hogy a piac jelentősége az idők folyamán csak növekedni és nagyobbodni fog. ЖЪ éT\ Ж'Ъ C3 ,§ГЗ Ж7' Ж a természetes szénsavdus ásványvizek királya ! жЖЖ Eláoüiilsiü gyógy- és iiditőviz ! i BibLCiv. \ Megrendelhető : A magyar ásványvíz forgalmi éBBititMt^bül.'/.-nál. Telefon 162 -84. Budapest, V., Szabadság-tér 10. V ensis у
