Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-24 / 25. szám
'II. évfolyam 1912. junius 24. 25. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................ ................. 10 korona 5 él évre ... ... ................................ 5 „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V„ Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágli Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38. Nincs megállás. — A kommunalizálás folytatása. — A főváros fejlődésében az utolsó három esztendő uj korszakot jelent: a kommunalizálás elvének diadalmas előnyomulását. Rövid három esztendő alatt létesítményekre, beruházásokra és főleg községi üzemek megalkotására a főváros 200 millió koronával szaporította adósságterhét és a beruházó programm szerint legalább még ennyi lesz szükséges a már megkezdett munkálatok bevégzésére és a még előirányzott beruházások végrehajtására — a papíron. Tényleg azonban sokkal többre fog rúgni a beruházások összege, amint már ezideig is kiderült. Minden téren ugyanis óriási túllépések történnek, az előirányzat kivétel nélkül kicsinynek bizonyul a megvalósulás során; hogy csak a legutóbb felmerült többletekről beszéljünk: a Sárosfürdőnél 5V2, az Artézi fürdőnél IV2 millió, a gázmüveknél legújabban 4 millió korona előre nem látott és preliminált költség merült fel. Nincs közgyűlés, melynek napirendjén százezer koronás hiteltullépések és tulkiadá- sok ne szerepelnének. Ha ilyen tempóban megy az előirányzat túllépése, úgy el kell készülve lennünk sok-sok millió tulkiadásra, mert hiszen azt nem lehet feltételezni, hogy a hátralévő beruházásokat, melyek még meg nem kezdettek, a főváros el fogja ejteni. Ez annál kevésbbé lehetséges, mert e még hátralevő beruházások között csupa igen fontos és sürgős létesítmény van, igy kórházépítések, 0 vízmüvek kiépítése, útburkolások stb., amelyeket feltétlenül meg kell csinálni. Már az eddigi arányból Ítélve is fel kell lenni, hogy az összes beruházási szükséglet a felemelt 400 millió korona helyett legalább is 500 millió koronára fog rúgni, annyival is inkább, mert az árfolyamveszteség 9—10%’ot; tesz ki. Ez ötszáz millió korona alapul vételével a beruházások konzumálása után a főváros uj adósságterhe kamatszolgálatban évi 20 millió koronát, amortizációs szükséglete legalább is évi 6—7 milliót, együttvéve tehát 26—27 koronát fog felemészteni. E nagy kiadási többlet fedezeteként a jövedelmező beruházások hozadéka szolgál majd. Ámde bárhogy forgassuk is a dolgot, és bármily kitűnőnek is vegyük fel a főváros községi üzemeinek jövedelmezőségét, bizonyos, hogy a produktiv beruházások hozama nem fogja közelről sem elérni ezt az összeget. A községi üzemekből együttvéve jó, ha 15 millió korona fog évente kikerülni, úgy hogy 11 —12 millió korona az az összeg, amely évente fedezetlenül maradna, sőt ha hozzávesszük a létesítmények fenntartásának költségei állal okozott több kiadást: igy kórházak, iskolák és egyéb improduktív intézmények költségeit, úgy még jó szerencse lesz, ha a főváros bevételeinek természetes expanziója ez utóbbiakat fedezni fogja. Feltétlenül marad tehát egy 11—12 milliós évi kiadási többlet, melynek fedezetéről majd gondoskodni kell. Már most ez csakis két módon lehetséges. Először az adóteher emelésével. Ezt az expedienslki kell zárni a tervek sorából, mert a polgárság teherviselési képességét a végletekig kimeríteni nem szabad. Marad tehát a másik mód: uj jövedelmi forrásokról kell dondoskodni. Ez pedig egyébként nem lehetséges, mint a főváros magánvállalkozást tevékenységének további kiépítésével, mert egyes csekélyebb uj jövedelmekre,— például a betterment révén — tehet ugyan szert a főváros, de ezek apróbb bevételek elenyésző csekélyek lesznek a nagy szükséglettel szemben. Bármily paradoxonnak lássék is tehát: csak egyetlen ut áll rendelkezésre a fővárosnak, hogy magát a különben elviselhetetlen krónikus deficittől megóvja és ez a községi üzemek és üzletek nagyarányú szaporítása és oly közüzemek további várositása, amelyek nagy jövedelmeket hajtanak. Bármennyire fogadkozik is a polgár- mester, hogy a várositás terén most már meg fogunk állani, bármennyire pérhorreskálják is a túlságos városi kommunizmust: a helyzet és a viszonyok kényszere elől nem lehet majd kitérni és rövidesen elkövetkezik az az időpont, amikor a székesfőváros kénytelen lesz a homöopata gyógymód igénybevételéhez folyamodni, akként, hogy a túlságos kommunali- zálás folytán beálló deficittet további várositás utján fogja kiküszöbölni. Egészen tisztán látják már az irányadó körök és biztos értesülésünk szerint el is vannak rá tökélve, hogy a jövőben még az eddiginél is nagyobb mértékben és még radikálisabban kell kummu- nalizálni. Három nagy üzem az, melyre jövedelmezőségénél fogva a székesfőváros előbb- utóbb reá fogja tenni a kezét és pedig: a Közúti Vasút a Magyar Villamossági rt. és a Budapesti Általános Villamossági rl. E három nagy üzem megszerzése közel 250 millió koronát fog felemészteni, de viszont általuk a székesfőváros mintegy évi 20 millió korona uj bevételhez fog jutni, ami a tőke kamatszolgálatán és amortizációján felül évi 8—9 millió korona uj tiszta jövedelmet jelentene a fővárosnak. Erről az új bevételről a főváros le nem mondhat. Lehetetlen, hogy a maga számára ne foglalja le a közüzemek közül épen azokat, amelyek a legnagyobb jövedelmét hajtják és melyek lukrativitásának állandó fokozása minden kétségen felül áll. Tévednek tehát azok, akik azt hiszik, hogy a főváros most már pontot tehet a kummunalizálási tevékenysége mögé. Ezen az utón többé nincsen megállás; most már tovább kell menni, mint ahogyan a vesztes játékos szokott a pénze után futni. A fővárost a túlságos várositás a deficit örvénye elé fogja vinni: ugyanez a kommunalizálás óvhatja meg azonban csakis ettől a deficittől. Bármennyire túlzottnak és merésznek is lássék az imént vázolt terv: a jövő meg fogja mutatni, hogy itt nem kalandos ter- vezgetésről van szó, hanem reális üzleti számításról. Ez a legnagyobb kommunalizálás meg is lesz, még mielőtt a most folyó beruházási kampány teljesen véget ér. A várositási politikának ez lesz a koronája és betetőzése. A gázmüvek, a villamosmüvek és a közlekedés jövedelmei annyira fognak rúgni, hogy a főváros háztartását évtizedekre tehermentesíthetik majd. E cél érdekében kell továbbrohanni a kommunalizálás megkezdett utján. RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító bőrárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. ............. Telefon 65—39. . I) rw yn |TV у a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Ij\ /11 wArCflVl Elsőrendű gyógy- és üditőviz! ■- Megrendelhető ; A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nái. Telefon 162—84. Budapest, V., Teréz-körut 22.
