Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-17 / 16. szám
4 független. Budapest 'régen függő nagy problémáról. A polgár- mester ugyanis megígérte, hogy az ügyben még ebben az esztendőben javaslattal lép a közgyűlés elé. Megszokhattuk már, hogy Bárczy nem szokott üres Ígéreteket tenni és ha az Erzsébet-sugárűt ügyéről ekként nyilatkozott, úgy az előtanulmányok már bizonyosan folyamatban vannak. A nagy alkotás kétségtelenül legnagyobb városrendezési ügye lesz Budapestnek, mely az Andrássy-út létesítését is túl fogja szárnyalni. Kétségleien ugyanis, hogy az új útvonal részére már újabb és nagyértékű ingatlanokat kell majd eltávolítani úgy, hogy a költség kérdése igen nagy horderejű. Tudtunkkal az új beruházási programra 370 milliós szükségletében az új sugárút terve még nem szerepel, úgy, hogy ez egy egészen külön akció keretében fog megoldást nyerni. Nemcsak aVIÍ. kerülelnek, de az egész fővárosnak fontos érdeke, hogy egy ily nagy, modern útvonal mentői elébb létesüljön és a Bárczy István teljes erélyére, szakavatottságára és lelkesedésére lesz szükség a nagyszerű mű megalkotásához. Mikor az új seprő rosszul seper. A főváros néhány héttel ezelőtt vette kezébe az utcai hirdetésügyet és mindenki azt hitte hogy most már a nagyközönség érdekében fogják kezelni ezt az intézményt. Joggal el lehetett volna várni, hogy a főváros a piaka- tirozó közönséget nem fogja úgy megsarcolni, mint azt a monopolium birtokában a magán- vállalkozó tette annyi esztendőn keresztül. Ez a feltevés azonban tévesnek bizonyult, mert a főváros hirdetési vállalata mindjárt a házi kezelés legelején olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek súlyos terheket jelentenek a hirdetőközönségre. Maga a díjszabás is drága, de ezenfelül a főváros az egész nyilvános reklámügyet szinte a saját monopóliumává akarja tenni és nem szorítkozik arra, hogy a kiragasztott hirdetések után díjat szedjen. így megadóztatja a cédulák és röpivek utcán való osztogatását, sőt megtörtént az is, hogy üzlettulajdonosokra hirdetési díjat rótt kt az üzleti kirakatokban kifüggesztett üzleti értesítések után, holott ezek nem minősíthetők utcai plakátoknak. De a székesfővárosi hirdető-vállalat ellen az a panasz is merült fel, hogy illetéktelenül cenzúra alá vonja a kiragasztandó hirdetések szövegét. Egy népgyűlést összehívó plakátot _ amely az egyik kerületi párt ellen irányult — nem akarta kiragasztatni, mert a szövege nem tetszett neki. Az pedig valósággal abszurdum, hog}r a főváros mint hirdetési vállalkozó olyan jogot gyakoroljon, amely őt törvényeink értelmében meg nem illeti, mert hiszen az ilyen vállalkozói cenzúra is egyenesen beleütközik a sajtószabadságba, arról nem is szólva, hogy adott esetben a gyülekezési jog megsértését is involválja. Uj intézményeknél hibák és tévedések el nem kerülhetők és hajlandók vagyunk e baklövéseket a hirdetési vállalat vezetőségének túlbuzgóságára visszavezetni. De a fővárosnak sürgősen gondolkodnia kell, hogy a hatósági hirdetési vállalat megfeleljen annak a rendeltetésének, amely a törvényhatóság előtt lebegett akkor, amikor a hirdetési ügyet a vállalkozótól elvette és hatósági kezelésbe utalta. Jö n — nem jön ? E találós kérdésen törhetjük most a fejünket, amikor arról van szó, hogy London város lordmajorja és vezetősége Bécshe fog ellátogatni. Hallottunk különböző verziókat, amelyek a budapesti látogatás mellett vagy. ellen szólanak; feszegettek etikett-kérdéseket, diplomáciai szempontokat és még azt is beakarták adni a közvéleménynek, hogy a lordmajor csak a »monarchia székhelyét« látogatja meg. Mindez a disputa ránk nézve nem lényeges. Nem arról van szó, hogy a lordmajor miért ne jöjjön, hanem arról, hogy okvetlenül jöjjön el. Az angolok világot járó útjukban székes- fővárosunkat meglehetősen mellőzik, holott nagy érdekünk volna, hogy éppen ezt az utas-népet — mely utazásközben a legbőkezűbben költekezik — magunknak megnyerjük. Ha az angol főváros vezetői megismernék Budapestet, úgy ennek idegenforgalmunk szempontjából igen nagy jelentősége volna és ezért minden áron szorgalmaznunk kell ezt a látogatást. Ha barátságos meghívás nem használna, kormányunknak legyen kötelessége odahatni, hogy a budapesti séjour el ne maradjon. Nem szabad az angol funkcionáriusokat abban a hitben meghagyni, hogy Bécs összbirodalmi főváros^ amelyen kívül a monarchiában csak vidéki gócpontok vannak. És mivel a magyar államiság kidomborítása a külföld szemében állami érdek is, a magyar kormánynak kötelessége ezt a látogatást kieszközölni. Elégedetlen városi tisztviselők. A fővárosi számvevőség vezetősége, tekintettel a fizetésrendezési munkálatok sürgősségére, a számvevőség tisztviselőit délutáni munkára rendeli be, amiért semmiféle díjazást nem kapnak. A tisztviselők körében ez nagy elkeseredést szült, mert legtöbbjüknek délutáni mellékfoglalkozása van, amelytől vagy elesik minden rekompenzáció nélkül, vagy pedig az esti órákban kénytelenek a hivatalokba járni. Megesett már az is, hogy egyes agyoncsigá- zott tisztviselőknek, egész éjjelen át kellett a hivatalokban görnyedniük. A tisztviselők ez eljárás ellen semmiféle remediumot nem keresnek, ellentmondás nélkül végzik a rájuk rótt terhes munkát. Egy napilap forrongásról beszélt, ilyennek nyoma azonban nem észlelhető. Mindenesetre a polgármester figyelmébe ajánljuk ezt a méltánytalanságot, mert nem járja, hogy a tisztviselői karnak egy részét, bármily sürgős teendő érdekében is, hónapokon át díjtalanul megdolgoztassák a hivatalos órákon túl. Talán úgy lehetne segíteni a hajon, hogy felváltva rendelnék be a számvevőség tagjait túlórákra és ezekért nekik valamelyes anyagi rekompenzációt juttatnának. Biztosak vagyunk benne, hogy ekként a munkálatokkal sokkal hamarabb készülnének el, mint az elkényszeredett, kedv nélkül végzett^ díjtalan munka mellett. Budapest 'világvárosi fejlődését tanúsítja az is, hogy mind nagyobb számban vannak vállalatok, amelyek a lakások és lakásberendezési tárgyak karbantartásáról gondoskodnak. Különösen a szőnyegporolás és megóvás terén vannak kiváló ipar- vállalataink. amelyek bátran kiállják az összehason- litásta külföld hasonló vállalkozásaival. Ez ipartelepek közegészségügyi szempontból is igen fontosak. Ezek között az iparvállalatok között kiváló helyet foglal el Kerber Henrik szőnyeg porló, megóvó és javit« intézete, mely évek’óta közmegelégedésre működik. Ez automobilgyár. Alaptőke 5.000,000 K. 1500 munkás és tisztviselő. Üzemben legolcsóbb automobil: Luxus-kocsik. Tura-kocsik. Auto-bérkocsik. G6 Auto-omnibuszok, Teherautomobilok. & Magyarországi vezérképviselet: Budapest, VI., Semmelweiss-u. 9. KERBER HENRIK BUDAPEST, Vili. kér., Nap-utca 10. sz. Május l-étöl Nap-utca 29. sz. Alapittatott: !890-ben. ä ä. ä á Telefonszám: 53-55. I Villanyerőre berendezett mechanikai szőrme-, szőnyeg- | poroló, porszívó és megóvó, valamint szőnyeg-mosó, tisztitó- és javító intézet. Ablaktisztítás és lakástakaritás, szobapadló-beeresztés, pormentesités, és féregirtási vállalat. Országos üparbank Részvénytársaság TÄ"** tfáltóiizlet: Budapest, V., Ferenc Jőzsef-tér 6. (Gresham-palota) a Ziwnostenská banka Prága Sürgönye™: „industriale“ Telefonszám: 131-65,131-66. Takarékbetéteket ■VIA, netto kamatozás mellett fogad el. Betéteket folyószámlára megegyezés alapján kuláns léte! mellett. A bankszakma összes ágaival foglalkozik. Értékpapírok vétele és eladása. Értékpapírok megőrzése és kezelése. Előleg értékpapírokra. Külföldi váltók és pénznemek vétele és eladása. Hitellevelek kibocsátása. A budapesti és külföldi tőzsdéken megbízások kuláns eszközlése. Váltók, utalványok stb. behajtása. Folyószámlaforgalom. Váltók leszámítolása.
