Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-09 / 2. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST szakmabeli kereskedőt érintené, mert a nagy áruház minden elképzelhető árut egyesit magában. Szembeszökő tehát, hogy a német áruház fővárosunk kereskedelmére nézve helvre- pótolhatatlan kárral járna. De fővárosunk ipara és különösen a kisipar súlyosan meg- sinylené ezt az áruházat, mert evidens hogy Budapesten is a Wertheim-áruház nagymennyiségű német iparcikket adna el és ezáltal elvonná a budapesti iparosok vevőközönségét. E veszedelemmel szemben — sajnos — alig van mód a védekezésre. Sem az ipar- engedély, sem a cégbejegyzés az áruháztól megtagadható nem volna, mert bizonyára megtalálja majd a kellő jogi formát arra nézve, hogy az összes követelményeknek megfeleljen. Éppen ezért alig van más mód az áruház meghiúsítására, mint az, hogy a főváros kereskedői indítsanak erélyes agitációt az áruház létesítése ellen. A berlini áruház ebből a felzúdulásból megtanulhatná, hogy magyar- ország fővárosában nincs mit keresnie. A legcélszerűbb volna, ha tehetősebb kereskedőink akár szövetkezeti, akár részvénytársasági alapon össze állanának egy nagy áruház létesítésére. Az áruház a levegőben van. A modern fejlődés egyenesen kedvez ennek a koncentrált üzletnek és biztosra vehető, hogy hosz- szabb-rövidebb idő alatt Budapest is megkapja a maga nagy általános modern áruházát, Sokkal előnyösebb volna tehát, ha ezt az áruházat maguk a budapesti kereskedők létesítenék, hogy ekképpen a jelentkező idegen konkurrenciájának útját állják. Az áruházüzlet nagy városban — az egész világon szerzett tapasztalatok szerint — kellő vezetés mellett biztos és fényes üzlet. Ha a kereskedői érdekeltség e célra egy bizonyos tőkét összehozna, kétségtelenül akadna pénzintézet a terv financirozására. Ha már nem kerülhetik el kereskedőink a nagy áruház konkurren- ciáját, legalább ők maguk húzzák a konkur- rencia által élvezett hasznot. A nagy magyar áruháznak rendkívüli iparfejlesztő hatása is lehetne, amennyiben összpontosított forgalmával a hazai gyártmányok kelendőségét igen nagy mértékben emelhetné. Ha már muszáj Budapesten áruháznak lenni, az ne legyen berlini vállalkozóé, hanem legyen magyar vállalkozás. A német áruház ne vigye el a pénzünket. ____________ A h étről. A főváros és az agráriusok. A szerb kereskedelmi szerződés tárgyalása közben az agrárius képviselők részéről szenvedélyes kirohanások történtek a főváros ellen, amely a drágaság ellenében felvette a harczot és polgárságát megmenteni törekszik a rettenetes husuzsorálól. Ezek a támadások általában abból a szellemből táplálkoztak, amely a vidéket szereti szembeállítani a fővárossal és azt hirdeti, hogy a hazafiság csak a vidéken található fel, inig a főváros kozmopolita és nemzetietlen. Már Szlerényi József tiltakozott az elien, hogy a fővárost a husdrága- ság ügyében elfoglalt álláspontja miatt haza- fiatlansággal vádolják. Még erélyesebben szállott síkra a főváros reputácziójáért Vá- zsomji Vilmos múlt heti parlamenti beszédében. A Terézváros képviselője — bár kon- cziliáns tónusban, de a lényegben annál erélyesebben — kimutatta, hogy a székes- főváros hazafiság dolgában senkitől sem fogadhat el oktatást, mert a husdrágaság kérdése egyáltalán nem áll vonatkozásban a honszeretettel. Vázsonyi szavainak igen nagy hatásé volt és meglátszott az agráriusok táborán, hogy nem tudta magát kivonni Vázsonyi okfejtéseinek igazsága és súlya alól. Nagyon örvendetes, hogy a főváros reputácziójának végre akadt szószólója a mai parlamentben, amely különös előszeretettel keresi azokat az ellentéteket a vidék és a főváros között. Másutt a miniszterelnöknek volna kötelessége, hogy óva intsen a városok elleni hangulat szitásától és különösen Budapesten volna kétszeresen indokolt, hogy a kormányelnök megvédje a fővárost, amely az állami terhekhez hihetetlenül nagy arányokban járul hozzá, A jelenlegi kormányelnök azonban belügyminiszteri minőségben is bebizonyította, hogy nem hordja szivén a főváros sorsát és ezért Vázsonyi Vilmos védőbeszédére igenis nagy szükség volt. Vajha Budapest összes kerületeinek képviselői követnék a Terézváros képviselőjének példáját, amikor arról van szó, hogy a fővárost ért támadásokat kell a képviselőházban visszaverni. ARANYOSSI ANDRÁS vadkereskedö Telefon Hő - 94. IV, kér,, Vámház-köruf 2. szám, Telefon 170-23 : Központi Vásárcsarnok 57-58. sz, Mindennemű vad- és vadszárnyas, A!Яníttatfltt IfiQfi nemkülönben vágott baromfi kapható. Hia|llnaiUU_[OaO. I ^FffV kKPflpt által biztosan meg fog győződni,^ jf •»» liogy legjobb a szabályozható | I nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén I Budapest, Muzeum-körut 15. \ Közlekedési kérdések. A villamosvasúti mizériák, melyeket a forgalom rengeteg megnövekedése idézett fel, egyre aktuálisabbá teszik azt a kérdést, hogy a főváros miként szerezzen magának mértékadó befolyást a helyi közlekedés ügyeire. Most ez a kérdés kétszeresen égetőve vált. A Rákóczi úti forgalmat a Közuti-vasut abszolúte képtelen lebonyolítani, és ezért nagymérvű átalakítások és javítások váltak szükségessé. Ezek elvégzésének az idejére a forgalmat át kell vezetni a Dohány-utcába, és ebben az irányban a Közúti vasút már meg is tette előterjesztéséi a fővárosnál. Minthogy pedig a Dohány-utcai vonal kiépítése amúgy is szükséges, a Közuti-vasut előreláthatólag megtartaná azt a vonalat a jövőben is. A székesfőváros tehát abba a helyzetbe kerül, hogy a Dohány-utcai vonalat ne engedje át sem a Közútinak sem a Városi villamos vasútnak, hanem saját maga építse ki. Ez volna a községi közlekedés terén első lépés a várositás felé. A Rákóczi-uti forgalom kiépítése azonban a Ivossuíh Lajos- utcai villamosvasút ügyét is aktuálissá teszi amely vonalra mindkét társaság erősen pályázik. A fővárosnak tehát a vonal engedélyezésével szemben módjában áll oly feltételeket szabni, amelyek a nagyközönség érdekét az eddiginél jobban megóvják. Azonban nemcsak e két vonal kiépítésének a kérdése folytán kell végre a városházán döntő elhatározásra jutni a közlekedési kérdésben, hanem azért is, mert a Közüli vasúttársaság ismét igen jelentékeny tőkefelemelés előtt áll, és a fővárosnak most módjában volna nagyobb mennyiségű részvénybirtokot szerezni. Ez már azért is szükséges, hogy a főváros magában a vállalat vezetésében is szóhoz jusson. A Közúti vasút pénzügyi helyzete olyan, hogy a részvények további igen nagymérvű érték- emelkedése teljes biztossággal várható. A vállalat jövedelmezősége évról-évre egyre nagyobb mértékben emelkedik. Hozzáértő szakemberek alapos véleménye az, hogy a Közúti vasúttársaság részvényei a mai vagyoni állapot mellett legalább 200 koronával meghaladják az árfolyamot. Mentül tovább halogatja a főváros a részvényvásárlást, annál drágában keli majd megfizetnie a részvényeket. Ha azonban ezen az utón nem óhajtaná a főváros a közlekedési ügyekbe való beavatkozását lehetővé tenni, hanem célszerűbbnek tartaná az újabb vonalakat saját üzemében létesíteni; úgy ez ellen a közérdek szempontjából kifogást emelni nem lehetne. Valaminek azonban történnie kell. Vagy jobbra vagy balra el kell magát határoznia a fővárosnak, mert lehetetlen állapot, hogy épen csak a közlekedés terén legyen kiszolgáltatva ez a város a magánvállalkozásnak, amely — akárhogyan vegyük is a dolgot — végre is a saját és nem a közönség érdekét tekinti. A közlekedési mizériáknak véget kell vetni, a közönségnek csak ez a kívánsága. Hogy ezt a főváros várositással avagv részvényvásárlással tudja-e megvalósítani, az a közérdek szempontjából egészen mellékes. Központi szegényügyi hivatal. Figyelemreméltó reformra nézve tesz előterjesztést a jótékonysági ügyosztály és a tanács a főváros legközelebbi közgyűlésének. Az indítvány szerint a főváros egy szegényügyi nyilvántartó hivatalt állít fel, amelyről idővel egy központi szegényügyi hivatal fog fejlődni. Ennek a nyilvántartónak az lesz a hivatása, hogy egy központban tartsa nyilván a főváros összes szegényeit, valamint vidéken tartózkodó fővárosi illetőségű szegényeket. Ezenkívül a főváros területén ellenőrizné az összes jótékonysági mozgalmakat, előadásokat, gyűjtéseket; felügyelne a közjótékonysági egyesületek működése felett; egyszóval közege lenne a tanácsnak a közjótékonyság felett gyakor- landó felügyeletben. Tény, hogy ezen a téren sok a visszaélés és az anomália; hiszen csak nemrég éppen mi tettük szóvá a szegénysegélyezés terén észlelhető félszegségeket és bajokat, amelyek főleg abból származnak, hogy az egyes elöljáróságoknak nincs központi nyilvántartásuk a szegényekről és segélyezéséről. Éppen ezért helyeseljük a szegényügyi nyilvántartó felállítását, melynek gyakorlati haszna csak úgy lesz, ha az új hivatal nem fogja fel bürokratikusán a hivatását, hanem igazán az lesz, aminek a jótékonysági ügyosztály tervezi: a szegények és gyámoltalanok útbaigazítója és a társadalom jótékonysági tevékenységének éber őre. A Kiiküllömenti első szőllőoltvány telep Medgyesen (Erdély), melynek tulajdonosa Caspari Frigyes, ritka szakértelemmel párosult mintakezelés és a nagy költséggel berendezett vízvezeték segit. Első magyar borotva-köszörülde! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, MSI., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztit» Gvűjlőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45.
