Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-20 / 12. szám

FUG G H' ГI. KN BUI) Л PKST 3 igényeinek, mert a folytonos és céltudatos beruházásokat éveken át elmellőzték. Ha szabad magunkat ily rengetegül gazdag, milliós vállalatokkal szemben kifejezni: közlekedési társaságaink az inzolvencia állapotába ju­tottak, és nem tudnak megfelelni kötelezett­ségeiknek. Ha az új ellenőrző-bizottság fel­adatát komolyan fogja venni, úgy igen kemény, de egyúttal igen hálás feladat vár reá. Ingyen padokat kell állítani a főváros sétaterein a közönség számára, nem pedig drágán megfizetett székeket. Minden jobb sétateret és parkot lassan-lassan lefoglalnak maguknak a szék-vállalkozók. Fizetni kell a pesti és a budai korzón, a városligeti Stefániá­idon, az Krzsébet-téren, most pedig a Sza­badság-térre is kivetették ezt a terhes szék­adót. A tanács engedélyt adott egy vállalkozó­nak arra, hogy a Szabadság-téren 150—200 széket felállíthasson és ezek használata fejé­ben a közönségtől díjat szedjen. A Buchwald urak kedvéért tehát már ingyen le sem lehet ülni a főváros közterein. A tanács e határo­zatát revideálni kell. Állítson a főváros kellő számú padot a Szabadság-téren, hogy a kö­zönség ingyen szívhasson egy kis friss leve­gőt, amelyből úgyis csak kevés jut neki a fővárosban. Kevés az üzlethelyiség a fővárosban, ez az állandó panasza kereskedőinknek. A lakásszükségen a nagy építkezés már a közeljövőben remélhetőleg segíteni fog, ellen­ben az üzletekben való hiányt az építkezés csak fokozza, minthogy az üzleti élet és for­galom a főváros belső részeire van utalva. Különösért a Belvárosban okoz igen nagy kalamitást a régi nagy házak lebontása. A fő­város ideiglenes árúházak építésévet segített a bajon, amelyekben az építkezés idejére a kiszorult kereskedők meghúzódtak. A Bel­városi takarékpénztár kígyótéri palotájába a Klotild-palota előtt felállított ideiglenes árúház bérlői már május elsején beköltöz­ködhetnek, úgy hogy helyüket már az épít­kezés folytán most kiszorult kereskedők fog­lalhatják el. Csodálatos és eléggé nem rosz- szalható, hogy az árúcsarnok eddigi bérlői, akiknek a főváros hajlékot adott, most heve­sen tiltakoznak az ellen, hogy azok a keres­kedők, kik most ugyanoly sorsra jutottak mint ők két évvel ezelőtt, szintén élvezhes­sék a fővárosnak ezt a gondoskodását. Ugyan- ily szűkkeblű magatartást tanúsít a Kálvin- téri árúház volt bérlője utódával szemben, holott neki igen jól esett annakidején hogy a főváros hajlékot nyújtott üzletének. Mind­két árúcsarnok volt bérlői most tiltakoznak az ellen, hogy a főváros a csarnokokat to­vábbra is meghagyja helyükön és más, meg­szorult kereskedőknek bérbe adja. A tanács erre vonatkozó határozata ellen felebbezéssel fordulnak a közgyűléshez, amelyben azonban meg lesz az igazságosság hogy mindenkinek egyforma mértékkel mér. Az önzésnek és méltánytalanságnak ekkora mértéke valóban felháborító és rossz világot vet a fővárosi kereskedők testületi szellemére. Vége a Városmajornak, tönkre megy a világ, ha megtörténik az a rettenetes katasztrófa, hogy a főváros a Városmajor területéből öt ölnyi széles sávot enged át ÜsuTköszvény megfelelő árért a Krisztina-körúti háztulaj­donosoknak. Ilyen és hasonló kiállásokban tör ki a sajtó egy része, amely elvből mindig feketét mond, ha a főváros fehéret akar. Százat egy ellen, hogy a szörnyen megrökö­nyödött kritikusok még soha életükben nem látták a Városmajornak szóban forgó területét, mert ha látták volna, úgy nagyon jól tudnák, hogy a házak mögött fekvő telekrészek most csak szemétlerakodóhelyek, úgy, hogy a köz­forgalom e területrész kihasításával nem veszít semmit. Különben is a városmajori park óriási méretei mellett az öt öles sáv egyáltalán nem játszik szerepet. Mindezeken felül pedig a háztulajdonosok a telekért □ ölenkint 50 koronát fizetnek azzal a hatá­rozott kikötéssel, hogy a megvásárolt terület egyáltalán be nem építhető és csak kert céljára használható. Éppen ezért érthetetlen az a vak tüzilárma, amit e kérdésben a főváros közterületének némely túlbuzgó őre csapni jónak lát. Ä rózsadombi szerpentin út építése a közel jövőben megindul és e célból néhány apró ingatlan kisajátítása vált szükségessé. A középítési ügyosztály és a pénzügyi bizott­ság között ebben a kérdésben érdekes nézet­ellentét merült fel. amely most nyert teljesen megnyugtató kiegyenlítést. A középítési ügy­osztály ugyanis a telkek kisajátítását szüksé­gesnek tartotta, nehogy a vidék parkszerű jellege csorbát szenvedjen. Ezzel szemben a pénzügyi bizottság feleslegesnek tartotta a kisajátítást és csak annak kimondását vélte szükségesnek, hogy az illető telkeken csak villaszerű épületek emelhetők. Az ügyosztály ragaszkodott álláspontjához és azzal érvelt, hogy az egészen apró telkeken villaszerű, tehát kerttel bíró épületek el nem férnek, hanem több telket e célra egyesíteni kell, ami másként, mint a főváros által leendő kisajátítás útján meg nem történhetik. A tanács az ügyet újból a pénzügyi bizottság elé ter­jesztette, amelyet az ügyosztály érvei most már meggyőztek, úgy, hogy a pénzügyi bizott­ság a tanácscsal egyetértóleg az ingatlanok kisajátítását javasolja a közgyűlésnek, Két ingatlanra vonatkozólag már egyezség jött létre, a többire nézve a főváros megindítja a bírói kisajátítási eljárást. TÖRLEY TALISMAN-CASINO-RÉSERVÉ tagszakgatás, hasogató fájdalmak, még a legmaka­csabb is, azonnal enyhül, ha „KÁLI LINIMENTUM“- mal lesz bedörzsölve. ===== Üvegje 2 kor. — ZOLTÁN GYÓGYSZERTÁRBAN BUDAPESTEN TAVASZI ÉS NYÁRI kellemet'enségek, melyek leginkább mutatkoznak Viszketés Izzadtság Feldörzsölésnél tökéletesen kezelhetők a valódi Erényi ICHTIOL­SALICIL segítségével. Ahol az összes létező száritó dezinficiáló, fájdalomcsillapító, lüzességetbüsitószerek nem használtak, ott az „ERÉNYI Ichtiol Salicil“ volt és lesz az első segi'ség. Az eredeti „Erényi-lchtiol-Sali eil“ 3 koronás dobozokban ERÉNYI BÉLA DIANA-gyógyszertára Budapest, VII., Károly-körut 5. (Postai megrendelések utánvétel mel­lett aznap szállíttatnak.) Több mint egy millió köszönő­levél érkezett be a világ minden részéből.

Next

/
Thumbnails
Contents