Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-20 / 12. szám
VI. évfolyam _____________________________H)ll. március 22.________________________________________12- szám. Bud apest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai es társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS L А 3P *F _A_. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ....................................... Ю korona. Fé l évre _ ... ... .......................- 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119— Ä főváros kölcsöne. Bárczy István polgármester most tárgyal a fővárosi nagy pénzintézetekkel a főváros kölcsöne ügyében. A pénzintézetek képviseletében a Magyar Általános Hitelbank vezér- igazgatója, Ullmann Adolf ajánlatot tett a polgármesternek a fővárosi kölcsön átvétele tárgyában. A tárgyalások oly előrehaladott stádiumban vannak, hogy a kölcsönművelet végrehajtása a legközelebbi idők kérdése. Ezzel megdől az a kombináció, amelyet a polgármester párisi utazásához fűztek és amely mindenféle külföldi ajánlatról rebesgetett. Mi első perctől fogva kizártnak tartottuk ezúttal a külföldi tőke közvetlen igénybevételét, mert Párisban ezidőszerint magyar értékek kotirozásának politikai akadályai vannak, Londonban a múlt évi kölcsönnel tett tanulságok után aligha akad pénz, a németországi tőke pedig bankvilágunkkal való szoros nexusa következtében nem igen lép fel a budapesti nagy intézetek versenytársa gyanánt. Meg voltunk róla győződve és ezt a nézetünket minden alkalommal ki is fejeztük, hogy a főváros kölcsönét ezuttal csakis saját piacunkon fogja elhelyezni. Felmerült ugyan az az eszme, hogy a főváros maga bocsássa ki közvetlen aláírásra a kölcsönt, ám e modalitás ellen — úgy látszik — az az aggály szólott, hogy így az egész kölcsön elhelyezése nincs teljesen garantálva. Ismét ott áll a főváros ahonnan kiindult: a fővárosi pénzintézetek ajtajánál. Sokan, akik Cassandra szerepében tetszelegnek maguknak, bizonyos kárörömmel szemlélik a megtért fiúnak ezt a »vezeklését«, amelyet előre megjósoltak. Pedig ha nem tévesztjük szem elől, hogy a fővárosra nézve a kölcsön üzlet, amelyet azzal köt meg, aki a legelőnyösebb feltételeket nyújtja, igazán nehezen érthető, hogy miért vetik a szemére a fővárosnak a londoni kölcsönt, amely oly kedvező volt, hogy a budapesti pénzhatalmasságok egyhangú véleménye szerint idehaza ily kedvező kölcsön elérhető nem volt. Most hasonlóan kedvező külföldi ajánlat nincs, a főváros tehát ott elégíti ki kölcsönszükségletét, ahol ezt neki felajánlják és semmi megalázó nincs abban, hogy most ismét a fővárosi pénzintézeteket veszi e célból igénybe. Bankjainknak is a főváros kölcsöne üzlet, amelyet nem hazafias felbuzdulásból avagy lokálpatriotikus érzésből csinálnak meg, hanem azért, mert rajta keresni lehet. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a mai nemzetközi pénzügyi vonatkozások korszakában most már a székesfőváros teljesen ki volna szolgáltatva a budapesti pénzintézetek önkényének és haszonlesésének. Mihelyst a kölcsönnek oly feltételeket szabnának intézeteink, hogy ezek a normális és szokásos emissziós nyereséget lényegesen meghaladnák, tüstént jelentkeznék a külföldi tőke versenye, amely szívesen pályázna az exorbitáns nyereséggel járó üzletre. Budapest székesfőváros pénzügyeinek állapota és hitele manapság kizárják azt, hogy a főváros kényszerheRzetbe kerüljön és uzsorakölcsönt legyen kénytelen felvenni, E körülményeket szem előtt tartva, körülbelül fogalmat alkothat magának mindenki arról, hogy milyen lehet a fővárosi kölcsön átvételi árfolyama. A magyar koronajáradék március 20-án 9P85 százalékon, a székesfőváros kölcsönkötvényei ugyané napon 90'80 százalékon jegyeztettek a budapesti tőzsdén. Egy fél százalékot engedve az aláíróknak és egy százalékot a konzorcium hasznaként, az átvételi árfolyam körülbelül 8974—8972 százalék körül mozoghat. Ezen alul a főváros aligha fogja a kölcsönt megkötni. Ami a kölcsön összegét illeti, az 100—120 millió között fog mozogni. Ebből az összegből elsősorban a 40 milliós folyószámlakölcsön fog megtéríttetni, úgy, hogy új beruházásokra 60—80 millió korona fog rendelkezésre állani. Valószínűnek tartjuk, hogy a pénzintézetek a kölcsönműveletbe bele fogják vonni nemcsak bécsi bankösszeköttetéseiket, hanem talán németországi üzletbarátaikat is. A legutolsó koronajáradék-emisszió óriási németországi sikere kedvező kilátásokkal kecsegtetne e tekintetben. És minthogy a pénzpiac mai helyzetét tekintve, a fővárosi kölcsön összege épen nem mondható jelentéktelennek, csak kívánatos volna, ha pénzintézeteink az új kölcsön elhelyezésénél a német piacot is segítségülhívnák. A legutóbbi időben piacunkon végbement igen nagy tőkeemelések óriási összegeket vettek igénybe és a belföld felvevő-képessége korántsem akkora, hogy egy 100—120 milliós új kölcsön teljes elhelyezését itthon biztosítottnak lehetne mondani. Épen ezért azt sem tartjuk kizártnak, hogy a konzorcium egyelőre csak az összeg egy részét fogja nyilvános aláírásra bocsájtani. A legközelebbi napok mindezekre a kérdésekre meghozzák a választ. A főváros nagy beruházási programmját, amely oly szépen indult meg, az új pénzeszközök birtokában gyors menetben fogja végrehajthatni. Csak örvendhetünk annak, hogy a szükséges tőkék előteremtésében a fővárosi pénzintézetek segédkeznek az ország fővárosának. Mindig szívesebben kell látni, ha a főváros a saját polgárainak és honfitársainak adósa, semmint a külföldnek, és reméljük, hogy az új kölcsön túlnyomórészben ilyen nemzeti kölcsön lesz. A város minden polgára — akinek vagyoni viszonyai megengedik — siessen a főváros kölcsönéből részt jegyezni, mert ezzel saját városának nagyságát és fejlődését mozdítja elő. Gyermekvédelem. A magyar állam a gyermekvédelem terén úttörő és példás tevékenységet fejt ki, amelynek dicsősége Széli Kálmán nevéhez fűződik. Az állami gyermekmenhelyek megteremtésének eszméje az ő államférfiúi bölcsességét dicséri és alig van állam, amelyben a gyermekvédelem hatósági szervezése oly nagyarányú volna, mint nálunk. Sajnos, az állam egymagában nem képes a bajokon segíteni és a társadalom kötelessége volna a hatósági tevékenységet kiegészíteni és nemes céljában támogatni. Van is egy csomó egyesület, amely feladatául az egészséges és beteg gyermekek támogatását és megmentését tűzte ki, de ezeknek működése többnyire csak a szokásos fontoskodásban és reklámhaj hászás- ban merül ki. Toliunkat szemrehányásra az a rettenetes eset készteti, amely most történt a fővárosban egy beteg gyermekkel. A nyolc esztendős beteg kis leányt Kispesten lakó anyja a fővárosba küldte egy rokonával a betegpénztári orvoshoz, aki a gyereket súlyos betegnek találta és a Rókuskórházba küldte. A szegény asszony felszállott a vonagló kis leánnyal egy villamoskocsira, amelyen a gyermek jajveszékelni kezdett, miért is a „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajto-szer felnőttek — ._■= és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
