Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-13 / 11. szám
4 FÜGGETLEN BUDAPEST javítása, holott befejezett ténynyel állunk szemben és egyáltalán nincs már szükség a nyílt ajtók döngetésére. A fizetésrendezés javaslata már részleteiben is elkészült és Ehrlich meg Pető urak jóakaró támogatása nélkül is rövidesen életbe fog lepni. Az adókivető-bizottság botránya. J éleztük már, bogy a VII. kerület polgárságában nagy a megbotránkozás afölött, hogy Ehrlich G. Gusztáv, az adókivető-bizottság egyik elnöki székébe 28 éves vejét, Dr. Jünker Pált ültette, aki a kerületben teljesen idegen, ismeretlen, új ember. És különösen a kerületnek abban a részében, amelynek adóját az 6 elnöklete alatt álló bizottság van hivatva kivetni a Zuglóban és a Csikágóban a legteljesebb ismeretlenségnek örvend. Ebben az ügyben a VII. kerület polgárai tiltakozó népgyülést fognak tartani, amelyet egy röpiven jelentett be az iparosokból és kereskedőkből álló szervező-bizottság. A sok tízezer példányban terjesztett röpiv szövege a következő. ADÓFIZETŐ POLGÁRTÁRSAK. A törzsfőnöki szemérmetlen önkény újabb komoly veszedelemmel fenyeget bennünket! j Ehrlich G. Gusztáv kijárta, hogy a VII. kerület egyik adókivető bizottságába huszonnyolcéves vejét, dr. Jünker Pál ügyvédei ültetik az elnöki székbe ! Jól tudjátok, mit jelent ez !! Ezt magyarázni fölösleges !!! A kerület adózóit s azok kereseti viszonyait éppenséggel nem ismerő kezdő fiskális kizárólag apósa irányításainak lesz vak eszköze, ezen annyira életbevágó funkciónál. Emeljük fel idejében vétónkat ezen vakmerő nepotizmus ellen! Ez gyalázat, mit eltűrnünk nem szabad ! Jöjjetek el valamennyien a falragaszokon hirdetendő népgyülésre! Mutassuk meg, hogy | az ország legnagyobb kerületének adózó pol- J gárságával így elbánni nem lehet! A VII. kerületi iparosok és kereskedők. Lesz-e ennek a mozgalomnak foganatja vagy sem, az attól függ, hogy van-e Jünker úrban érzék arra. hogy polgártársainak e bizalmatlansági nyilatkozatából a konzekvenciát magára nézve levonja. Mert, hogy Ehrlich G. Gusztávban ilyen érzék nincs, azt Budapesten már minden csecsemő tudja. A cézári téboly ezt az urat a leghallatlanabb erőszakoskodásokra készteti és el lehet rá készülve a VII. kerület polgársága, hogy ezúttal is szembeszáll a közóhajjal. Majd elválik, hogv a vő is engedelmes bábja-e erőszakos apósának, vagy pedig van-e benne annyi önérzet, hogy távozik arról a kierőszakolt helyről, amelyre a polgárság hatalmas tiltakozása érdemet- lennek bélyegezi Közgazdaság. Kitüntetett iparos. A királyi elismerés sugara érle Pizingev Lajos asztalosgyárost, a Michl Alajos cég tulajdonosát, amikor ezt az érdemes, kiváló gyárost a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A polgárság már régen elismerte Fixingei- Lajos kiválóságát a műasztalos ipar terén és az ő neve ma a szakmájabéliek között csaknem az első helyen áll. Töméntelen középület hirdeti Fixingei- Lajos dicséretes munkásságát és nemsokára lesz alkalmunk fővárosunk e derék iparosával hasáb, jainkon bővebben is foglalkozni. Az Első Leánykiházasitó Egylet, mint szövetkezet. Gyermek- és Életbiztosiló-intézet vasárnap délelőtt tartotta tagjainak élénk részvételével XLVIII. évi közgyűlését. A betegsége miatt akadályozott Schwartz Ármin elnök helyett Witt- mann Mór alelnök vezette a közgyűlést. Az ezután előterjesztett mérlegből és igazgatósági jelentésből a következő adatokat emeljük ki: Az intézet vagyona 19,212.100 korona 66 fillért lesz, amelyből 11,094.885 korona 6G fillér elsőrangú értékpapírokban, 9,117.215 korona 20 fillér pedig bank- és takarékbetétekben, három négyemeletes sarokbérházban stb. leli l'ödö- zetét. A mérleget és az igazgatósági jelentést a közgyűlés egyhangúan, megelégedéssel fogadta és a vezetőségnek a fölmentést megadta. A jelentés még kegyeletes szavakkal megemlékezik az intézet elhunyt érdemes főorvosáról, Somogyi Lajos doktorról, majd rámutat az alapszabályok néhány pontjának szükségessé volt módosítására. Ezek közül az intézet címének a megváltoztatása a legfontosabb. A jelentés az »Unió« élet- és gyermekbiztositó-intézet mint szövetkezet cim fölvételét ajánlja a hosszú, elavult és az intézet működési körének meg nem felelő cim helyett. A közgyűlés az intézet címváltoztatására, valamint az egyéb alapszabálymódo- sitásokra vonatkozó igazgatósági javaslatokat egyhangúan elfogadta. Miután Samu István gimnáziumi tanár inditványárá az egész igazgatóságnak és különösen Kohn Arnold vezérigazgatónak a körültekintő és eredményes vezetésért közönetet és elismerést szavaztak, a távollevő elnöknek pedig táviratot küldtek, az elnöklő alelnök berekesztettea közgyűlést. A Phöbus Villamos Vállalatok Részvény- társaság közzé tette múlt évi zárszámadásainak főbb eredményeit. A közölt adatokból kitetszik az, hogy a vállalat a múlt évben igen erőtejlesen fejlődött. így összbevételei az 1909, évi 822.734 koronával szemben 1,100.337 koronára rúgtak, az 1910. évi mérleg 200.453 kor. 46 fillér tiszta nyereséget mutat. Ennek a tiszta nyereségnek a felosztására nézve az igazgatóság a közgyűlésen azt a javaslatot fogja tenni, hogy az 1910. évi osztalékra az évi szelvényeknek 12 koronával (6°|o) leendő beváltására 120.000 korona fordittassék. A Magyar Takarékpénztárak Középponti Jelzálogbankja Részvénytársaság Mándy Lajos elnöklésével március 7-én tartotta meg rendes közgyűlését. Leitner Zsigmond vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését, amely konstatálja hogy az intézet a lefolyt évben először rendelkezett a teljesen befizetett 20 millió kor. alaptőkével és hogy a fölemelt tőke folytán az intézet még jobban szolgálhatta üzletbarátai érdekét. Az intézet zálogleveleinek kelendősége az elmúlt évben is megfelelő volt, úgy, hogy nemcsak az uj kölcsönök folytán kiállított uj anyag, hanem a visszavásárlásokból eredő készletek is majdnem teljes összegükben eladattak. A címletek forgalmával lépést tartva, az intézet kölcsönállománya is megfelelő módon szaporodott és így az elért üzleti eredmények az intézet fokozatos fejlődéséről tesznek tanúságot. A mérleg 1,670.632 kor. tiszta nyereséget mutat föl. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette, az előterjesztett mérleget elfogadta, a fölmentéseket megadta és a tiszta nyereség fölosztása tekintetében a következőképpen határozott: 1,200.000 kor., azaz a részvénytőke 6 százaléka osztalékra, 199.402 kor. 50 fillér a tartalékalapnak 1,900.000 koronára leendő kiegészítésére, 50.000 kor. pedig az árfolyamkülön- bözeli tértalékalapnak 200.000 koronára való kiegészítésére, 20.000 kor. nyugdíjalapra, 106 606 kor. igazgatósági jutalékokra, 10.000 kor. az intézeti ház leltári értékének csökkenésére forditassék, végül a fönmaradó 84.624 kor. 01 fillér uj számlára vitessék át. Ezek után a közgyűlés az igazgatóság tagjaivá Babó Lajost (uj), Bánffi Ernő bárót, Beöthy Pált (uj), Blaskovics Ferencet, Bleszt Ferencet, dr. Bogdán Zsivkót (uj), Csépi Danit, Dieballa Györgyöt, Elek Lipótot, Fári Antalt, Ferenczy Károlyt, Flittner Károlyt, Frigyessy Adolfot, dr. Marcsi Györgyöt, Heinrich Sándort, Horovicz Mórt (uj), Huszár Gyulát (uj), Huzella Gyulát, Jérfy Antalt, Ivarczag Sándor dr.-t, Kernhoffer Józsefet (uj), Koechlin R. Albertet (uj), Koős Elemért, Ladies László dr.-t fuj), Leitner Zsigmondot, Neiszidler Károlyt, Pető Bertalant, Popper Bernátot, Pósch Gyulát, Radvány István, Sándor Jánosi, Sándor Rezsőt, Schwarcz Miklós dr.-t. Sugár Sándort, Vannay Ignácot, Weiner Sándort, a felügyelő-bizottság tagjaivá pedig: Bichler Vilmost, Havas Mórt (uj), Hoványi Géza dr.-t, Kaltenecker Mártont, Lányi Mórt (uj), Lekky Istvánt, Szepessy Sándort, Lippe Viktor bárót (uj), Proszvimmer Sándor dr.-t, Reiner Mihályt megválasztotta. A szelvényeket 1911. évi március 8-tól kezdve az intézet pénztáránál 12 koronával váltják be. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank csütörtökön tartotta Madarcissy Beck Miksa báró elnöklésével negyvenegyedik rendes évi közgyűlését, melyre összesen 46.824 részvén}7 tétetett !e. Az üzletév az á tálában kedvezőbb viszonyok folytán igen jó volt s igy az osztalék a megelőző évi 28 koronával szemben részvényenként 30 koronával állapíttatott meg s az elmúlt üzletévre eső részvényszelvény a mai naptól fogva ily összeggel válla tik be. A napirend előtt az elnök meleg szavakban emlékezett meg királyhalmi Neumann Miksáról s úgy neki, mint az ugyancsak az igazgatósági TELEFON (interurbaii) 144—68. TELEFON (interurban) 144—68, Magyar itilrcveRté Bunk Y*nytársaság — - « <- Budapest, Teréz-körut46.Táviratcim:Közvetitöbank, Budapest ö zt e11 it'1Ö.XX Us: jelzálogkölcsöneket földbirtokokra, budapesti és vidéki városokban levő házak és telkekre, építkezési kölcsöneket, konverziókat, ingatlanok vételét és eladását, bérleteket Elfogadunk Parcellázások> financ;rozások, £*Ä biiu^uuuim hízások tartamára, illetve véglegesítéséig átmeneti hiteleket nyu költségeket sajátunkból fedezzük, illetve előlegezzük.-üzletek, valamint egyéb pénzügyi mi'ive- esztülvitelére vonatkozó megbízásokat. A megejtünk. A megbízásokra vonatkozó összes I
