Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-27 / 9. szám
FÜGGETLEN BUDA PEST 3 Ha ezek az eddigi számítások eredményét megfogják erősíteni, úgy nemcsak Budapestet fogják a kissármási földgázzal elláthatni, de még bőséges gázmennyiség marad majd a közbenső városok esetleges gázellátásán kívül az erdélyi ipar fejlesztésére is, mely célnak eléréséhez az egész feltárt gázmennyiség egy hányada is hatalmas mértékben hozzájárulhatna. A főváros építkezési akciója. Az eredmények, amelyeket a főváros bérházaival eddig elért, teljesen igazolták az építési akciót. A főváros pénzügyileg nem járt rosszul, másrészt nem következett be az a megjósolt hátrány, hogy a magánépítkezési tevékenységet a főváros konkurrenciája meg fogja bénítani, mert hiszen az új lakbérszabályzat által megengedett legelső alkalommal ismét működésbe lépett a házbérsróf és a lakások átlagos bére nem hogy alacsonyabb, hanem inkább magasabb lett. Ez csak azt bizonyítja, hogy a főváros és a magánépítkezés által eddig létesített új lakások száma nem elég nagy ahhoz, hogy a keresletet teljesen kielégítse s normális lakásviszonyokat teremtsen, amelyekhez legalább 3000 üreslakás szükséges. Ha tehát a székesfőváros lakás- építési akcióját folytatja, ezzel csak következetes marad eddigi programmjához, és közszükségletnek felel meg. Éppen ezért helyeseljük azt az elhatározást, hogy a főváros újabb bérházakat építtet* A folyó évre eddig nyolc ötemeletes bérház építése van tervbe véve, amelyekben 450 két-három szobás lakás lesz. Az építési költségek összege körülbelül 5 millió koronára fog rúgni. Azonkívül ugyancsak az év folyamán újabb iskolákat is építtet a főváros, még pedig az eddigi diszpozíciók szerint, 11 új iskolát mintegy 6 millió korona költséggel. Ez új építkezések fedezetét már az új kölcsön fogja szolgáltatni. Az iskolaépítkezések folytán felszabadul néhány száz lakás azokban a házakban, amelyeket mostanáig a főváros iskola céljára bérelt. Mi, akik a főváros építési akciójának elejétől fogva lelkes szószólói voltunk, sőt akik már évekkel ezelőtt ezt az expedienst hirdettük a lakásnyomor elleni küzdelem leg- hathatósabb fegyveréül, ebből az állásfoglalásunkból jogot formálunk arra, hogy kritikánkat a főváros ez akciójával szemben nyíltan kifejezhessük Elsősorban kifogásunk van az ellen, hogy az iskolaépítéseknél túlságosan pazar bőkezűséggel jár el a főváros. Az új iskolák között valóságos díszes paloták vannak, pazar és drága szobrászati és festészeti ékítményekkel. Ilyen díszes homlokzatú iskola-palotákra nincs szükségünk. Helyes, kívánatos, hogy az új iskolák a modern egészségügy követelményeinek megfeleljenek, hogy bennük világos, jó levegőjű tantermek legyenek, de az építkezésnek azt a fényűző módját, amelyet az újabb iskolaépítkezéseknél tapasztalunk, nem lehet helyeselni. Az óriási, pazar fénnyel berendezett igazgatói lakásoknak, általában az olyanféle bőkezűségnek, mely még az iskolaszolgának is teremnek beillő kétszobás lakásokat juttat, semmi köze sincs az iskola hygiénéjéhez. Egy kis takarékosság ezen a téren valóban ránk férne. Kifogásunk van az ellen is, hogy a főváros a nem kislakásos bérházakat is túlságos fényűzéssel építteti. Csak példaként utalunk az I Üllői-úti palotára, amely típusa a fényűzően épült modern bérpalotának, hatalmas veszti- büllel, impozáns lépcsőházzal, rézveretű ajtókkal, lifttel és minden egyéb luxussal. Ha a polgármesternek módja volna azokat a megjegyzéseket hallani, amelyek a Közönség ajkáról hangzanak el e fényes palota előtt — és amelyek között a legenyhébb az, hogy a város protekciós urai közpénzből fényes hajlékhoz jutottak — úgy bizonyára belátná, hogy az ilyen fényűző építkezés nem áll összhangban a szociális követelményekkel. És ezt különösen szükséges hangoztatni akkor, amikor a székesfőváros ismét efféle házépítkezésekbe fog, mert bizonyos, hogy az építendő nyolc bérpalota közt megint csak lesz néhány ilyen kaliberű épület. A főváros lakosságában amúgyis az a hit van elterjedve, hogy ezeket a pazar lakásokat csak protekciósok kapják. Ne erősítsük ezt a rossz véleményt még azzal, hogy olcsó pénzért luxusos lakást juttatunk a kiváltságosoknak. Az építkezések mostani állásából következtetve, november hóra várható a lakásviszonyok jelentékenyebb mérvű megjavulása. Akkorra körülbelül 3000 új lakás lesz lakhatóvá és ez a kínálat már bizonyára mérséklőén fog hatni a lakásárakra. A háziurak egyelőre még vígan stájgeroltak, de előreláthatólag most utoljára. Budapest nagy ünnepet ülhet majd, ha felszabadul a házbéruzsora nyomása alól és ebben nem csekély érdeme lesz a székesfővárosnak. I A hétről. Az adókivető bizottságok kinevezése körül a VII. kerületben kitört izgalom még mindig nem ült el. Biztos értesülésünk szerint a pénzügyminiszter elismerte a polgárság ama kívánságának jogosságát, hogy az adókivetőbizottságok nem kizárólag a klikkek embereiből alakuljanak meg. Ehhez képest pótlólag kinevezte a harmadik bizottság elnök- helyettesévé Dr. Schwartz Vilmos ügyvédet és a negyedik bizottságba póttagul Halász Hubert vállalkozót, kik mindketten a függetlenségi párt tagjai. Ez a reparáczió azonban nem elégíti ki a kerület függetlenségi pártját, minthogy reánézve a múlthoz kepest lényeges visszaesést jelent. A Ívfolyt három évi ciklusban a párt egy elnökkel, egy elnök- helyettessel, egy rendes taggal és három póttaggal volt képviselve a bizottságban, és a párt nem ismerheti el jogosnak, hogy a változott politikai viszonyok a polgárság autonómiájában is kifejezésre jussanak. Az adókivetés nem politikai pártkérdés. A bizottságokat nem kizárólag az uralkodó politikai párt embereiből szabad összeválogatni. Éppen ezért a kerület függetlenségi pártja ezt a két kinevezést reparációnak el nem fogadja és az utóbb kinevezett két tag: a helyettes elnökséget illetve a póttagságot visszautasítja. Ettől függetlenül a kerület kisiparosai és kiskereskedői, valamint a zuglói polgárság, akik leglényegesebb kontingensét szolgáltatják a III. oszt. kereseladó fizetőknek, és leginkább vannak érdekelve az adókivető bizottságok összeállítása körül, erélyes mozgalomban állást foglalnak Junker Pál elnöki kinevezése ellen, akinek bizottságába tartozik a fél Csikágó és az egész Zugló lakossága. A polgárság Jtinker Pál kinevezését jogosulatlannak és helytelennek tartja, mert semmiféle nexusban sem áll a polgársággal és az uj elnök az ő viszonyait, vagyoni állapotát, keresetét nem ismeri. A mozgalom célja megértetni Junker Pállal, hogy a kerület érdekelt polgársága vele szemben bizalmatlansággal viseltetik, őt erre a nobile ofjiciumra méltatlannak tartja és elvárja tőle, hogy ennek a bizalmatlanságnak a konzekvenciáit — férfiasán le fogja vonni. Egy elhanyagolt városrész. Panaszos levelet kaptunk O-Buda környékéről, amelyben az ottani szegény lakosság keservei megható közvetlenséggel vannak ecsetelve, Ez a vidék a III. kerületi Csatárka-dülő, amely a Nyereghegy déli oldalán terül el a Margithidtól három kilométernyi és a Had- apród-utcai villamos megállótól másfél kilométernyi távolságra és természeti szépségekben bővelkedik. A Csatárka-dűlőn és szomszédságában ma mintegy negyven ház van. E házak szegény lakóinak keserves az élete, sem út, sem víz a vidéken nincs. A nép maga tapossa ki gyalogútját, a dűlő utón pedig kocsi a nagy sártól nem közlekedhe- tik, úgy hogy a lakók a hátukon kénytelenek felcipelni szükségletüket magasan fekvő lakhelyeikre. A mezőn van egy régi láncoskút, amely nyáron mindig kiszárad, a legközelebbi vízvezetéki viz pedig egy kilométernyire van. Az út kiépítése nem kerülne sokba, mert a helyszínén mindenfelé kőrakások vannak. Érdekesnek találjuk a panaszos levél következő passzusát szószerint közölni: Bizony baj, hogy városatyáink közül oly nagyon kevesen vannak, a kiknek eszükbe jusson, hogy mire is jók ezek a hegyek. Pedig mennyi sok veszekedés történt itt lent a füvészkert elhelyezése miatt. És mennyi alkalmas hely kínálkozik ott fen e célra. Csak egyet említek: ott van a Pusztaszeriül, Héja-utca és Tövis-utcák között elterülő rész, a melyen keresztül megy az Eszter-utca. Ez a terület sétánynak van tervezve, de ilyenre itt szükség nincs, mert úgy is csupa kert minden, egyébként is ott van a szomszédságában и szép Vérhalom-tér. Azután kórházak, üdülőházak, nevelő intézetek, laktanyák, munkás- és bérházak stb. nagy részét fel lehetne építeni, hely és levegő van jó és bőven. Csak út, víz és közlekedési eszköz nincs. Ezt tessék előbb megcsináltatni. A Csatárka-dülői lakók feljajdulását ajánljuk az illetékes hatóságok és а III. kerületi bizottsági tagok figyelmébe. Az érdeklődőknek szívesen szolgálunk a terület térképével, amelyet Dadag József, a Csatárka- dülő lakóinak megbízásából hozzánk intézett leveléhez mellékelt.