Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-13 / 7. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST vélemények már ma megoszlanak. Mi az eddigi zárszámadási feleslegek alapján azt hisszük, hogy újabb községi adóemelések szüksége nem log beállani. De vannak sokan, akik az adósróf újabb megcsavarását már — ma elkerülhetetlennek tartják. Ilyen profécziákba belemenni eleve már nem szabad. Hiszen lehetséges, hogy az uj fővárosi üzemek jövedelme egymagában teljesen fedezni fogja az uj kölcsön amortizáczionális- és kamatszükségletét. Nagyon sok függ attól, hogy mily mértékben log fejlődni a gáz- és villamossági müveknek a fogyasztás emelkedésével kapcsolatos jövedelmezősége. Semmi esetre sincs ok azonban már ma a sopánkodásra és jajveszékelésre, mert a főváros pénzügyi helyzetét fekete színben látni: még az uj kölcsön keresztülvitele titán sem tudjuk. Pártpolitika és adókivetés. A »Független Budapest« múlt heti számában megírtuk, hogy a pénzügyminiszter az adókivető-bizottsági tagok kinevezésénél teljesen a kerületi klikkek óhajai szerint járt el. Különösen a VII. kerületben keltett nagy visszatetszést az, hogy a három év előtt szervezett negyedik bizottságot, amely függetlenségi párti polgárokból alakult, a pénzügy- miniszter szintén kiszolgáltatta Ehrlich G. Gusztávnak, a kerületi klikkfőnöknek. A szemérmetlenség régi erénye az erzsébetvárosi zsarnoknak, de akkora mértékét a szemérmetlenségnek, mint ezúttal, még nála sem tapasztaltunk soha. Ehrlich, ugyanis megtette a kerülettel azt a csúfságot, hogy ennek a bizottságnak elnökévé a sajátjvejét, egy Jünker Pál nevű 28 éves fiatal ügyvédet neveztetett ki. A pénzügyminiszter ur tehát bebizonyította, hogy nem rátermettség, hivatottság, szakértelem, a kerület viszonyainak ismerete, szóval a törvény által aláirt kellékek lebegnek a szeme előtt az adókivető-bizottságok megalakításánál, hanem klikkszempontok, kortesérdekek, a kottériák kegye. Az adókivetés tehát Lukács László ur szemében is eszköz a politikai pártállás szerint való jutalmazásra vagy büntetésre és e hatalmi eszköz kezelését ezért bízza kizárólag a mindenkori kormányok engedelmes szolgahadára. Ebből a szempontból nem csoda, ha Ehrlich a saját vejénél megbízhatóbb embert nem talált a kerületben. Ennek majd bátran előírhatja, hogy kinek az adóját kell felemelnie és kiét leszállítania. A kerület polgársága pártkülönbség nélkül fel van bőszülve Ehrlich G. Gusztáv ez újabb komiszságán. Valósággal fellázító, hogy ez az ur a főváros legnépesebb kerületét ma ! már családi hitbizományának tekinti, amelyet kénye-kedve szerint feloszt az atyafisága között. Sok ezer polgár anyagi érdeke fölé Ehrlich G. Gusztáv nevez ki csőszt. Az adókivető bizottságok kinevezése akként történik, hogy az adófelügyefő a pénzügyminiszternek javaslatot tesz, melyet a miniszter respektálni szokott. A legtermészetesebb az lett volna, hogy ezúttal is az elmúlt cziklus bizottságai változatlanul fen- tartassanak. Ez nem történt meg és a bizottságok egészen Ehrlich képére neveztettek ki, amiből evidens, hogy az adófelügyelő ur, akinek közeli nexusa Ehrlicli-hel közismert, javaslatainak megtételénél nem tudia magát emanczipálni az Ehrlich-féle klikkérdekek befolyása alól. Mert különben, hogyan jutott volna eszébe az adófelügyelő urnák éppen Jünker Pál ur, egy az egész kerületben általános ismeretlenségnek örvendő fiatal ember? Esküdjön meg az adófelügyelő ur, hogy Jünker Pál dr.-t polgári érdemeinél és népszerűségénél fogva terjesztette fel bizottsági elnöknek és nem azért, mert Ehrlich G. Gusztáv veje! Az állami pénzügyigazgatásnak semmi esetre sem válhalik előnyére, hogy ha közegei eljárásukban tápot adnak annak a gyanúnak, hogy nem az igazság és a kincstár és polgárság érdekei, hanem pártoskodás által vezéreltetik magukat. Az adókivctő-bizottsági botrány ügyében Batthyány Tivadar gróf Lukács László pénzügyminiszternek a polgárság felfogását tudomására juttatta. A pénzügyminiszter tehát feltétlenül tájékozva van a történtekről és a megtörtént sérelem reparálása módjában áll. Vájjon erre meg van-e benne a hajlandóság nem tudjuk, de hamarosan el kell dőlnie, hogy Lukács László szemében mi a fontosabb: a polgárság óhaja és megnyugtatása avagy Ehrlich G. Gusztáv akarata! A polgárság körében mozgalom indult meg, hogy a polgárság e sérelmét a legradikálisabb eszközökkel megtorolják. A hétről. A Wertheim-áruház tehát mégis meglesz. A berlini áruház-fejedelem megvette a Rákóczi ut 34. és 36. számú házakat, amelyeknek óriási területén nagy áruházat létesít. Ezzel a ténynyel szemben ma is azon a változatlan állásponton vagyunk, hogy ennek az áruháznak a létrejöttét minden áron meg kell akadályozni, mert egy ily rengeteg áruház nagy veszedelmet jelentene a főváros kereskedelmére és iparára. A külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a nagy áruházak felszívják a kereskedői forgalom túlnyomó részét, magukban összpontosítják a vevőközönséget és ezáltal sok száz kisebb üzlet forgalmát teljesen elvonják. A Wertheimáruház, amely óriási méreteinél fogva bizonyára ugyanilv hatással járna, kereskedelmünk e megkárosítása folytán feltétlenül többet ártana a fővárosnak, mint használna. De nemcsak a kereskedelmet veszélyeztetné az uj áruház, hanem a főváros iparának is ártalmára volna. Kétségtelen, hogy az áruház a maga tömegczikkeit —- tehát tulnvomó- lag német gyártmányt — hozná forgalomba, amelyekkel kiszorítaná még azt a csekélv számú hazai iparczikket is, amelyeket ma még a közönség vásárol. Számos kisiparös- exisztencziával fizetnék meg tehát azt a kétes dicsőséget, hogy fővárosunk hajlékot ad egy sült német áruház-spekulánsnak, akinek otthon szűk a Macedónia és ezért elindul a Kelet meghódítására. Budapestnek nem kell Wertheim-áruház és a főváros iparosai és kereskedői fogjanak össze, hogy ezt a merényletet meghiúsítsák. A gázgyárak megváltása ára tekintetében még mindig nincs megegyezés. Tudvalevőleg az vitás, hogy a telkek beszerzési értéke avagy mai értéke téritendő-e meg a társaságnak. A becslő-bizottság négy tagja, a főváros hét szakértője a beszerzési ár mellett, a gázgyár hét szakértője pedig a forgalmi ár mellett foglalt állást. A becslő- bizottság ezért elnököl választott, akinek feladata lett volna vótumával a vitát eldönteni. Az elnök azonban a vitás kérdésben nem döntött, abból indulván ki, hogy a bizottságnak csakis a szakértői becslés a kötelessége ellenben ez a kérdés nem a becslés dolga, hanem jogi kérdés, melynek eldöntése nem a bizottság hatáskörébe tartozik. A főváros és a gáztársaság között időközben lényeges közeledés történt a lelkek árára vonatkozólag, mert a főváros a 3 millió koronát már megajánlotta, mig a gáztársaság ЗУ4 milliót követel. Minthogy egy hosszadalmas per költségei, valamint az időközi kamatok bizonyára megközelítik a differenczia összegét, a megegyezés mindkét félnek érdekében feküdnék és ezért remélhető, hogy a kövér pör helyett a gázgyár beéri egyezséggel, amelyről még azt sem lehet mondani, hogy sovány, mert hiszen a főváros által felajánlott vételár milliókkal meghaladja a telkek annak idején való beszerzési árát. Első magyar borotva-köszörűidé! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST,TISZTIT Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. ’ Telefon 5S—45.