Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-06 / 6. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST hogy a klikkek egyeduralmát az adókivető bizottságokban a polgármester állal kinevezendő tagok sem fogják megzavarni. Ha az Ehrlichek keze elért egészen a pénzügyminiszterig, úgy befolyásuk érvényesülni fog bizonyára a polgármesteri hivatalban is. Nem az igazságérzetóben és becsületességében kételkedünk a polgármesternek, hanem abban, hogy feltudott szabadulni a klikkek járma alól. Nyilvános terek beépítése nálunk — sajnos — rossz szokás. Régi panasz, hogy nagyon kevés a közterünk és a parkunk és alig van nagyváros Európában, melyben oly kis számban volna beépítetlen közterület a város belsejében, mint nálunk. Az ember csaknem a tiz ujján elszámolhatná a főváros tereit és éppen ezért igen fontos érdek, hogy a meglévő terek intakte és csorbítatlanul fentartassanak. Most a főváros legnagyobb terét: a Tisza Kálmán-teret fenyegeti a beépítés veszedelme. Oda fog épülni ugyanis az uj népopera és most a főváros tanácsa ennek pendantjául oda akarja építtetni a népkönyvtárat is. A terv ellen a főváros köz- épitési bizottságának többsége igen élesen szállott síkra és erélyesen követelte a Tisza Kálmán-tér érintetlen fentartását. E végből a bizottság tagjainak egy része a Népoperát, melynek üdvös volta és szükségessége elől senki sem zárkózik el, a térség egyik végébe óhajtaná elhelyezni. A közgyűlés szerdán fog a Népopera és Népkönyvtár ügyében dönteni. Igazán kár e két fontos és üdvös intézmény létesítésének útjába hasonló akadályokat gördíteni. A népkönyvtárra nézve nem létkérdés, hogy a Tisza Kálmán-térre kerüljön. Tessék számára megfelelő más helyet kijelölni. A népopera egymagában pedig éppen nem fog számbavehetó területet elfoglalni. Utóbbinak van helye a Tisza Kálmán- téren, de mindkét épülettel nem szabad megrövidítenünk a közterületet. Az építési bizottság többsége tényleg erre az álláspontra is helyezkedett. által biztosan meg fog győződni, £дУ klSßrlßt hogy legjobb a szabályozható nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A telekvásárlások körül a főváros valósággal a fejőstehén szerepét játssza. Boldogboldogtalan drága áron akarja rásózni a telkeket és a főváros nagyon jó vevő, mert rendszerint nagy komplexumokat vásárol meg egyszerre. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak holmi telekspekulánsok és ügyes vállalkozók akarnak a fővárostól meggazdagodni. Mostanában egy egyházi testület is felismerte, hogy a főváros túlságosan bőkezű telekvásárlásoknál és ezt a tapasztalatát fruk- tifikálniis akarta. A központi papnevelő-alap práter-utczai telkét a főváros iskolaépítés czéljára megakarta venni. Ezért a telekért annakidején 144 koronát kért a papnevelő- alap és a közgyűlés el is határozta a telek megvételét. Azonban a herczegpiimás nem engedélyezte a telek eladását és most a fővárostót ugyanezért a telekért 317 koronát, tehát a régi árnak több mint kétszeresét kérik. Az egyházi hatóságot e tulkövetelésére az buzdította, hogy a miniszter a kisajátítási jog megadását megtagadta. A tanács most a telek megvásárlását indítványozza, de a pénzügyi bizottságban nagy oppozició támadt az előterjesztés ellen. A nézetek annyira megoszoltak, hogy a szavazásnál a szavazatok egyenlősége folytán az elnöklő alpolgármesternek kellett döntenie, aki a tanácsi javaslat mellett döntött. A bizottsági tárgyaláson jelenvoltak közül sokan az hiszik, hogy az elnök a szavazatok összeszámlálásában tévedt, mert az ügyosztály javaslata mellett nyolczan, ellene pedig kilenczen szavasztak, úgy hogy az elnöki döntésnek helye nem lett volna. Ez a szavazás különben sem lényeges, mert hiszen végeredményben a kögyülés fog dönteni a kérdésben, amely nincs kötve a pénzügyi bizottság döntéséhez. Mindenesete rossz vért szülne a közönség körében, ha a főváros másfél év múlva annyival drágábban vásárolná meg a kérdéses telket. Az építendő uj iskola nincsen feltétlenül ahhoz a telekhez kötve, mert a környéken több telket lehet sokkal jutányosabban megvásárolni, amiről ma már a tanácsnak is van tudomása. Egészséges ideával állott elő a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Vázsonyi Vilmos. Az utczai hirdetések házi kezelésbe vételének tárgyalásánál Vázsonyi felvetette azt az eszmét, hogy a hirdetési oszlopokat apró bódék gyanánt kellene felépíteni, amelyekben kis üzlethelységek férnének el. A nagy boltbér- drágaság mellett ez valósággal jótétemény volna a kisebb boltosokra nézve, mert egy trafik, gyümölcs-czukorka üzlet vagy más hasonló bolt kényelmesen elférne egy ilyen bódéban. A kisembereken tehát segítve volna és emellett még a főváros ujabh jövedelemhez is jutna, amelyből bőségesen lehetne fedezni a bódék építési költségeit. Az utczai hirdetési üzlet márcziusban megy át a főváros kezelésébe és ezért czélszerü volna az uj hirdetési bódék felállításához mentül előbb hozzáfogni. Párisban és Berlinben ezek a bódék nagyszerűen beváltak és nálunk is hozzájárulnának az utczai forgalom képének élénkítéséhez, végül a járó-kelő közönség kényelmének az előmozdítására isszolgálnának. Közgazdaság. A Központi kereskedelmi és iparbank részvénytársaság Zsolnay Miklós elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóságnak dr. Dobay Aurél vezérigazgató által előterjesztett indítványára elhatározta, hogy a társaságnak jelenlegi 5 millió korona alaptőkéjét 15,000 darab egyen- kint 200 korona névértékű uj részvény kibocsátása által 8 millió koronára felemeli és felhatalmazta az igazgatóságot, hogy az ujonan kibocsátandó 3 millió korona részvény árfolyamát és befizetési módozatát állapítsa meg. Felhatalmazta továbbá a közgyűlés az igazgatóságot, hogy megfelelő időpontban további 2 millió korona névértékű részvényt bocsáthasson ki. A közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság elhatározta, hogy az ujonan kibocsátandó 15,000 drb részvényből 5000 darabra 205 korona árfolyamon, melyhez 1 korona 26 fillér részvénybélyegi lleték, valamint a névérték után 1911. január 1-től számi3 tandó folyókamat járul, az elővételi jogot a régi részvények tulajdonosainak ajánlja fel ólyképen, hogy minden 5 darab régi részvény után egy darab uj részvényre gyakorolható az elővételi jog folyó évi február hó 14-ig bezárólag. További 5000 darab részvényt fix árfolyamon egy tőkerős konzorcium vett át, mig a hátralékos 5000 darabot az igazgatóság szabad kézből adja el a fentmegjelölt kibocsátási árfolyamnál nem alacsonyabb áron. Az eddigi előjegyzések alapján bizonyosra vehető, hogy az igazgatóság a legközelebb tartandó rendes közgyűlésen a most kibocsátásra kerülő 15,000 darab részvény teljes elhelyezéséről fog már beszámolhatni. Első Leánykiházasitó Egylet mint szövetkezet. Gyermek- és élelbiztosiló intézet Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben, Folyó év január havában 1,844.500 К értékű biztosítási ajánlat nyujtalott be és 1,729.700 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 131.135 К 17 fillér és az intézet fennállása óta 16,884.068 К 20 fill, fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. A magyar telepitő és parczellázó bank részvénytársaság január 31-én tartolta meg közgyűlését dr. Nagy Ferenc igazgatósági elnök elnöklete mellett, aki megnyitó beszédében rámutatott arra a fontos birtokpolitikai misszióra, amelyet az intézet kifejt. A közgyűlés az igazgatósági jelentést, az előterjesztett zárszámadásokat és a felügyelőbizottság jelentését tudomásul vette, az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a felmentvényeket megadta és elfogadta az igazgatóság javaslatát a 470.332 kor. 82 fill, tiszta nyereség felhasználására vonatkozólag. E szerint a nyereségből 44.104 kor. 42 fill, a rendes tartalékalap, 55.895 kor. 58 fill, a külön tartalékalap dotálására fordittassék, 52.925 kor. 30 fill, az igazgatóság alapszabályszerü jutalékára, 20.000 kor. az intézet alkalmazottai nyugdíjalapja javára, 11.000 kor. pedig az intézet alkalmazottai külön jutalmazására utaltassák ki, továbbá az alaptőke 10°/'0-os kamatozásának megfelelően rész- vényenkint 20 korona, vagyis 250.000 kor. osztalék kifizetésére fordittassék, mig a fenmaradó 86.407 kor. 52 fillér uj számlára vitessék át. A részvényszelvény február 15-tól kezdve fog kifizettetni. Az intézet tartalékalapjainak összege az 1910. évi dotáczió fel- használásával 2,100.000 kor.-ára emelkedik. Az igazgatóság mandátuma lejárván, a közgyűlés az igazgatóság tagjaivá Baria Arnold, Barta Ödön, Beck Marcell dr., Bujanovich Gyula, Éber Antal dr., gróf Kegleuich Gábor, Kende Zsigmond, Kronberger Lipót, báró Madarassy-Beck Gyula dr., Nagy Ferencz dr., Fóliák Gyula dr., Poór Jakab, Schóber Béla dr., Simonyi-Somadam Sándor dr. és Bernrieder János (uj) urakat választotta meg. Végül a közgyűlés Scheiber József részvényes indítványára az igazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak és tisztikarnak sikeres tevékenységéért jegyzőkönyvi elismerést szavazott. A közgyűlést követőleg megtartott igazgatósági ülésén az igazgatóság elnökévé dr. Nagy Ferencz eddigi elnököt, alelnökökké pedig gróf Kegleuich Gábort és báró Madarassy-Beck Gyula drt választotta, a végrehajtó-bizottságba pedig az eddigi tagokat újból kiküldötte. A Budapest Terézvárosi Takarékpénztár- Részvénytársaság február elsején tartotta harmadik rendes közgyűlését Lónycuj Gábor gróf elnöklete alatt. A közgyűlés nagy megelégedéssel vette tudomásul az igazgatóság jelentését, mely szerint az intézet lefolyt éve 169.083Л7 korona tiszta nyere- ; séggel zárult és a felmentvényeket minden irányban megadta. A tiszta nyereség hováforditását illetőleg ; a közgyűlés elhatározta, hogy abból 65.000 korona ; a rendes tartalékalaphoz csatoltassék. 72.000 korona 6 százalékos osztalék fejében kifizettessék, ifiig az alapszabályszerü levonások után még fennmaradó 7152.65 korona uj számlára vitessék át. Herz dr. részvényes indítványára a közgyűlés az elért szép eredményért az igazgatóságnak, elsősorban pedig Lónyay Gábor gróf elnöknek és László Fiilöp vezér- igazgatónak, valamint a tisztikarnak köszönetét szavazott. Végül a választásokat ejtették meg. Megválasztották az igazgatóságba az eddigi tagokon 1 kívül Windischgraelz ■ Lajos herczeget, továbbá választottak három tagot a felügyelő-bizottságba. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Lónyay Gábor grófot elnökké, nemesmiliticsi Mandics Edét és Windischgraelz Lajos herczeget pedig mint társelnökökké választották meg.
