Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-20 / 50. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 2 főváros egész fejlődésének alapját képezi. Mert ne feledjék el a budapesti városházán azt, hogy Budapestet azzá, ami, nem felülről csinálták, mégcsak nem is a városházáról, hanem alulról nőtt az naggyá, úgy, mint szaporodtak a gyárkémények és a nagykereskedői raktárak. Az ipar és a kereskedelem volt az a szilárd alap, amelyen a főváros oly rohamosan fejlődött: és öngyilkossággal határos politika az, amely épen az ipar és a kereskedelem érdekeit mellőzi minden alkalommal. Mert ezt cselekszik a mi városházunkban. Példa erre az élelmiszer detail-árusitás és a hirdetési ügy kezelése, mely 40 - 50%-os hasznot hajt a fővárosnak és mégis fenntartják a mai túlin agas tarifákat. íróasztal mellől nem lehet jó községi politikát csinálni. A városházának olyannak kell lennie, mint az orvosnak, aki a beteg ütőerén tartja kezét s úgy ügyeli a szimptomákat. Az ideális városkormányzás nem várja meg a bajok elmérgesedését, hanem praeventiv intézkedésekkel igyekszik elejét venni a betegségnek. És ha már Budapest kormányzói észrevették azt, hogy a mai rettenetes drágaság enyhítésére nem képesek semmit tenni (sajnos, ez a közvélemény), akkor legalább meg kellene akadályozniok azt, hogy az élelmiszerdrágaság ne emelkedjék. Sajnos, Budapest lakosságának bele kell törődnie abba a lesújtó tudatba, hogy a főváros ismét elmulasztotta az alkalmas pillanatot "arra, hogy az élelmiszerek árának rövid idő múlva bekövetkező emelkedését meggátolja: feltétlen bizonyossággal megállapítható már most, hogy 1912 március 1-étöl kezdve az élelmiszerek ára Budapesten körülbelül 7—10 százalékkal emelkedni fog. Nem kell különös jóstehetséggel bir- nunk, hogy ezt a vészes prognosztikont megállapíthassuk. Mindenki, akit nem hagynak hidegen nemzetgazdasági életünk küzdelmei, a legnagyobb aggodalommal fogadta azt a hirt, hogy a kormány 1912 március 1-én uj árudijszabást léptett életbe a MÁV. vonalain, amelyben a teheráruk díjtételeit átlag 5%-al, a gyorsáruk díjtételeit átlag 7%-al emeli. Mivel pedig Budapest minden élelmiszerét vidékről kapja, nyilvánvaló, hogy a kereskedelem kénytelen lesz a fölemelt szállítási dijakat áthárítani a fogyasztókra, ami aztán az élelmiszerek újabb 7—10%-os emelkedését fogja eredményezni. Az ipari és a kereskedelmi körök a lehető legelke- seredettebben küzdöttek a tarifaemelés ellen, mely indokolatlanul elviselhetetlen terheket ró vállaira; de az üzleti körök a küzdelemben magukra maradtak. A legjobban érdekelt főváros nem törődött a tarifa- emelés merényletével s nem emelte föl tiltakozó szavát az ellen, hogy a kormány tisztára üskális szempontokból újból megdrágítsa a főváros élelmiszerét. Ha a budapesti városházán lenne elég gyakorlati érzék a való élet követelményei iránt, akkor a főváros egész nagy súlyával oda törekedett volna, hogy alkalmas módon megakadályozza azt, hogy az uj tarifák megxirágitsák a főváros közélelmezését. [ Lehetőség lett volna erre, sőt van most is. És ha a város szellemi vezetői nem akarják azt, hogy 1912 március elseje után ismét végig játsszák azt a nagy drágasági ankétot, amely végül egy agrármerkantil háborút és uj kereskedelemellenes irányzatokat szült: akkor most, mig az uj tarifák tényleg életbe nem lépnek, meg kell tenmök minden lehetőt arra, hogy megelőzzék a bekövetkező Ínséget. Mert a mai drágaság 10%-os emelkedése már ínség lesz. Amit azonban a főváros cselekedni fog, az megint ne legyen egy vastag aktacsomó, amely azért készül, ut aliquid fecisse videtur: hanem gyakorlati munka legyen, mely tényleg eredményre vezet. A súlyos terhek alatt nyögő lakosságnak többet ér ma egy falat kenyér, mint bármilyen akadémikus babérokra pályázó elaboratum. Moór Jenő. A nagy változás. Nem mondunk vele újat, ha azt állítjuk, hogy 1912 január 1-je fontos és emlékezetes dátum fog maradni a székesfőváros közigazgatásának történetében. Határjelző lesz e nap, amelytől a székesfőváros közigazgatásának újjászületése fog számítódni. Az egykori kis Pest városa hova is fejlődött rövid néhány évtized alatt! Es a fejlődésnek mekkora perspektíváját mutatja a jövő 1 Valóban, a fejlődésnek ezt a rohanva rohanó nagyságát senki sem láthatta előre. Még azok sem, akik rövid néhány évvel ezelőtt vették át a város ügyeinek intézését. Pedig hat-hét év óta mintha mértföld-csizmákban járnánk; hat-hét év óta, amióta Bárczy István ül a polgár- mesteri székben, mintha minden megváltozott volna körülöttünk. Ez a — szinté félelmetesnek mondható — fejlődés magával hozta, aminthogy magával I kellett hoznia, a főváros közigazgatásának úgyszólván teljes átszervezését. Ujügvosztályok támadtak, a tanács tagjainak száma tizenháromról húszra szökkent és az uj esztendő uj életet honosít meg az egvkori invalidusok házában. Ahol a 18 században beteg, aggharcosok nyugodtan élték napjaikat, ott ma, kétszáz év múltán, fiatalos kedvvel serény munka folyik és szebbnél-szebb gondolatok valósulnak meg, mindmeganmi ennek a fővárosnak hatalmassá, nagygyátételét célozva. így elmondva ezek a dolgok talán kissé banálisaknak is látszanak. Ám ha valaki objektive és figyelemmel vizsgálja a dolgokat, be kell látnia, hogy évtizedek alatt nem fejlődtünk annyit, mint hat esztendő óta. Az uj tanács struktúráját ismertetni e helyütt talán nem szükséges. Elég, ha annyit jegyzőnk meg, hogy egyes túlterhelt ügyosztályok munkakörét kellett megosztani és az újonnan alakult fővárosi intézmények kellő adminisztrálását kellett biztosítani, hogy az uj ügyosztályok létrejöjjenek. E néhány sorban inkább egyes hibákra, mondjuk szépséghibákra akarunk rámutatni, amelyek némely ügyosztály hatáskörében mutatkoznak. Mit keres például a «tűzoltói felszerelés» a — városépítési osztályban; mit a fuvartelep a —közlekedési osztályban, amikor ott van a szervezett városgazdasági osztály. Vagv hogyan kerülnek az iskolai tanfolyamok legnagyobb részben a szociálpolitikai ügyosztályba, amikor egészen jól ellehetnének a tanügyiben. A kenyérgyár, ha mindjárt a közélelmezést szolgálja is, csak városi «üzem», aminthogy például a szemét-telep is az, még sincsen egyik sem abban az ügyosztályban, amelyet a városi üzemek részére szezveziek. Szóval, vannak kisebb hibák. De hát, hol megy minden úgy, hogy ne lehessen kifogásolni valót találni? A jövő fogja megmutatni. be váll i к e a mai beosztás, vagy változtatni kell-e rajta. Egyelőre örülnünk kell rajta, hogy közigazgatásunk világosabb, áttekinthetőbb lesz, mint volt azelőtt. A hétről. Az izgalmas napok elmúltak. A közgyűlés választott s azt lehetne várni, hogy a heteken át tartott izgalom után végre csend és rend legyen. De hát nincsen. Távolról sincsen! Most jönnek tudniillik a tanácsi választások, amelyek a hivatalnoki kart tartják izgalomban. És ennek az izgalomnak — természetesen — az ügykereső közönség issza meg a levét. A tanácsosok előszobái tele vannak pályázókkal s a hivatali szobák üresek. Nem vesszük ezt zokon a szegény hivatalnokoktól, mert azt tartjuk, hogy mindenkinek joga, sőt kötelessége önmaga iránt hogy sorsán javítson. Javítson úgy, ahogyan tud. Ok pedig csak úgy tudnak, ha a tanács tagjait megnyerik a maguk ügyének. Nem is a hivatalnokoknak szól ez a pár sor, hanem a tekintetes fanácsnak. Tessék hamarosan választani és akkor rend lesz, csend lesz, egyesek örülni fognak, mások bánkódnak, de Я SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben TSA BUDAPEST, V,, ERZSÉBET-TÉR 5, SZÁM, ä ÉS i Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. KOVALD fest,tisztíts Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es toüzlet: Budaiicst, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45,
