Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-20 / 46. szám

VI. évfolyam 1911. november 20. 40. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U A Budapesti függetlenségi és 4S-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona. Eél évre ... _ ................. 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendőit VII.. Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 —9S Közélelmezésünk reformja. A főváros akciója az élelmiszerdrágaság ellen, A hossza tanulmányozásnak, ankétezés- nek, a sok szónoklásnak, írásnak — amely a drágaság ügyében régóta folyik — végre megjött a megfogható eredménye. A fó'város megállapított egy nagyszabású programmot, amely arra van hivatva, hogy a mind tűr­hetetlenebbé vált élelmiszerdrágaságot eny­hítse. Sietünk annak a kijelentésével, hogy ezt a programmot az adott viszonyok között helyesnek és megvalósitandónak tartjuk, sőt oly kimerítőnek találjuk, hogy nézetünk sze­rint benne foglaltatik mindaz, ami egyáltalán szóba kerülhet ez anyaggal kapcsolatban. A napi sajtóban már közzétett 13 pont felöleli a segítés összes módozatait és szakítva min­den teoretikus okoskodással, végre hozzálát a gyakorlati cselekvéshez. Összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyeket az államtól kell megkövetelni, hogy az élelmiszerek árát növelő közterhek elimináitassanak. Azután módot keres arra, hogy a közvetítés árdrágító hatása mérsékeltessék. Végül pedig magánál a termelésnél, próbál közrehatni abban az irányban, hogy a produkció növelésével ár­mérséklő hatást idézzen elő. A fővárosnak az élelmiszerdrágaság ellen megállapított programmja tehát az intézkedé­sek e három csoportjára terjed ki. A közgaz­dasági politika terén olv intézkedéseket kíván, jrmelyek az élelmiszereket jelenleg terhelő j vámok és fogyasztási adók eltörlését, és a szállítás költségének olcsóbbodását célozzák. Ezek sorában szerepelnek: az állat- illetve husbehozatal korlátlan megengedése Szer­biából vagy legalább is a szerb behozatali kontingens felemelése; a belföldi állatforgalmi korlátozások megszüntetése; a husbehozatalra megállapított husvizsgáló szabályzat enyhítése; a husfogyasztási adó eltörlése vagy mérsék­lése; a szárnyas- és vadhús fővárosi fogyasz­tási adójának eltörlése; a vasúti fuvardíj- kedvezmények kiterjesztése a városokra; a városi dijak leszállítása. Az intézkedéseknek ez a csoportja vámpolitikai, adózási és tarifális természetű és teljesedésük a kormány és a törvényhozás intézkedésétől függnek. A székes- fővárosnak minden erejét és egész befolyását latba kell vetnie a kormánynál, hogy ahus- drágaság elleni küzdelemé hathatós fegyverei foganatba vétessenek. Az élelmiszerek forgalombahozatala tekin­tetében a székesfőváros programmja a kö­vetkező intézkedéseket tartalmazza : a községi árusítás a lóhusszékek mintájára kiterjesztetik a birkahúsra, vadhúsra és' a főváros által gyártandó kolbászárukra. Az oly heves ellen­zéket felidézett árubódék ügyében tehát győzött az ellenvélemény, amely a főváros házikezelésben való kiskereskedését per- horreskálta, minthogy ez az árusítás csak a ma nem igen elterjedt oly élelmiszerekre nézve vezettetik he, amelyek fogyasztásának nagymérvű fejlesztésével a mai nagy hus- drágaságot némileg enyhíteni lehet. Nagy horderejű újításként a programúi egy községi jellegű hatalmas élelmiszernagykereskedelmi vállalatot tervez, amelyben a főváros vezetése a részvénymajoritás megszerzésével volna biztosítva és amely az egész élelmiszerkeres­kedelmet a közérdek szempontjából a maga kezében koncentrálná. Ennek az előnye abban rejlik, hogy ez a nagy vállalat a bevásárlás összpontosításával nyomást tud gyakorolni a termelők túlzott követeléseivel szemben, úgy hogy az utolsó kisárus a mainál olcsóbb ár­ban jutna az élelmiszerekhez anélkül, hogy a főváros a kisexisztenciákat kenyerüktől fosz­taná meg. A termelésre való hatást célozzák a kö­vetkező intézkedések: az állam kezelésében levő uradalmak gazdasági művelésének a városi piacok igényeihez mérten leendő át­alakítása akként, hogy ezek az uradalmak egyrészt az élelmiszerprodukciót szaporítsák, másrészt, hogy termékeiket ne exportálásra, hanem a városi piacok ellátására fordítsák. Azután a főváros maga is beáll termelőnek, amennyiben a környéken levő nagyobb tel­kein konyhakerti gazdaságokat létesítene. Talán célszerű volna ezzel kapcsolatban vá­rosi tejgazdasággal is kiséiletet lenni, amiről a programmban nincs említés. Ebbe a cso­portba tartozik végül az, hogy a főváros a kormánynál a birkatenyésztés fellendítését fogja sürgetni. A főváros akciója tehát sokoldalú és nagy­arányú védelmi taktikát állapit meg az élelmi­szerdrágaság ellen. Kétségtelen, hogy mind­azok az okok, amelyeknek a kiküszöbölését ez a nagyszabású akció célozza, közreját­szottak a drágaság előidézésében. És amint­hogy a drágaság okai közt vámpolitikai, tarifális és adózási megszorítások és terhek, továbbá a termelés hibái és a forgalom organi­zációjában rejlő helytelenségek egyaránt sze­repelnek: azonképen az orvoslásnak keresnie kellett mindazokat az eszközöket, amelyek valamennyi említett bajt kiküszöbölni alkal­masak. És mert azt látjuk, hogy a főváros­nak most megalkotott ez a programmja a nagy problémát minden oldaláról felöleli és egyes expediensek és háziszerek helyett széles alapon felépített, minden részletre kiterjedő hatalmas közélelmezési politika alapjait rakja le; örömmel és elismeréssel fogadjuk ezt a munkálatot, amely komoly, szakszerű és bizonyságát szolgáltatja annak az erélyes elhatározásnak, hogy végre a hatóság is erős kézzel hozzálát a lehetetlen állapotok meg­szüntetéséhez. A programra tehát megvolna. Most már ennek gyors és kiméletnélküli végrehajtása következzék. Igaz, hogy a kormány és a tör­vényhozás segítsége nélkül ez a programra sem vihető keresztül, de ha Budapest székes- fővárosa a maga részéről komolyan hozzálát a dologhoz, úgy ez morális kényszer lesz a kormányra,, hogy a rettenetes élelmiszerdrága­ság enyhítését a maga részéről ne késleltesse. A főváros tegye meg a kötelességét és a kor­mány sem lesz majd kötelességszegő. Es a programm gyakorlati keresztülvitelének ked­vező auspiciumául tekintjük azt. hogy a fő­város közélelmezési ügyosztálya kereskedelmi szakerőkkel fog kiegészíttetni, akik a tiszt­viselőket a gyakorlati élet követelményeivel fogják megismertetni és akiknek működése' a főváros közélelmezési politikájába praktikus érzéket fog önteni. A közvélemény .szívesen látja a székesfővárost ezen a helyes utón és reméljük, hogy várakozásában nem fog ezúttal csalódni. _______________ A kerékkötő kormány. — A közgyűlési határozatok hevertetése. — Unos-untig feszegettük e lap hasábjain azt az anomáliát, hogy a kormány a fővá­rosi közgyűlésnek igen fontos határozatait gyakran hónapokig, sőt néha évekig elinté­zetlenül heverteti a minisztérium poros aktái közt. Időről-időre megismételjük ezt a tilta­kozásunkat — nem azért, mintha arra számí­tanánk, hogy az a kormánynál meghallga­tásra talál, hanem mert a főváros illetékes tényezőit akarjuk arra serkenteni, hogy a kormánynál az ügyek elintézését, illetve a határozatok jóváhagyását erélyesen megsür­gessék. Alig képzelhető el másutt, jogállam­ban, hogy az ország fővárosának autonóm jogkörében hozott oly nagyhorderejű hatá­rozatai, mint aminők: a községi takarék- pénztár létesítése, a lipótvárosi lelkek eladása, avagy a gázművek szervezési szabálgzata a kormány részéről minden indokolás nélkül elintézetlenül hagyassanak, holott a törvény világosan előírja, hogy a kormányhatóság a főváros közgyűlésének hozzá felterjesztett határozataira 40 napon belül döntését meg­hozni tartozik. Tagadhatatlan, hogy a kormány bizonyos meggyökeresedett szokásra hivatkozhatik a törvénynek e 40 napos határidejével szem­ben. Ugyanis a székesfővárosnak a fővárosi törvény létezése óta sohasem jutott eszébe, hogy ezt a záros határidőt szigorúan vegye, úgy” hogy a gyakorlatban ez a terminus úgy­szólván hatályon kívül helyeztetett. Ámde a közjogban és a közigazgatási jogban a jog­szokás egymagában a törvényt nem ronthatja le és szó sem lehet arról, hogy a 40 napos jóváhagyási terminus lanyha kezelése folytán ez a törvény hatályon kívül helyeztetett volna. Nem, ez a terminus fennáll ma is, és a székesfővárosnak joga van, hogy annak pontos betartását követelje a kormánytól. BORSZÉKI a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! ======== Megrendelhető: A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Szabadság-tér 10.

Next

/
Thumbnails
Contents