Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-06 / 44. szám

A Közúti vasút. A Közúti vasúttársaságnál személy válto­zások vannak küszöbön. Arról van szó, bogy a vállalat eddigi egyeduralkodója: Jellinek Henrik a jövőben hatáskörét megossza az igazgatóság által delegált végrehajtóbizott­sággal. Vájjon ez akként fog történni, hogy a társaság vezére lemond a vezérigazgatói állásról és csak az elnökséget tartja meg — ami a valószínűbb eset — avagy pedig külső­leg a legfőbb vezetésben változás nem áll be: az" a dolog lényegére nézve nem fontos. A való tény az, hogy a Közútinál új re­zsimnek nézünk elébe, amelyet röviden azzal jellemezhetünk, hogy a főváros eme legfon­tosabb közlekedési vállalata a jövőben foko­zottabb mértékben fogja a közönség érdekeit szolgálni. Aki csak némileg ismeri ennek a vállalatnak tüneményes pályafutását, tudja, hogy a Közúti vasút évek hosszú sora óta szűkkeblű önző politikát folytatott, amelyet találóan csakis a rablógazdálkodás jelzővel lehet jellemezni. A nagy üzembevételekből beruházásokra alig fordítottak valamit, senki sem gondolt azzal, hogy a vasút teljesítő- képessége lépést tartson a forgalom óriási megnövekedésével és ennek a szűkkeblű po­litikának az elmaradhatatlan következménye lett az a borzasztó közlekedési mizéria, amely alatt a főváros lakossága néhány év óta annyira szenved. A hatóságok erélyessége az utóbbi időben a vállalatot rákénvszeritetle nagymérvű beruházásokra és üzemképessé­gének lényeges fokozására. Tagadhatatlanul sok minden történt és történik most is, ami a vasút forgalmának javítását eredményezi, de azért a vezetőség még ma is csak a legszükségesebb üzemi beruházásokra szorítkozik. E szatócspolitikával szemben a vállalat igazgatóságában túlsúlyra vergődött azoknak a férfiaknak az akarata, akik modern üzleti szellemtől áthatva azt tartják, hogy mentül nagyobb üzemteljesités a jövedelem nagy­mérvű megnövekedésével kapcsolatos és akik rájöttek arra, hogy a nagy üzembevételek felesleges részét nem tartalékalapok növelé­sére, hanem hasznos beruházásokra kell for­dítani. Ez az ütközőpont, amelyen a régi rezsim csatáját az uj hódítókkal szemben elveszítette. Minden egyéb híresztelés csak kombináció, sőt legnagyobbrészt tudatos fer­dítés. Jellinek — ha meg is marad elnöknek és ha nem is mondható bukott embernek — megszűnt egyetlen döntő tényezője lenni ennek a hatalmas vállalatnak és kénytelen lesz vagy teljesen félrevonulni, vagy pedig hatalmát megosztani olyanokkal, akik a vál­lalatot nem csupán nyerészkedés eszközéül tekintik, hanem egyúttal közcélú üzemnek, melynek a fővárossal és közönségével szemben nagy kötelezettségei vannak. Ugyanabból a körből »támadt Jellinek legyőzője, amely a fővárosnak a közlekedés­ügyre a Városi villamos társaságnál befolyást szerzett és amely abból indul ki, hogy a székesfövárojnak a közlekedés egységes veze­tésére döntő befolyást kell magának bizto­sítania. Hogy ez miként fog megtörténni, arra nézve jóslásokra bocsátkozni egyelőre feles­leges, annyit azonban sejteni lehet, hogv a Közúti fejlődésének egy újabb étápjához jutott el, amely az eddiginél is nagyobb perspek­tívát nyit ennek a sokat átkozott, de minden kélséglelen hibája mellett is impozáns méretű vállalatnak. A tőzsdei spekuláció állásfoglalása is arra enged következtetést, hogy a Közúti vasút még korántsem érte el fejlődésének tetőpontját. _2_ _ , __________________________ FÜ GGETLEN BUDAPEST Átmeneti reform. Mi lesz az uj fővárosi törvénnyel? Hosszú huza-vona után a belügyminisz­ter végre jóváhagyta a székesfővárosi tiszt­viselők” státusrendezésére vonatkozó szabály­rendeletet. A miniszter által kívánt módosí­tásokat a közgyűlés előreláthatólag elfogadja, úgy hogy a stalusrendezés nyomban keresz­tülvihető’ Ennek következményeképen egy harmadik alpolgármester és öt uj tanácsnok választása kerül sorra legközelebb. A tanács­noki állások szaporítása természetes folyo­mánya a főváros igen nagy mérvű fejlődé­sének, amely a közigazgatási feladatokat oly mértékben növelte, aminőre a szervezeti töi- vény megalkotásakor még csak gondolni sem lehetett. És az adminisztráció szövevénye­sebbé válása, valamint a községre háruló feladatok nagy sokasága a hatásköröknek az eddiginél sokkal részletesebb specializálását tette szükségessé, ami uj ügyosztályok kreá­lásával valósittatik meg. Az uj slátusrende- zési szabályzat azonban nemcsak a tanács­noki állások és az ügyosztályok szaporításá­ról gondoskodik, hanem részletesen megálla­pítja a bizottságok szervezetét is, amely az eddigi állapottal szemben lényeges eltérése­ket nem mutat. Elvileg elég kényes feladat volt inciden- taliter uj szervezést keresztül vinni, minthogy magának a fővárosi törvénynek megváltoz­tatásához törvényhozási intézkedés lett volna szükséges, ez a törvény pedig megállapítja az egész adminisztráció kereteit és szerveit. A státusrendezés ezt a veszedelmes szirtet nagyjában elég ügyesen tudta elkerülni, de hogy ez a veszedelem közelfekvő volt, azt mutatja, hogy a főjegyzői állás szándékolt eltörlését a belügyminiszter éppen arra való hivatkozással tagadta meg, mert ezt az állást a fővárosi törvény írja elő, már pedig a tör­vényt szabályrendelettel hatályon kívül he- lyezni nem lehet Természetes, hogy éppen ennélfogva a státusrendezésnek szigorúan a törvény által szabott keretek között kellett maradnia, ami eleve kizárta azt, hogy az adminisztráció keretében most lényegesebb reformok vitessenek keresztül. Ez az új fő­városi törvénynek marad fentartva, amely már régen vajúdik és amely hova-tovább a legöregebb tengeri kígyóvá fogja magát kinőni. Épen azért szó sem lehet arról, hogy a mostani státusrendezési szabályrendelet a főváros közigazgatásában jelentkező anomá­liákat és hiányokat is gyökeresen kiküszö­bölje. Mindössze annyi történt, hogy a vál­tozott viszonyokhoz képest és a felhalmozó­dott teendők mértékében elég tekintélyes mérvű személyzetszaporitás vitetik keresztül; végeredményben tehát ismét a bürokrácia el- harapozásával állunk szemben. Egy alpolgár­mesterrel és öt tanácsnokkal több tagból fog állani az uj magisztrátus és ha igaz az, hogy több szem többet lát, úgy a főváros kor­mányzata a status rendezés folytán csak nyerni fog. Teljesen kikapcsolva tehát azt a szintén egészen jogos szempontot, hogy a fővárosi tisztviselői kar munkakedvét és buzgóságát az egész vonalon bekövetkező előlépés bizo­nyára fokozni fogja: a statusrendezés éppen nem mondható feleslegesnek, bárha a benne foglalt intézkedésnek csak pillanatnyi orvos­lását jelentik a közigazgatás nehézkességének és lassúságának. Hogy mit fog hozni az uj fővárosi törvény, az még ma a jövő titka, ámbár a székesfőváros tudvalevőleg máris tisztázta azokat a szempontokat, amelyeknek az uj törvényben érvényt akar szerezni. Ez az igen alapos elaboratum, amely beható tanácskozásnak eredménye, szintén ott hever valahol a belügyminisztérium porlepte aktái között, becses anyagot szolgáltatván annak a majdani belügyminiszternek, aki fel fogja ismerni a fővárosi törvény reformjának nagy horderejét és sürgősségét. Addig is érjük be ezzel az ideiglenes reformmal, amely legalább összhangba próbálja hozni a személyzet lét­számát a rohamosan felszaporodott teen­dőkkel. A hétről. A fővárosi költségvetést az utóbbi évek­ben mindig dicséretes gyorsasággal készítette el a pénzügyi ügyosztály, szakítva a múltak­nak azzal a helytelen gyakorlatával, hogy rendesen csak a költségvetési év előrehaladott szakában került a sor a költségvetés letár- gyalására. Az idén is a vonatkozó munkálatok befejezésükhöz közelednek és csakis a fizetés- rendezés folytán beállott változások akadá­lyozták eddigelé a költségvetési munkálatok befejezését. Mindazonáltal alapos a remény, hogy a községi háztartás alapját képező preíi- mináré még ebben az esztendőben elintézést nyerhet. Az ügyosztály vezetője : Bődy Tivadar dr. tanácsnok, akinek névéhez fűződik a köz­ségi háztartás rendbehozatala, a deficit kikü­szöbölésé és a főváros kölcsönügvének modern alapokra való fektetése: már a legközelebb alpolgármesterré választatik a most szervezett harmadik alpolgármesteri állásra. Ügyosztálv- vezetói minőségében tehát ez lesz az utolsó budget, amelynek szerzőségét magának vindi­kálhatja. Az általa elért sikerek mutatják, hogv feladatát nagy hozzáértéssel oldotta meg. Ami­kor az ügyosztályt átvette, teljesen zilált pénz­ügyi viszonyok között sínylődött a főváros és a deficit állandó vendég volt a városházán. Rövid nehány évi működése után pedig utód­jának egy teljesen rendezett, jól megalapozott és még a rengeteg beruházások által sem megingatott egészséges háztartást hagy hátra. Bódy Tivadar dr. uj állásában is a főváros pénzügyeinek szentelheti kiváló képességeit és a város érdekében állana, ha a pénzügyek legfőbb intézése az ő avatott kezére bízatnék. Iskolaszéki választások lesznek e hó 16-ána fővárosban.Ezekneklegkidomborodóbb momentuma az, hogy az uralkodó klikkek ezt az alkalmat fel akarják használni, hogy az ellenzéki polgárságot — amely némely kerületben bevonult az iskolaszékekbe — onnan ismét kiszorítsák. Ez a törekvés — mely a más politikai meggyőződést valló polgárokat még az oktatásügyre gyakorolt látszólagos befolyástól is el akarja ütni — nem ítélhető el eléggé. Valóságos visszaélés a többség hatalmával az, ha már a főváros iskolaügyét is kiszolgáltatja a korteskedés és pártérdekek teréül. Az önkormányzat szelle­mével is ellenkezik, hogy a polgárság bizo­nyos rétegei kizárassanak a közoktatásügy intézésébe való befolyástól, mert igazán közömbös az iskolaszéki felügyelet hatályos­ságára nézve, hogy a látogató iskolaszéki tag melyik párthoz tartozik és Ehrlich G. Gusz­távot tartja-e a magyar közoktatásügy leg­főbb bajnokának. Ha már az iskolaszék is lesülyed a klikkek fiókjává és alvállalatává, akkor kár egyáltalán választást rendezni, lessék egyszerűen Ehrlich G. Gusztávra bízni az iskolaszékek kinevezését, akkor legalább nem fognak valamit választásnak csúfolni, ami minden inkább, mint a polgárság bizalmának megnyilatkozása. Ha azonban súlyt helye­zünk arra, hogv az iskolaszéki tagságokat ne politikai szolgálatokért és kortes érdemekért osztogassák, úgy tessék teret engedni a pol­gárság minden rétegének pártkülönbség nél­kül és klikkszempontok mellőzésével. A főváros elektromos telepéről a legkalandosabb híresztelések keltek szárnyra, A fáma ismét — Isten tudja hányadszor — azt regélte, hogy a főváros átveszi majd a KOVALD fest,tisztit Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es főüzlet: Budai)est. VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagvobb városaiban. Telefon 58—45,

Next

/
Thumbnails
Contents