Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-30 / 43. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST A kivételes adómentesség meghosszabbítása. A főváros fejlesztéséről szóló 1908. évi törvény tudvalevőleg 18 esztendei adómentességet biztosit a Belvárosban, a Lipótváros bizonyos részein és a Ferencvárosban a Ráday- és Lónyay-utcákban azon újonnan épült házaknak, amelyek 1918. november hó 1-ig lakható állapotba helyeztetnek. A 18 év elteltével pedig további 12 éven át csak a házbél - bevétel 10%-át kell ily épületek után állami házbéradó gyanánt fizetni. A törvénynek ez a rendelkezése a gyakorlatban odavezetett, hogy a kedvezményezett területeken óriási építkezési tevékenység keletkezett és van még ma is folyamatban. Az építkezés oly rohamos, hogy a szakkörök Gondolkodóba esnek rajta és sokan abban a о nézetben vannak, hogy ez a tempó tulgyors és végül a visszahatásnak építési válság alakjában be kell következnie. De a rengeteg gyors építkezésnek nemcsak ez a veszedelem lehet a következménye, hanem egyenesen annak tulajdonítandó legnagyobbrészt az építkezések óriási drágasága. Az építőiparnak és az építő anyagokat szállító vállalatoknak óriási mennyiségű anyagot kell produkálnia és nagy munkát végeznie, úgy, hogy a rendeléseknek alig képes eleget tenni. Ez az óriási kereslet azután hihetetlenül felverte az építési anyagok és a munka árát. A tégla, a fa, a vas és minden építési munka árai mesébe illő mértékben felszöktek, úgy, hogy az építtető már első percztól fogva igen magas lakbéreket kénytelen kalkulálni, ha az építkezésre rá nem akar fizetni. Csak a fővárosban folyó nagy építkezés roppant nagy drágasága magyarázhatja meg kellőképen azt a sajátságos jelenséget, hogy a kétségtelenül igen számbavehető uj lakásprodukczió daczára a lakbérek ára még mindig igen nagy. és számbavehető olcsóbbodása a lakásoknak eddig be nem állott. Nyilvánvaló dolog tehát, hogy a rohamos és túlhajtott épttkezés egyenesen káros hatással van, amennyiben a nagyobb lakáskinálat ármérséklő hatása meg nem nyilvánulhat. Viszont az építési láznak oly kinövései, mint például jókarban levő paloták lerombolása az adókedvezmény elnyerése érdekében, melynek a Belvárosban ismételve szemtanúi voltunk, végre is tulprodukczióra és vele kapcsolatban azután válságra kell hogy vezessenek. Már pedig ezt minden áron el kell kerülnünk, hacsak nem akarjuk a fővárost ismét oly gazdasági pangásnek kitenni, amilyent a 90-es évek második felében szenvedett a főváros éppen az építési krach folytán. Ámde mindaddig, mig az építtetőnek sietnie kell az építéssel éppen az adókedvezmény elnyerhetése végett, nem számíthatunk a nagyarányú és rohamos építkezés meg- lassitására. A telek- és háztulajdonos, aki tudja, hogy a 18 éves adómentességet csakis úgy kapja meg, ha uj házával 1918-ig elkészül, természetesen siet az építéssel. És ez az oka elsősorban annak, hogy az építkezés oly rohamos, túlfeszített és ennek folytán félő, hogy egészségtelen. Ha a tulajdonos várhatna az építéssel a nélkül, hogy az adókedvezmény elvesztésétől kellene tartania, úgy várna az építéssel, amigaz építési árak lejebb szállanak. Épen ezért elsőrangú közgazdasági érdek, hogy a törvény intézkedését novelláris utón megváltoztatva; az építés véghatáridejét legalább is 10 évvel kitoljuk akként, hogy a fent körülirt adómentensséget és adókedvezményt ne csak 1918-ig felépült új házak, hanem az 1928 november 1-ig elkészült új házak élvezzék. Az építési terminusnak ez a kitolása egyáltalán nem fog véget szakítani az építkezésnek, csak lasubbá, egyenletesebbé a természetes viszonyoknak megfelelőbbé fogja tenni az építkezést, egyúttal megol- csóbbitván a már-már tűrhetetlenné vált építési drágaságot. Értesülésünk szerint a Belvárosban mozgalom van alakulóban, amelynek célja a törvény ilyen irányú revíziója. Az érdekeltek azt óhajtják, hogy a székesfőváros a törvény olyan módosítását kérje a kormánynál, amely szerint az építkezés határideje 10 évvel ki- tolatik 1928 november l-éig. Ha a kormány csakugyan szivén viseli a főváros érdekét, úgy ez óhajt hamarosan teljesíteni fogja, mert a kincstárnak sem érdeke, hogy az építkezés forcirozása miatt Budapesten újból épikezési válság törjön ki. A hétről. Meg van a fizetésrendezés. Végtelen huzavona és várakozás után leérkezett a belügyminisztériumból a fizetés és statusrendezés jóváhagyása. A belügyminiszter több kisebb módosítást követel, főként azonban a főjegyzői állás fenntartásához ragaszkodik. E módosításokat a főváros meg fogja tenni, nehogy a fizetésrendezés életbelépése tovább is késedelmet szenvedjen. A főváros tisztviselői tehát január 1-től kezdve, vissza- hatólag a felemelt fizetések élvezetébe lépnek, és az elmúlt 10 hónapra szóló különbözet már néhány nap múlva nekik ki fog utaltatni. A statusrendezés szerint 5 uj tanácsnokot és egy alpolgármestert is választanak. A választás már a közel jövőben meglesz, úgy hogy a fővárosnak öt érdemes tanácsjegyzője tanácsnokká választatik. Értesülésünk szerint a kerületek vezérférfiai e választások dolgában egyöntetű megállapodást óhajtanak, nehogy a jelöltek az eddigi uzus szerint kénytelenek legyenek a városatyák szavazataiért házalni. A fizetésrendezés alkalmával a székesfőváros polgársága ugyanazzal a reménységgel tekint a tisztviselők jövő tevékenysége elé, amelyet a belügyminiszter fejez ki leiratában, hogy t. i. a tisztviselői kar a főváros nagy áldozatkészségét fokozott buzgalommal fogja meghálálni. Közlekedési bajok és hibák. Csak a vak nem látja, hogy az utóbbi időben tényleg erélyesen hozzáláttak a közlekedési mizériák orvoslásához. A Közúti vasút sok uj kocsit állított forgalomba, uj relációk és vonalak nyittattak, a kocsik sűrűbben közlekednek. Persze ez csak a kezdet kezdete, mert bizony még mindig igen sok a jogos panasz. A budai viszonylatokban a közlekedés még mindig meglehetősen gyatra és rendszertelen. Pótkocsi van elég, de vonat nem indittatik kellő számban. A Széna-téren és a budai Margit- hidnál még mindig életveszélyes csaták folynak a nap forgalmasabb szakaiban egy-egy helyért. A Vígszínház előtt a hosszas veszteglés még most is napirenden van. Általában mondhatjuk, hogy a hajók kicserélése a legújabb kocsiknál is ugyanoly sok időt vesz igénybe. Hol itt a technikai haladás? És még egy igen nagy veszedelemre figyelmeztetjük a Közúti igazgatóságát. Az uj kocsikon vasrácsos lépcsők vannak, amelyek már most is roppant síkosak. Télen, hó és fagy idején, napirenden lesznek az elcsúszások, láb- és nyaktörések. Ezeket a lépcsőket semmi szin alatt nem lehet meghagyni. Hogy az elgázolások arányszáma sem tud megfogyni, igazán szégyenletes állapot. Egyetlen nagyvárosban sem találunk annyi villamos balesetet, mint nálunk. Talán nemcsak a közönség egymaga hibás ebben. A pesti humor a jó tanácsok egyikének megtette ezt: »tudja mit, feküdjék a villamos elé!« Hát nemsokára nem is lesz szükség eléje feküdni. A villamos amúgy is elgázol. Az állatkert munkálatai befejezésükhöz közelednek és tavasszal már megnyílik a fővárosnak ez az uj látványossága, a mely bátran vetekszik a világ leghíresebb hason- nemü intézményeivel. A székesfőváros nagy bőkezüsség'gel áldozott erre az uj nevezetességre és az állatkert megteremtője, Bódy Tivadar dr. tanácsnok, ki ugyancsak takarékoskodik a főváros háztartásának érdekében, e tekintetben semmi költséget nem sajnált, Fáradhatatlan és lelkes szószólásának köszönhető, hogy a főváros páratlan munificenciával alkotta meg az állatkertet, a mely nemcsak a gyermekvilágnak lesz kedves látványossága, hanem Budapest nagyvárosi jellegéhez nagvban fog hozzájárulni. E mellett az előrelátható nagy látogatottság folytán — bármily olcsón legyen is a beléptidij megszabva, oly bevételekre van kilátás, amelyek a fenntartás költségein felül tekintélyes amortizá- czionális kvótát fognak szolgáltatni. A czir- kusz bérlete máris 50.000 korona évi bevételt biztosit a székesfővárosnak az állatkert révén, amelynek területén a czirkusz épült. Úgy, hogy végeredményben az állatkert daczára az igen nagy befektetésnek, remélhetőleg egészen jó üzletnek fog bizonyulni. Ä nyilvános árverési csarnok terve már régen kisért és most aktuálisé vált a kereskedelemügyi miniszternek a fővároshoz intézett leirata kapcsán. A miniszter ugyanis közli a fővárossal, hogy 6 egy banknak hajlandó megadni az engedélyt az árverési csarnok létesítésére; ha azonban a székes- főváros, tekintettel az intézmény hatósági jellegére, maga akarná megcsinálni az árverési csarnokot, úgy a miniszter erre vonatkozólag elsőbbséget ád a fővárosnak. Értesülésünk szerint a főváros illetékes tényezői a kommunális árverési csarnok létesítését akarják és ezt az üzemel, amely helyesen és rendeltetésszerűen csakis hatósági ellenT,TISZTIT! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és foüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45.
