Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-23 / 42. szám

3 tudnak zengeni a kilencvenes évek házkrach- jának ma még élő- áldozatai. A kisajátítási tömegnek ebből a szempontból való meg­változtatása igazán nem szükséges és sem­mi leié kisajátítási törvény nem tudná feltar­tóztatni azt a természetes processzust, hogy nagy építkezések idején a telkek ára emel­kedik. A hétről. Az élelmiszerek drágasága ellen a főváros is erélyesen felvette a harcot és hatósági eszközökkel iparkodik az egész vo­nalon mutatkozó uzsorának gátat vetni A kivitel módozatai felett nézeteltérés állott be pgy, hogy a megoldás legradikálisabb módja: az élelmiszerkereskedelem hatósági ellátása egyelőre függőben marad. Ezzel a halasz­tással a szocialisták nincsenek megelégedve és mint annyiszor, most is a fenyegetés és terrorizmus terére lépnek. Azzal fenyege- tődzik a pártlap, hogy az elvtársak felvonul­nak a közgyűlési terem karzatára és onnan rettenetesen le fogják hurrogni az „élelmi szeruzsorás“ városatyákat. Ez az eredeti terv egyelőre függőben maradt, mert a szociál demokrata-párt ezúttal még kegyesen vára- j kozni hajlandó. De mi történt volna, ha a rettenetes fenyegetést beváltják és a karzat­ról kényszeritették volna a közgyűlést, hogy az ő óhajtásuk szerint döntsön? Hál semmi nagy dolog nem történt volna. A főpolgár­mester a karzatot kiürítette volna és ha ez simán meg nem történik, hát rendőri segéd­lettel. Semmi további baj nem lelt volna. Legfeljebb újabb rendőri brutalitásról pa­naszkodott volna másnap a „pártsajtó“. Csodá­latos, hogy a szociáldemokraták még mindig nem tudnak leszokni az erőszakkal való fenyegetésről. Hiszen ebben a dologban: az élelmiszerdrágaság kérdésében annyira az ő részükön van az igazság, hogy egyéb érve­ket is találhatnak, mint a furkósbottal való fenyegetést. Lássák be végre, hogy terroriz­mussal nem lehet célt érni és ha ők elitélik a rendőrkard garázdálkodását, ne feledjék el, hogy a furkósbot sem ideális argumentum. Az állatkerti cirkusz körül nagy ver­sengés tört ki. Ez a vállalkozás igen kitűnő­nek bizonyult, úgy hogy most több pályázó töri magát a bérlet elnyeréséért. Az állat­kerti bizottság az eddigi bérlő, Beketow aján­latának elfogadását inoitvánvozza a közgyű­lésnek. Ez az ajánlat tényleg felette ked­vező. Az eddigi 18.000 korona évi bér helyébe 50.000 korona évi bért kínál, ezen­felül kötelezi magát az istállók oly áthelye­zésére, hogy az állatkert területe ezáltal meg­növekszik, továbbá az épület tatarozására vállalkozik olykép, hogy az öt év lejártával teljesen jókarban bocsájtja vissza a cirkusz­épületet a főváros tulajdonába. A többi aján­lattevő pályázata később adatott be, úgy hogy a Beketow-féle ajánlat elfogadását már aligha fogja feltartóztatni. Jellemző minden­FÜGGETLEN BUDAPEST esetre a főváros fejlődésére, hogy a cirkusz már ily jövedelmező vállalkozás Budapesten annak ellenére, hogy nyári mulatóhelyeken épenséggel nincs hiány. Hiába, a tömegnek nemcsak kenyér kell, hanem cirkusz is, min­denütt és minden időben. Müller Kálmán, a balparti kórházak igazgatója megvállik állásától, mert hivatása és a kormány bizalma másfelé hívja. A tüdő­vész elleni országos küzdelemnek ő lesz a fővezére és ha a székesfőváros fájdalommal látja is távozását, őszinte örömmel és meg­nyugvással nézzük a tüdővész elleni harcot az ő kezeire bízva. Müller nevéhez fűződik Budapest kórházügyének a regenerációja Amit emberi tudással, ambícióval, szorgalommal a régi Rókusból csinálni lehetett, azt Müller báró megcsinálta és az uj modern községi kórházak létesítése az ő nagy szaktudását és fáradhatatlan buzgalmát dicséri. A fővárosra nézve Müller távozása nagy veszteséget je­lent éppen most amikor az uj kórházak épí­tésének rég vajúdó ügye a megvalósulás stá­diumába lép. Reméljük azonban, hogy a tudós tanár tapasztalatait és tudományát a jövőben is rendelkezésére fogja bocsájtani a fővárosnak a kórházépítési kampány folya­mán, mert lehetetlen, hogy az ügy, melyért évtizedeken át dolgozott, szivéből egészen kiessék. * 1 Művészet és pornográfia között nem tud különböztetni a budapesti állam­rendőrség. Emberi agygyal tényleg nehezen ismerhető fel a határvonal, ahol a művészi szép végződik és a pornográfia kezdődik. Különösen ha ez az agy a paragrafusok tömkelegével van túlterhelve és arra beren­dezve, hogy minden emberi cselekvésre egy-egy paragrafust húzzon reá. A Könyves Kálmán esetében is az a furcsaság, hogy a rendőrség mindenáron kihágást akar kons­truálni. Ebbéli erőlködésében azután nem veszi észre, hogy ugyanazt, amit a Könyves Kálmán tesz, hogy t. i. Benczúr és Lotz leplezetlen nőalakjait — Isién ments, hogy meztelenét mondjunk — kifüggeszti, a magyar állam is megtette a Szépművészeti Múzeum­ban. De a rendőrségnek ezzel hiába érvelünk- Jeszenszky tanácsos ur abban a vélemény­ben van, hogy amit szabad Kammerernek, azt nem szabad Könyvesnek, mert a Szép­művészeti Múzeumban a kutya se nézi meg a levetkőztetett nőszemélyt, a Desewffy-ulca sarkán azonban százan ésezeren megbámulják. Eb:;ől a szempontból azután arra a követ­keztetésre kell jutni, hogy az eredeti kép műremek, művészet, de a reprodukció, az már pornográfia, fis Jeszenszky ur nem tehet róla, hogy igy van. A törvény tehet róla. A rendőrségileg tűrt képzőművészet forra­dalmat okoz majd a művészet történelmében. A szépet nem lepel nélkül ábrázolják majd a festők és szobrászok, hanem acél-vértézel- ben, avagy városi bundában. Jeszenszky ur bizton elvárhatja a szűcsök ipartestületének hálafeliratát. Közgazdaság, A Nicholson-gyár fúziója egy új gépgyárral. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fennhatósága alatt egy új és nagyszabású gépgyári alapítás van most előkészítés alatt, amennyiben a bank terve szerint a Prag-Karolinenthali nagy hírnevű gépgyár részvénytársaság, azelőtt Breitfeld, Danek és Társa cég(alaptőkéje 10,000.000 korona) a bank kezdeménye­zésére Magyarországon gyártelepet létesít akként, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Breit- feld, Danek és Társa gépgyár Budapesten egy gép­gyári részvénytársaságot alakítanak, amelynek lefi­zetett alaptőkéje 2 millió korona s mivel az új részvények 150 százalokos árfolyamon bocsáttatnak ki, ennélfogva az új társaság mindjárt 50 százalék, vagyis 1 millió korona készpénztarlalék felelt fog rendelkezni. Ezen új vállalat létesítése azonban azon az alapon történik, hogy a Kereskedelmi Bank érde­keltségébe tartozó Nicholson Gépgyár R.-T. az új részvénytársasággal fnzionális viszonyba lép és ez­által együttesen egy hatalmas magyar gépgyári telepnek vetik meg alapját. A nagyszabású terv keresztülvitele végett a Nicholson Gépgyár R.-T. f. hó 31-éré közgyűlést hivott össze, amelyen rész­vényeseinek bejelenti, hogy mostani gyártelkét, miután azt Budapest székesfővárossal kötött szerző­SOLTÉSZ IGNACZ kefe-, ecset- és seprőgyárlása Budapest, V., Vííczl-körnt 36. s/áiu.------ M. kir. Postatakarék cheque-számla 18479. szám. —— Fo lyószámla a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnál. Az összes állati szőrök, melyek műhelyemben feldolgozásra kerülnek, mosva, főzve és fertőtlenítve lesznek. F=l Valódi franczia fog­kefék, legjobb minőségű fésűk, sziva s és szarvasbőr, raktáron az összes háztartási tisztitószerok. — Olcsó szabott árak. — Csak jó minőségű áruk. r=1 Vidékre képes kefeárjegyzók ingyen. Alapittatott: i899. Telefon i7l —46. 3 év múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, t.-nál bérli Budapest, IV,. Váczi-utcza 20, BIOHRUGH A. ezüstárugyára cs.és tcir. udv.és kza marai s z állít ö Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhehüségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. I FtiV ál,al biztosan meg fog győződni, j I *** hogy legjobb a szabályozható | I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén ! Budapest, Muzeum-kÖrut 15. J Csak a ruinöses révén leit világhírű a valódi jgj kaucsuk CípöjaioK

Next

/
Thumbnails
Contents