Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-11 / 36. szám

VI. évfolvani ___________________1911. szeptember 11.________________________________________36. szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... . ... ................. 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 4L Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88—98 Az építkezés tultengése. A főváros területén az építkezési tevé­kenység elérte tetőpontját. Az utolsó eszten­dőben igen nagyszámú uj bérház épült és még több építkezés van jelenleg folyamatban. Különösen azokban a részekben folyik igen nagy és lázas építkezés, amelyeknek a fő­város fejlesztéséről szóló törvény különleges adómentességet biztosított. Ez adómentesség tudvalevőleg csak azoknak az épületeknek szól, amelyek 1918 év végéig elkészülnek. E prekluziv terminus kitűzésével is serken­teni akarta a kormány az építkezési tevé­kenységet, mert a lakásínség a fővárosban tetőpontjára hágott volt. Azonban a záros határidő kitűzése a kívánt célt nem biztosí­totta, amint ezt a tapasztalatok máris mutatják. Ugyanis a kedvezményes adómentesség oly területeknek adatott meg, amelyeken a dolog természete szerint többnyire nagy lakásos bérházak épülnek. A Belvárosnak, a Lipótvárosnak kedvezményezett részén nagy luxussal berendezett bérpaloták épültek és épülnek, amelyek az úgynevezett úri lakások és legfeljebb még csak a közép-nagy lakások számát lényegesen, sőt a szükségleten felül szaporítják, ellenben az olcsó kislakásokban fennálló nagy hiányt egyáltalán nem pótol­ják. Ennek természetes következménye az, hogy kislakásokban változatlanul nagy a szükség és a nép legszerényebb rétegeinek még mindig küzdenie kell a legszörnyüsége- sebb lakásuzsorával, amint azt a napirendről le nem kerülő bojkottok és kilakoltatások mutatják. Ellenben az üresen maradó nagy lakások száma egyre növekedik és közel van az idő, amikor a reakció a tulgyors építkezés folytán beáll. Minden jel arra mutat, hogy az építési spekuláció túlfeszíti a húrokat. Az építkezés tempója hellyel-közel túlságos gyors- és nem számol a tényleges szükséglettel. így főként Budán az I. kerületben látjuk a forszírozott építkezés példáit. Óriási bérpaloták nőnek ki a földből nagy gyorsasággal és oly számban, hogy az uj lakások nagy része feltétlenül üresen fog maradni. Ezzel pedig ismét át­evezünk az építkezési válságba, amely a 90-es évek második felében oly nagy pusztítást végzett a fővárosban. Az építési hitel máris kezd óvatosabb lenni és a nagy bankok már igen válogatósak a kért építési kölcsönök engedélyezésében. Pénzintézeteink már csak elit-helyekre szavaznak és folyósítanak építési kölcsönöket, mert a szakembereknek az a véleménye, hogy az építkezés elérte az egész­séges és jogos gazdasági tevékenység hatá­rait, és a továbbforszirozás megboszulja magát. A budapesti legújabb építkezési kampány egészségtelen iránya, mely a felesleges nagy lakások tulnagy produkciójában rejlik, hama­rosan felidézi majd a kedvezőtlen fordulatot, anélkül, hogy a kislakásokban meglevő hiányt betöltené és a rettenetes lakásuzsorának véget vetne. A nagy építkezés folytán a nagy és a legnagyobb lakások bére olcsóbbodik, ellen­ben a kislakások ára változatlanul drága marad, a mostani építkezési éra tehát nem­csak, hogy üzletileg helytelen hanem ezen­felül nagy mértékben inszociális. És mivel a túlhajtott építkezés nem segített a lakásínségen, másrészt pedig az építési válság közeli bekövetkeztét a túlsá­gosan gyors produkció valószínűvé teszi, a közérdek parancsa, hogy az építkezésben valamivel lassúbb és egyenletesebb tempóra térjünk át. Maga az a tény, hogy hirtelen és egyidőben túlsók építkezés folyik, nagyon megdrágítja az építést. Az összes anyagok, tégla, cement, fa, vas — csupa kartellált iparág produktuma — módfelett megdrágul­tak, s a munkabér is roppantul felszökött az összes építési iparokban, úgy hogy az építkezés rendkívüli drágasága folytán az uj lakások bére is feltétlenül nagyon magas. Ezenkívül is véletlen körülmények, mint a kis vízállás, az anyag hiánya igen meg­drágították az építkezést. Az építési spe­kuláció lassítása tehát az építtetőknek is nagy érdeke, mert mihelyest a tulgyors építkezés megszűnik, az anyagok és a munkabérek ára is mérsékeltebb lesz. De ettől a szemponttól is eltekintve, egyenesen közérdek, hogy a tulprodució folytán fenyegető válságot a ható­ságok megelőzzék. Erre nézve pedig az a módozat áll ren­delkezésünkre, hogy a kormány novelláris utón tolja ki a kedvezményes építkezések záros határidejét legalább Hz] évvel. Ennek az intézkedésnek az volna a következménye, hogy a külön kedvezményezett területeken nem sietnének annyira az építkezéssel, mint ma, amikor az adókedvezmény elnyerése stimulálja a vállalkozást a mentői gyorsabb építkezésre. Jelenleg a Belvárosban bolthiány van. De legyünk tisztában, hogy a folya­matban levő építkezések befejezte után, amikor a sok uj bérpalota helyiségei elké­szültek, még a Belvárosban is üresen fog állani sok helyiség, mert a produkció a szük­ségletnél szemlátomást nagyobb. Ha ellenben a kedvezményes adómentességit területek tulajdonosai ráérnének az uj építkezésekkel, úgy a lakás- és boltprodukció jobban hozzá­simulna a szükséglethez és ezzel az építke­zési üzlet is sokkal egészségesebbé válnék. Másik igen fontos intézkedés az volna, hogy a kedvezményes adómentességet ki kellene terjeszteni a főváros egyéb területeire is azzal a feltétellel, hogy az uj házakban csupa egy- és kétszobás lakás épüljönf melyek oly lakbérek mellett adatik bérbe, hogy a bérjövedelem az építési össztőke 8°/o-át meg ne haladhassa. Az analógia meg van erre abban, hogy a székesfőváros összes bér­házai is hasonló feltétel mellett nyerik el a kivételes adómentességet. Ezzel elérnők azt, hogy az építési spekuláció reávetné magát a kislakásos építkezésre, ami véget vetne a lakásuzsorának. Ebben az értelemben kell a székesfővá­rosnak a kormánynál interveniálni. Ekként egy rövid törvényjavaslattal egészségesebb mederbe lehet terelni a fővárosi építkezést. Bérkocsiipar és taksamérő. A taksamérő életbeléptetése óta a bér­kocsisok minden követ megmozgatnak, hogy a rájuk nézve kényelmetlen ellenőrzéstől meg­szabaduljalak. Első időben a segédek moz­golódtak, akik azonban csakhamar belátták, hogy az új rend előnyükre válik. Azután a bérkocsi-iparosok gyüléseztek és kimondották azt a rettenetes fenyegetést, hogy leszedik a gummi-abroncsokat, és vége lesz a gummi- rádlis gyönyörűségnek. Egyúttal világgá kür­tölték azt a valótlan állítást, hogy a pesti taksamérő megbízhatatlan és rosszul működik. Ezzel diszkreditálni akarják a közönség sze­mében az új készülékeket abban bizakodván, „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek------­és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.

Next

/
Thumbnails
Contents