Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-21 / 34. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ................................ 10 korona. Fé l évre ... ....................................... 5 , Fősz erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88—98 Bárczy uj tervei. Még erősen benne vagyunk a kánikulában, a fővárosnál is látszólag- még mélységes csend és nyugalom honol, az ügyosztályok fejei nyári szabadságukat élvezik, sőt maga a polgármester is csak „lényegileg“ jár be napnap után hivatalába, meri „jogilag“ ő is vakációzik. És ezt a békés nyugalmat, amikor a polgármester fel van mentve az alól, hogy naponta százaknak kérését meghallgassa, amikor az audenciát kérők tömege nem zaklatja, arra használja fel Bárczy István, hogy előkészítse azt a nagy és jelentőségteljes munkaprogrammot, melynek elvégzése és tető alá juttatása már legközelebb a törvény- hatósági közgyűlés egyetemére hárul. A nagy őszi munkaprogramm már elkészült, és felöleli az uj intézkedések és alkotások egész sorozatát. Kiterjeszkedik elsősorban a közlekedés megjavításának kérdésére, melyet a polgármester szívós energiával radikálisan akar megoldani. Rendkívüli jelentőséggel bir e kérdésben a földalatti villamos hálózat terve, melyre vonatkozólag több külföldi és egy hazai vállalkozótól is kapott ajánlatot, amelyet azonban a városnak magának kell megcsinálnia. Az a körülmény, hogy Bárczy István egy külföldi konzorciummal társult hazai vállalkozónak egy földalatti villamosvasút tervére vonatkozóan az előmunkálati engedélyt megadta, azt a téves hitet keltette a közvéleményben, mintha ez egyet jelentene azzal, hogy a hálózatnak e vállalkozó által történő megépítése befejezett dolog lenne Hát ez koránt sincs igy. A polgármester megadta ugyan a vállalkozók folytonos sürgetésére az előmunkálati engedélyt, mert ennek az engedélynek a megadását a törvény értelmében senkitől megtagadni nem lehet. Ez az engedély azonban kizárólag utczamérések, trasszirozások és talaj fúrások eszközlésére jogosítja az engedélyest, akitől a főváros esetleges károk fedezésére tízezer korona óvadék letételét is köveleli. Már most úgy áll a dolog, hogy az előmunkálati engedély megadása és a terv kivitele egymástól egészen független dolog és ha a főváros meg akarja — amint meg is fogja — valósítani a földalatti hálózat eszméjét, azt semmiesetre sem fogja az engedményes tervei szerint megoldani. Először is azért, mert a tervnél jobb és különb a Bárczy terve, legfőképpen azonban azért, mert Bárczy közlekedési politikája tudvalevőleg a közlekedési üzem kum- munalizálását hirdeti és a tervezet uj vasúthálózat létesítését a város magának tartja fenn. Az omnibusz-vállalat megváltása is újból kisért. Az omnibusz-vállalat legutóbb alternativ ajánlatot tett a polgármesternek, melyben a koncessziójának meghosszabbítása ellenében az omnibusz-közlekedést megjavítani hajlandó, ha pedig a város a koncessziót nem hosszabitja meg, felajánlja fix összegért a vállalatot a fővárosnak. Ennek a fontos kérdésnek az eldöntése is a közel jövő feladatai közé tartozik. Teljesen kidolgozott tervei vannak a polgármesternek az autóbuszok rendszeresítésére is, amelyeknek járatásával azokon az útvonalokon akarja a közlekedést megjavítani, amelyeken ma a közúti villamos- kocsik közlekednek. A perifériák fejlesztésével és azoknak közmunkákkal való ellátásával igen jelentős és akut bajokat szándékozik a polgármester orvosolni. Az amerikai méretekben fejlődött Lágymányos máig sincs kövezve, csatornázva. A polgármester ezen a bajon sürgősen akar segíteni. A kerepesi-úti köztemetőt is meg akarja nyitni adközlekedés előtt és az erre vonatkozó tervét már legközelebb a közgyűlés elé viszi. Ennek a tervnek megvalósításával nagyot lendítene a külső Kerepesi- ut fejlesztése és a ma csaknem teljesen kihalt városrészbe nyüzsgő forgalmú életet öntene. A dunai Lidó megteremtése is benne foglaltatik a polgármester munkaprogramm- jában. A káposztásmegyeri Halász-sziget van erre a célra kiszemelve, de máris tudunk egv újabb tervről, mely a bársonyos homoku szabadfürdőt a Margit-sziget felső sarkára kívánja létesíteni. Csinálják meg akár itt, akár ott, a fődolog, hogy megfogják csinálni és ezzel Budapestet egy páratlanul kellemes nyári tartózkodási helylyé varázsolják. Bárczy István polgármestert nagy koncepciójú terveinek megvalósításához a törvényhatósági bizottság lelkes támogatása fogja segíteni. Ma Budapest újjászületésének korszakát éljük és büszkeségére szolgálhat a törvényhatóság minden egyes tagjának, hogy közreműködésével hozzájárulhat Budapestnek világvárosi fejlődéséhez. A községi üzemek es a főváros iparpolitikája. — Irta : M о ó r Jenő. — A modern községi politika ezer féle ága- boga között nem utolsó helyet foglal el a nagy városok iparfejlesztési tevékenysége és ezzel kapcsolatban a községi üzemek létesítése. Kétségtelenül olyan kettős tevékenységi kör ez, amely messze kiható jelentőséggel bir mindenült a világon; nálunk pedig — különösen a fővárosra nézve — egyenesen alapvető fontosságú. Mert Budapestet nem az állandó udvari élet tápláló rnelege fejlesztette naggyá, mint Bécset. És amit a természet pazarsága és a magyar városépítés remeklése a Duna két partján itt rövid nehány évtized alatt összevarázsolt, abban alig van makulányi része a felső tízezrek dédelge- tésének. Budapestet azzá, a mi, nem felülről csinálták, hanem alulról. Budapest mindenkor büszkén hivatkozhatik arra, hogy a magyar főváros a polgári produktivitás teremtménye. Kétségtelen, hogy az utolsó évtized stag- nációja után két-három év óta ismét örvendetesen produktívvá lett a városi kormányzat iránya. A fővárost szerencsés hitelműveletei képessé tették arra, hogy egyrészt a községi lakáspolitika terén megkezdhesse az évtizedes mulasztások pótlását, másrészt pedig, hogy a községi üzemeket jelentékeny mértékben kiterjessze, úgy hogy ma már a községi üzemek nemcsak a vízszolgáltatásra, a közvilágításra, a köztisztaságra terjednek ki, hanem kiterjeszkednek a magánipar jogterületére is akkor, amikor kenyeret sütnek, amikor energiát árulnak vagy amikor vízvezetéki és gázvilá- gitási avagy hirdetéseket fogadnak el. Igaz, a fejlődés igen rohamos volt s az utolsó két- három évben szinte halmozva történt a községi üzemek kiterjesztése, űgv hogy a nagy buzgalom és sietség rovására lehet írni az elkövetett hibákat. Mert hogy hibák történtek, az tagadhatatlan; hogy pedig ezek a hibák elég jelentékenyek is voltak, annak megbízható fokmérője az a nagy elkeseredés, mely a főváros érdekelt iparossága körében tapasztalható. Mert nincs igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy minden községi üzem egyúttal a köz érdekében való is. Ha valahol, hát akkor épen itt a leggondosabb disztinkciónak van helye. Egységes szabályt megállapítani arra, hogy mely cikkek termelése, vagy mely szolgáltatások végzése vonható a közérdek sérelme nélkül községi kezelésbe, igen nehéz. Az bizonyos, hogy a község, mint erkölcsi testület, semmiféle községi üzemei nem folytathat azzal a nyerészkedési tendenciával, mint valamely magán üzleti vállalat. A községi üzemet mindenekelőtt megkívánják azok a közszolgáltatások, amelyeknél a lakosság közegészség- ügyi érdekeinek megóvára és kielégítése a mindenek fölött álló cél. Ilyen a vízszolgáltatás kérdése. Minden vitán felül áll az, hogy a községnek kötelesség a jó vízről és a jó csatornáról való gondoskodás, nem kevésbé a vízvezetéknek és a csatornának való üzemben tartása, mert ezekhez az üzemekhez fűződő nagy hygienikus kötelességek állandóan közmegnyugvást keltő kielégítése csakis az állandó közhatósági felelősséggel működő szervek által lehetséges. Viszont azonban semmiképen sem lehet a községi üzem feladata az, hogy magánosok számára vízvezetéki vagy fürdőszobai szereléseket, avagy csatornázásokat végezzen és a magán iparnak e téren hatósági konkurrenciát csináljon. „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek =. _ és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36.44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
