Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-14 / 33. szám

VI. évfolyam ______H)H. augusztus H.__________________ 33. szám. Bud apest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Mígjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ...................................... 10 korona. Fé l évre ... ................................ ... 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon SS—98 A főváros lakáspolitikája. Ha vannak még aggodalmaskodók, akik a főváros bérházépítési akcióját veszedelmes és káros vállalkozásnak tartják, akik a Buda­pesten uralkodó szégyen teljes lakásínség és lakásuzsora megszüntetését avagy enyhítését hatósági feladatnak nem tekintik és ennek az állapotnak jobbrafordulását kizárólag a magánépítési tevékenységtől várják: úgy ezekre az aggodalmaskodókra alaposan rácáfol egy most megjelent hivatalos statisztika, amely hű képét adja a legutóbbi három esztendő új építkezéseinek és ez építkezések folytán beállott lakásviszonyoknak. Közismereti! dolog, hogy egy évtizednél hosszabb ideig tartó állandó építkezési pan­gás után három évvel ezelőtt kezdett az épít­kezés Budapesten fellendülni. A főváros veze­tőségének szociális gondoskodása teremtette meg előbb a munkáslakásos és kislakásos bérházakat, majd a nagyobb városi bérháza­kat, melyek azonban elsősorban a városi tisztviselők részére tartattak fenn és így a polgárság e hatósági építések előnyeit eddig nem élvezte. Előrelátható volt, hogy csupán ezekkel a hatósági építkezésekkel a már-már tarthatatlanná vált lakásínség az ezzel szoro­san összefüggő lakásuzsorán segíteni nem fog­nak. De segítségére jött a fővárosnak három évvel ezelőttazakkori kormány, mely a főváros fejlesztéséről szóló törvény megalkotásával a magánépítkezést hathatósan előmozdította, amennyiben a főváros igen nagy területére az új építkezéseknek harminc esztendei adó- mentességet biztosított. Egyszerre megindult a nagymérvű magánépítkezés az egész fővá­rosban, és ennek méreteit legmeggyőzőbben illusztrálja az a tény, hogy a legutolsó három év alatt 1657 új bérház épült Budapesten nem kevesebb mint 15 255 lakással. Ebbe a tekintélyes számba a most épülőfélben lévő házak, valamint az augusztus elsejére el­készült és lakhatóvá lett bérázak belefoglalva nincsenek. Dacára az építkezési kedv fellendülésé­nek, dacára annak, hogy hatóság és magán- tevékenység — noha egymásnak teljesen ellentétes szempontokból —- egyaránt hozzá­járult új bérházak és ezzel új lakások meg­teremtéséhez, ma már szomorúan konstatál­hatjuk, hogy az 1657 új bérház !a maga 15 ezernél több lakásával a lakásviszonyokon egyáltalán nem javított. Ma is csak úgy dühöng Budapesten a lakásínség és a lakás­uzsora, mint az elmúlt években, és ezt a sivár tényt magyarázza az a statisztikai kimu­tatás, hogy míg a legnagyobb lakásínség idején — 1908. év február havában — 360 lakás állt üresen Budapesten, ma, a nagy építkezések delelőjén — 1911. május havában mindössze 509-re emelkedett az üres lakások száma Budapesten. Ebből a konkrét tényből már most a hatóságnak is le kell vonnia a tanúságokat. Ez a szomorú, statisztika szinte paiancsolóan kötelességévé teszi a városnak, hogy a meg­kezdeti bérházépítési akciói tovább folytassa, tekintet nélkül azokra a kishitű aggodalmas­kodókra, akik nem annyira a lakosság érdekét mint inkább a háziurak érdekeit istápolták mindenkoron. A hatóságnak kötelessége tovább haladni a megkezdett úton, mely jónak, helyesnek, üdvösnek bizonyult és nemcsak hogy anyagi kockázattal nem járt, de mint beruházás is kitűnőnek és jövedelmezőnek bizonyult. A városi lakások után szinte töri ' magát a lakosság. Az akció ellenzőinek az a próféciája, — hogy a városi lakások bérlői házbért fizetni nem fognak — ugyancsak kudarcot vallott. Hihetetlen pontossággal fizetik e bérlők a házbért, mert olcsón, jól és kényelmesen laknak. Amit a hatóság eddigelé a lakásínség és lakásuzsora leküzdésére tett, annak a pol­gárság— sa jnos— még nem látta a hasznát. Építsen a város bél házakén a kisebb jöve­delmű intelligens középosztály részére és ezen a téren is ő legyen a kezdeményező. A magánépítkezés csak nagylakásos bér­házak építésére szorítkozik és bár folyta­tódjék még tovább is a mai méretekben ez a magánépítkezési tevékenység: a közép- osztály továbbra is görnyedni fog a lakás­ínség és a házbéruzsora súlya alatt. Segítést a várostól várunk. És nincsen kétségünk aziránt, hogy e szomorú statisztika ösztönözni fogja városunk szociális érzékkel megáldott vezetőségét, hogy a város agyonsanyargatott lakosságának e téren segítségére siessen. Az idegenforgalom problémájának megoldása. Irta: Gálos Kálmán. Nincsen elcsépeltebb és látszólag hiába­valóbb kérdés, mint az idegenforgalom kér­dése. Alig van intelligens ember ebben az országban, aki erről a kérdésről ne irt volna könyvet vagy újságcikket; ne tartott volna klubban, kávéházban vagy legalább is magán- társaságban rövidebb, vagy hosszabb érteke­zést róla. De viszont alig van valaki, akár magánszemély, akár intézmény, aki vagy amely olyan produktiv munkát végzett volna ezen a téren, amely eredménnyel, vagyis a külföldi látogatóknak tényleges meggyarapo- dásával járt volna. A legfőbb baj ugyanis az, hogy a kér­déssel való foglalkozást, megfelelő cseleke­detek nem támogatták és így az idegenfor­galom fogalma ma már a viclapok, az olcsó szójátékok és élcelődések prédájává vált. El­vesztette tehát a komoly emberek és intéz­mények komoly érdeklődését. Ezek a ténye­zők ugyanis bizalmukat is elvesztették aziránt, hogy Magyarországban állandó és számot­tevő idegenforgalmat lehessen teremteni. Pedig ha mindazok, akik egy-egy kül­földi utazásból hazatérnek és összehasonlí­tották a mi külföldi forgalmunkat más orszá­gokéval és városokéval, egyúttal az iránt is behatóan érdeklődtek volna, hogy van-e egy­általában és mekkora külföldi forgalma ma hazánknak, ha megnézték volna ennek a for­galomnak a statisztikáját, vagy ha volna egy­általában ilyen megbízható statisztika, ez a kérdés a közvélemény előtt egészen más színben állana. Miután Magyarország idegenforgalmáról egyáltalában nincsen semmiféle statisztika sem, csak azt vizsgálhatjuk, hogy mekkora ma Budapest külföldi forgalma. A rendőrség statisztikája szerint 1902-ben ________ 28.000 1909­ben ... .... 68.760 külföldi fordult meg Budapesten. Ez a 15%-°s gyarapodás maga elegendő volna arra, hogy többé ezt a kérdést meddőnek ne tartsuk és áldozatoktól sem riadva vissza, teljes erővel feküdjünk neki a megfelelő munkának. Hogy ne csak statisztikailag, hanem logi­kailag is kitűnjék az a tény, hogy Budapest székesfővárosának igen számottevő idegen- forgalma van már ma is, amelyhez úgyszól­ván munkanélkül, de foképen különös pénz­áldozatok nélkül jutottunk — felemlítem azt a köztudomású tényt, hogy Budapesten ma teljesen elégtelen a szálloda — különösen pedig az elsőrangú szálloda. Felemlítem azt a kevésbbé ismert körülményt, hogy az utóbbi években 26 penzió, vagyis az idegeneknek szállodaszerűen és iparszerüleg gyakorolt tel­jes ellátása alakult meg, amelyek közül csak egyetlen egy ment eddig tönkre, a legelső, amely tehát korát megelőzte. A többi kitűnő üzleteket csinál és miután már ezek is elég­telenek, további szaporodásukra van kilátás. Természetes, hogy ezek a pótszállodák nem adják meg a szállodahiány megoldását és az épülőben levőkön kívül különösen elsőrangú és nagy fénnyel berendezett hotelekre volna szükség. De hogy visszatérjek a slalisztika kérdé­sére, konstatálnom kell, hogy az teljesen hiányos, önkényes, hamis és a tényeknek meg nem felel. A tényleges idegenforgalom ugyanis legalább 50, de esetleg 100%-al na­gyobb a kimutatottnál, ennek oka pedig ki­világlik a következő részletekből: A statisztika alapja a rendőrségnek az a kimutatása, amelyet a rendőrség a szálloda portásának jelentéséből állít össze. A szál­„MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek t_= és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.

Next

/
Thumbnails
Contents