Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-16 / 29. szám

2 FÜGG FT LEN BUD APEST útra kell lépni nálunk is. A nagyközönséget nem szabad folyton a pékmesterek által való kiuzsoráztatásnak és kiéheztetésnek kitenni és e téren a legsürgősebb teendő a hatósági kenyérgyárnak — tervbevettnél is lényege­sebb — megnagyobbítása, úgy, hogy a községi kenyérgyár legalább is napi 100.000 к i 1 о— grammnyi termelőképességre legyen beren­dezve. Ha emellett még nehány nagy magán kenyérgyár létesül, a főváros polgárságát meg lehet óvni a kenyéruzsorától. A pék­munkásoknak, akik most a munkaadókkal harcban állanak, sokkal előnyösebb volna a gyári üzem, de főként a közegészségi szem­pont az, amely a számtalan szétszórt apró műhely helyébe a nagyban való kenyérgyár­tást javasolja. A kenyérsütésnek ebből a szempontból való ellenőrzése ma valósággal lehetetlen, holott pedig köztudomású dolog, hogy a pékműhelyek ellen köztisztasági szem­pontból igen sok a panasz. Néhány nagyobb gyárnak hatósági ellenőrzése sokkal könnyebb volna és a technika mai fejlettsége mellett tiszta és egészséges kenyér előállítása gyári j úton teljesen biztosítható. Az a szempont, hogy mi lesz akkor a nehány száz pékmesterrel, egy milliós város nagyközönségének érdeke mellett teljesen háttérbe szorul. A pékmesterek abban a hely­zetben vannak, hogy akár szövetkezeti, akár részvénytársasági alapon maguk csinálják meg a kenyérgvárakat, amelyekben egyébként megfelelő munkakörük is nyílnék. Világszerte minden iparágban ez a fejlődés az irányadó. A szociális érdek mindenekelőtt való és vele szemben a magánosok zsebérdekét tekintetbe venni nem szabad. A modern korban abszolúte meg nem engedhető, hogy pékmesterek és pékmunkások anyagi differenciái miatt közel egy millió lakos az éhezésnek legyen kitéve. A katonaság pontos és megbízható kenyér- ellátása e tekintetben mintaképül szolgálhat. A főváros kenyérszükséglete pontosan meg­állapítható és a teljesen biztosított fogyasztás mellett a gyári üzem minden kockázatot kizár. Épen ezért a hatóságnak azon kell lennie, hogy mindenképen elősegítse kenyérgyárak létesítését. A fővárosban a hatósági kenyér­gyáron kívül már két nagyobb kenyérgyár is működik jó eredménnyel. Ezen az úton haladva, meg lehet oldani a kenyérellátás nagy és fontos kérdését. A hétről. Tiszti főorvos és tűzoltófőparancsnok. Két egymástól független hír kerül egymás mellé a bennük rejlő sajátságos kontraszt folytán. A főváros tiszti főorvosa nem megy nyári szabadságra, mert attól fél, hogy esetleg eljut hozzánk is a kolera és azt akarja, hogy a veszedelem őt felelősségteljes helyén találja. A fővárosi tűzoltóság főparancsnoka pedig elhárította magától a Turinba való kiküldetést, mert Olaszországban kolerajárvány van. így kerül egymással szembe a kötelességtudás a kényelemszeretettel, a halálmegvetés az aggodalmas félénkséggel. Pedig a dolog ter­mészetes rendje az volna, hogy a tűzoltó­főparancsnok, akinek a hivatása a veszede­lemmel való szembeszállás, hivatásának telje­sítése közben semmi körülmények között ne ismerjen félelmet. A tiszti főorvos köteles- ségludása sajátságos ellentétben áll a tűzoltó­főparancsnok vonakodásával és ennek nem is lehet más az eredménye mint az, hogy a főváros közegészségügyi viszonyai jól el van­nak látva, míg a tűzoltóság vezetése körül bajok vannak. Eszünkbe sem jut, hogy a fő­városi tűzoltóság derék legénységét és kiváló, kötelességtudó tisztikarát ebből az alkalomból bármily kicsinyléssel illessük. Ez a gárda sokszor megmutatta, hogy feladata magas­latán áll, és ha vannak itt-ott hiányok és bajok, ezeket kétségtelenül az a szellem idézi elő, amely meghátrál a kolerától való félel­mében a kötelessége teljesítése elől. Az egész párhuzamot éppen ezért inkább csak azért vontuk meg, hogy kellő világításba helyezzük a tiszti főorvos önfeláldozó eljárásának dicsé­retes voltát. Amikor mindenki, még a leg­kisebb alkalmazott is siet a munkától kimerült idegzetét és fizikumát a megérdemelt pihe­néssel felfrissíteni. Magyarevits Mladen dr. tiszti főorvos feláldozza pihenését, hogy meg­szakítás nélkül őrt álljon a reá bízott nagy érdekek fölött. Az autotaxi papiroson már meg van és most arról van szó, hogy tényleg is megjelen­jen Budapest utcáin a benzines és villamos bér-automobil. A szabályrendelet elkészült; a közgyűlés elfogadta, de a bérkocsitulajdonosok még az utolsó pillanatban is húzni-halasztani akarják a konkurrens megszületését. Felebbe- zést adtak be, amelyben a viteldíjak feleme­lését követelik. Ez a kívánság teljesen jogtalan, mert a viteldíj-táblázat amúgy is meglehetősen magasan van megállapítva és a külföldi tari­fákkal szemben lényegesen drágább. A bér­kocsi-tulajdonosok eljárása ebben a kérdésben valóban bosszantó. Előbb két éven át sikerült az autotaxi bevezetését deputációzással és kö­nyörgéssel kihúzniok, most pedig, amikor a főváros méltányosságból és meg nem érdemelt jóakarattal a bérautomobilok üzletét megint csak nekik akarja juttatni, nyomban megkísér­tik a viteldíjak felfelé srófolását. Ily körülmé­nyek között a tanács — melyre a közgyűlés reábízta a rendszámok adományozását — leg­helyesebben tenné, ha a bérkocsitulajdonosok mellőzésével más ajánlkozóknak adná ki az üzletet. Biztos tudomásunk szerint akadt tőke­erős vállalkozó, aki a szabályrendeletben megállapított tarifánál olcsóbban hajlandó az autoközlekedést ellátni. Hogy mi jogon mer­nek a bérkocsisok a viteldíj dolgában feleb- bezni, holott semmi néven nevezendő jog­igényük nincsen arra, hogy ők kapják meg az autotaxikat, azt igazán bajos belátni. Ha azt hiszik, hogy azt a zsaroló hadjáratot — melyet a főváros közönségével szemben eddig folytattak és ami egyik szégyenfoltja főváro­sunknak— folytathatják ezentúl is, úgy nagv tévedésben vannak. A hatóságnak gondja lesz ezentúl arra, hogy a taksaméterek behozata­lával megállapított díjszabásokat a bérkocsisok be is tartsák. A nagyközönség pedig jól fogja tenni, ha minden hasonló zsarolási kísérlet ellenében kíméletlenül a rendőrség segítségét veszi igénybe. 3 év muBva I öné a zongora, I ha a Harmónia r, t.-nál bérli I Budapest, IV,, Váczi-utcza 20, CLUBSPECIAUTÉ 1 doboz Mzlvarkahttvely. .. 70 Allör 1 könyv papír, 70 lap .. 12 Altér 1 könyv papír, 124» lap. .. 20 Allér Mindet? lapocskában és hüvelyen, benne van a gyáros aláírása • „HÓDI А К O“. Kapható minden jobb tőzsdében. В A OH RUCH A. ezüstárugyára cs.es kir.udv.és k:a marai e z állít ö Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. Eladó birtokok! Pestmegyében, Budapesttől 2'/2 órányira, kb. 1200 m. hold csinos belsőséggel, jó karban lévő gazdasági épületek­kel, termő erőben lévő fekete homoktalajjal. Hevesmegyében, l'/2 órányira Budapesttől 1800 m. hold. Nógrádmegyében, kb. 900 m. hold, rendkívül csinos belsőséggel és egyéb jófekvésü és minőségű birtokok eladásra elő­jegyezve Röjtöki BAUER ANTAL földbirtokközvetito irodájában Budapest, Vili., Baross>utcza 4. TELEFON 166-66. Első magyar borotva-köszörűidé! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész jót­állás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST,TISZTÍTS Gyár és föüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents