Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-26 / 26. szám
VI. évfolyam 1911. junius ‘26. 26. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Mígjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : E*ész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... ....................................... 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 8 8—98 Állam és főváros. — A főváros kórházépítési programmja. — A székesfőváros évek óta rengeteg áldozatokkal látja el az igazgatásnak oly ágazatait, amelyek tűi esnek az autonómia körén és tulajdonképen állami feladatot képeznek. Főképen két téren történt ebben az irányban a főváros részéről igen sok kezdeményezés, és pedig az iskolaügy és a kórházügy mezején. A székesfőváros kulturális és szociális kötelességeitől áthatva pazar bőkezűséggel látott hozzá e két ügykörnek saját erejéből való kiépítéséhez és nem frázis, hogy nincs kommunitás Európában, amely az iskolaügyre annyit áldozna, mint Budapest. A tanszemélyzet évi járandósága elérte a 10 millió koronát és állandóan növekedőben van. Az új beruházási akció folyamán pedig a székesfőváros az eddigi diszpozíciók szerint 30 millió koronát fektet bele iskolaépítésekbe. Es e nagy kiadásaiban a székesfőváros nem szorítkozik az elemi oktatásra, hanem a középiskolai oktatás, sőt részben a szakoktatás, valamint a felsőbb tanítás céljaira és rengeteg összegeket áldoz. Amit másutt az állam és a felekezetek végeznek: azt Budapesten a község vállalta magára, még pedig jórészt egészen ingyenesen. Az állam az egyetemeken és néhány középiskolán kívül a fővárosban teljesen a község vállaira rakja a közoktatás terheit, mintha ez volna a törvény- szerű és természetes állapot. Ugyanez a viszony állam és főváros között — a kórházügy terén is. Az állam az egyetemi klinikákon és az elmegyógyintézeteken kívül semmiféle közkórházat a fővárosban nem tart fenn. A főváros már eddig is sok-sok milliót áldozott modern, hatalmas kórházak létesítésére és rengeteg költségekkel megteremtette a Szt, János-, Szt. Gellért-, Szent István- és Szent László kórházakat, valamint kisebb városi kórházintézményeket. Ezeken kívül csak a társadalmi jótékonyság tartja fenn néhány nagy közkórházat, amelyekben azonban ingyenes gyógykezelés alig van. De az állam nyugodtan tűri, hogy a fővárosban a kórházhiány mind ijesztőbb mérveket öltsön, egyszerűen arra az álláspontra helyezkedvén, hogy — segítsen a főváros. És a székesfőváros iparkodik is segíteni. Most készült el egy valóban hatalmas, nagyszabású kórházépítési tervezettel. A közegészségügyi ügyosztály a kórházügy fejlesztése érdekében javaslatot dolgozott ki, amelynek lényege az, hogy a székesfőváros építsen 29'3 millió költséggel hat új közkórházat, amelyekben 3130 beteg férn£ el. A Rókus- kórház lebontása folytán megszűnő férőhelyek leszámításával az új kórházak létesítése az eddigi állapottal szemben 2067 ágygyal való szaporulatot jelent. A Rókus-kórház telkének értékesítéséből befolyó összeg leszámításával a tiszta szükséglet mintegy 26 millió korona lesz. A főváros tehát ezzel az összeggel áldozna az új beruházási kampány folyamán a kórházügy fejlesztésének. És ezt a rengeteg összeget Budapest most is viselje a sajátjából? Vájjon nem kötelessége-e az államnak, hogy ha már a székes- főváros önkéntesen magára veszi a kórházügy súlyos terheit — amire semmiképen sem köteles, — hogy lényeges mértékben hozzájáruljon e gyönyörű kórházépítési programm keresztülvitelének költségeihez ? Hiszen a köz- egészségügy állami feladat, amelyért tehát kártalanítás jár neki. A székesfőváros helytelenül járt el, amikor az esztendők folyamán magára vette ennek az állami funkciónak az ellátását és mert joggal követelheti a kormánytól, hogy tarthatatlan állapotok miatt szükségessé vált rengeteg kiadásokból az állam is kivegye a maga részét. Ennek a törekvésnek nyoma is mutatkozik az előterjesztésben, a mely azt a reményét fejezi ki a fővárosnak, hogy a kormány hozzá fog járulni a kórház- építés költségeihez. Azt javasolja az előterjesztés, hogy a főváros forduljon megokolt felterjesztésben a kormányhoz, amelyben azt kéri, hogy az állam felerészben viselje az állami háztartás terhére a kórházépítési programm keresztülvitelének költségeit. A helyzet ma az, hogy a főváros pénzügyeire vaJó tekintettel nem vállalkozhatik egymagában erre a 26 milliós újabb befektetésre. A községi háztartás mai fényes állapotát a beruházási programm keresztülvitele amúgy is lényegesen meg fogja rontani. Főként az improduktív kiadások azok, amelyek veszélyeztetik a háztartás egyensúlyát A főváros tehát nem mehet bele a 26 milliós kórházépítésbe a nélkül, hogy előbb biztosítékot szerezzen az állam lényeges anyagi hozzájárulására nézve. A kórházügy rendezésének sürgősségétől átvagyunk hatva és mi voltunk azok, akik hosszú idő óta, szüntelenül követeljük e téren a gyors orvoslást. De másrészt a főváros teherviselési képességének is meg vannak a maga határai és úgy tartjuk, hogy a főváros a maga erejéből 26 milliót kórházakra nem áldozhat. Az, hogy jámbor óhajt fejezzünk ki az állam hozzájárulása iránt: nem elegendő. Fix megállapodásnak kell létrejönnie az állammal, mielőtt a főváros elhatározza a kórházépítési programm keresztülvitelét. Mert e programm elfogadása után hiába kopogtatnánk a kormány ajtaján. Ismét csak azt a választ kellene hallanunk, hogy az állam pénzügyei nem engedik a kért állami hozzájárulás elvállalását. És akkor megint csak ott állanánk, hogy a fővárosnak egészen a saját terhére kellene a 26 millió kórházügyi kiadást viselnie. Ebből a könnyelmű nagylelkűségből pedig igazán elég volt már. A főváros nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy vég nélkül fizessen az állam helyett és bármily szép, bármily nemes és szükséges a tervezett hat új közkórház megteremtése, ezeket megcsinálni csak akkor szabad, ha az állam viseli felerészben a költségeket. A főváros túlontúl teljesítette a maga kötelességét. Most az államon van a sor! A főváros zárszámadása. A főváros pénzügyeiről nyújt kedvező képet az 1910. évi zárószámadás, amely most publikáltatok Ezek szerint a múlt év tiszta háztartási fölöslege az előző évekből fennmaradt tartozások levonása után 3,635.000 korona. A főváros tiszta vagyona pedig 287'2 millió koronára rúgott. A községi háztartásban beállott örvendetes eltolódás főként a bevételek nagymérvű emelkedésének tulajdonítható, amennyiben a fővárosban folyó élénk építkezési tevékenység és ingatlanforgalom az előirányzott összegeknél jóval nagyobb adóbevételeket eredményezett. Igv a községi pótlékok és házbérkrajcárok egymagukban Н/г millióval nagyobb összeget juttattak, mint amennyi a költségvetésben elő volt irányozva. Csaknem 400.000 koronával volt több a telekátírási díjak címén befolyt összeg; 247.000 koronával több a nyilvános területek használata címen; 357.000 korona az útépítési és köve- zési járulékok címen elért bevétel. Nem is szólva az egyéb címeken előállott kisebb több-bevételről. Természetes, hogy e bevételi emelkedés nem állandó jellegű, mert hiszen a leglényegesebb emelkedés az ingatlanforgalom és az építkezés számlájára Írandó. A zárszámadás a főváros házikezelésében levő üzemeiről szinten kedvező képet mutat. Valamennyi elég tekintélyes tiszta nyereménnyel zárul. Ez a kedvező zárszámadás azonban ne tévesszen meg senkit és ne feledjük el, hogy a háztartás további kedvező alakulása elsősorban a nagymérvű takarékosságtól függ. A beruházási programm nagy terhei ebben a zárszámadásban még nem jutottak kifejezésre és csak az angol kölcsön kamatszolgálata szerepel a kiadási oldalon. A kép meg fog változni mihelyt a kölcsönpénzek kamata és amortizációja a községi háztartás kiadási budgetjében a legnagyobb tétellé fognak felduzzadni és ezzel szemben a bevételek emelkedésében a természetes expanzió rohamos menetének megszűnése folytán stagnálás fog „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajto-szer felnőttek------és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
