Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-22 / 21. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 az általa kiképzett tanítók felett felügyeleti és fegyelmi jogot gyakoroljon. A pénzügyibizottság elvető határozatában jelentkezését látjuk annak az egészséges felfogásnak, hogy a székesfőváros a jövőben ne legyen továbbra is az állam balekje. Kiég teher, hogy a főváros területén a kórházügyet az állam helyett kizárólag a község látja el; a közoktatásügyéből újabb terheket vállalni a fővárosnak nem szabad, ha csak nem akar egyenesen a deficit örvényébe rohanni. Az új lóversenytér bérleti szerződése hosszas alkudozások után a Lovaregylet és a főváros között létrejött. A szerződés 40 esztendőre leköti a ligettelki dűlőt a Lovar- egyletnek, amely köteles az új versenypályát legalább 27a millió korona befektetéssel 1915 év végéig elkészíteni és 1916 tavaszán rendeltetésének átadni. A bérösszeget nem állapították meg fix összegben, hanem a tota- lizatőr-forgalom után a szegényalap W/o-os részesedése fejében esedékes összegnek egy- harmadát köteles a Lovaregylet évi bér fejében fizetni, akként azonban, hogy ez az ösz- szeg már 1916-ban legalább 100000 korona lesz. A szerződésnek a fővárosra nézve hátrányos rendelkezése az, hogy a Lovaregylet által bármikor egy évre felmondható. A gyakorlatban azonban ez a hátrány nem érezhető, mert hiszen a Lovaregylet nem fogja máról-holnapra nagy költséggel létesített versenypályáját elhagyni. A fővárosnak különben is saját érdekében méltányosságot kellett gyakorolni a lóverseny intézményével szemben, amely igen fontos idegenforgalmi tényező és a mozgalmas városi élet és forgalom egyik hatékony rúgója. A felszabaduló régi lóversenyteret pedig a főváros nagyszerűen értékesítheti villatelep céljaira. A lakásépítkezést a székesfőváros erélyesen folytatja. A legközelebbi időben öt bérházat, hat kislakásos telepen mintegy ezer egyszobás lakást, két műhelybérházat és a kislakásos telepen öt népjóléti épületet fog építeni a főváros körülbelül 9 és fél millió korona költséggel. Ez alkalommal egészen új intézményképen a főváros műhelybér- házakat létesít, még pedig egyelőre a VI. és a IV. kerületekben. A műhelybérházakban tágas, szellős műhelyek lesznek azokkal kapcsolatos egy-két szobás lakással. A népjóléti épületek a kislakásos telepeken létesítettnek és fürdőszobákat, zuhanyozó helyiségeket, orvosi rendelő szobái, tanácsadó irodát, egy kisebb könyvtárt és olvasószobát és egy telepgondnoki irodát tartalmaznak. Egy-egy épületben körülbelül 20 fürdőszoba lesz, amelynek használatáért 20 fillért fizetnek a telep lakói. Az eddigi tapasztalatok szerint a népjóléti épületek kamatozása a fürdődijakból valószínűnek mutatkozik. Az összes új építkezések bérjövedelme akként kontempláltatik, hog}r az építési tőke törlesztése után az építési tőke 6°/o-a és a telekérték 4%-a kerüljön ki. A ma üresen álló telkek jövedelmezősége az építkezések folytán lényegesen megnövekedik, mert jelenleg az összes igénybevett telkek csupán 7200 koronát jövedelmeznek, míg a beépítés után a beépített telkek jövedelmére 108.960 korona esik. Az építkezési akció tehát a fővárosra nézve pénzügyi szempontból is igen előnyös. Érdekes, hogy a folyó év augusztus 1-ével befejezendő székesfővárosi építkezések révén a fővárosban nem kevesebb, mint 5500 új lakás keletkezett. A mostan tervezett akció pedig további mintegy 1600 új lakással fogja szaporítani a fővárosban a lakások számát. Ez pedig tényleges szaporulat, mert a főváros kivétel nélkül üres telkekre építtet lakásokat, míg a magántevékenység által épített házak legalább felerésze régi lebontott házak helyére került. A főváros tehát, amely három évvel ezelőtt fogott hozzá az építési programm végrehajtásához, a kampány teljes befejeztével 7000 új lakással szaporította majd a lakások számát és ezzel nagy mértékben hozzájárul a normális lakásviszonyok helyreállításához. Közgazdaság, A Magyar Asphalt Részvénytársaság ma tartotta Mallekovils Sándor dr. v. b. t. t. elnöklete alatt rendes évi közgyűlést. Az igazgatósági jelentés megállapítja, hogy a mérleg 214.354 korona 22 fillér veszteséggel zárul és közli azt, hogy a könyvek vizsgálata alkalmával helytelen könyvelések találtattak, amelyek az igazgatóság és felügyelő-bizottság részéről készpénzben kiegyenlítést nyertek. Az igazgatóság indítványozta, hogy a részvénytőke 10.000 darab 6 százalékos elsőbbségi részvény kibocsátása által 2 millió koronával felemeltessék és hogy a kimutatott veszteség az általános tartalék- alapból való leírás utján fedeztessék. Az igazgatóság egyúttal kilátásba helyezi, hogy egy alapos újjászervezést fog megejteni és hogy erre vonatkozólag egy későbbi közgyűlésnek fog javaslatokat előterjeszteni Élénk vita után, amelyben több részvényes vett részt, válaszoltak az igazgatóság nevében Mat- lekovits elnök és Brükler igazgatósági tag. Az igazgatóság indítványai túlnyomó többséggel elfogadtattak és az elsőbbségi részvények kibocsátására vonatkozó alapszabálymódositások egyhangúlag elhatároztattak. Az igazgatóságnak és felügyelőbizott- ságnak a felmenlvény megadatott. A felügyelőbizottságba beválasztattak : Kovácsy Sándor dr., Deutsch Antal, Gellérl Arnold, Neugebauer László, Preyer Hugó dr., Ullmann Pál dr. és Veilh Béla. A magyar cukoripar részvénytársaság Harkányi János báró elnöklete mellett tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen ez igazgatóság javaslatára elhatározták, hogy az alapszabályszerű levonások után fennmaradó 1,929.400 korona 30 fillérnyi tiszta nyereségbőlrészvényenkint 125 korona, illetve 106-25 márka osztalékot fizetnek ki; 300.000 koronát az értékcsökkenési tartalékalap javára fordítanak ; 260.206 koronát pedig új számlára Írnak át. A társaság régi érdemes igazgatóját Robilsek Zsig- mondot, aki a magyar cukoripar felvirágoztatása érdekében évtizedek óta általánosan elismert és méltányolt tevékenységet fejt ki, az igazgatóságba beválasztották. Végül a felügyelő-bizottságot alakították meg a következő tagokból: Dókns Gyula, Brózsa Alajos, Láng Ernő, Nógrádi Károly, Róth- kngel Arnold lovag. A közgyűlést követő igazgatósági ülésén Harkányi János báró elnöknek, Maj- láth József gróf v. b. 1.1. alelnöknek választották meg. A Magyar-Franczia Biztosító Részvénytársaság Ormódi Ormody Vilmos főrendiházi tag elnöklete alatt, hétfőn megtartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy az alaptőkét 2,500.000 koronáról 5,000 000 koronára 12.500 darab, egyenként 200 korona névértékű új részvény kibocsátása által felemeli, hozzájárult ahhoz, hogy a névértéken felül befolyó összegből a tartaléktőke 1,700.000 koronára emeltessék s egyúttal elfogadta a szükségessé vált alapszabálymódosításokat. A módosított alapszabályok értelmében egy 17 tagból álló választmány létesíttetett s ennek elnökévé Lánezy Leó, alelnökévé Andrássy Sándor gróf, tagjaivá Beöthy Pál, Dezasse Ferencz gróf, Draskovich János gróf, Fellner Henrik, Fleischl Sándor, Guttmann Vilmos báró, Herzog Mór Lipót báró, Lónyay Sándor, Návay Lajos. Pap Géza, Szmrecsányi Jenő, Szterényi József, Teleki László gróf, Ugrón Gábor és Windischgraetz Lajos herceg választatott meg. A módosított alapszabályok értelmében az igazgatóság két, a felügyelő-bizottság egy taggal kiegészíttetett s az igazgatóság Weiss Fülöp, a Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatója és Aich György, a Dreher Antal serfőző részvénytársaság vezérigazgatója, a felügyelő-bizottságba Kovács József dr., az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság igazgatója választatott meg. A napirend letárgyalása után Makai Ernő dr részvényes megemlékezik az igazgatóságnak ama nagyszabású működéséről, mellyel a társaság átalakulását sikeresen keresztül vezette s kifejti, hogy a Magyar-Franczia Biztosító Részvénytársaság alaptőTELEFON (interurban) 144—68. TELEFON (interurban) 144 68, Elfogadunk parcellázások, financrozások, erdő és bánya-üzletek, valamint egyéb pénzügyi műveletek keresztülvitelére vonatkozó megbízásokat. A megbízások tartamára, illetve véglegesítéséig átmeneti hiteleket nyújtunk. A megbízásokra vonatkozó összes költségeket sajátunkból fedezzük, illetve előlegezzük. — 1 Magyar kö/vHHöBank Részvénytársaság* Budapest, Teréz-körut 46.Táviratcím: Közvetitöbank, Budapest. _ — ” X.—”1, шу^ “]_* jelzálogkölcsöneket földbirtokokra, budapesti és vidéki városokban levő házak és ^ telkekre, opitkezési kölcsöneket, konverziókat, ingatlanok vételét és eladását, bérleteket
