Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-16 / 3. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST ilyenről ir és beszél, az vagy nem tudja, vagy nem akarja az igazat meglátni. Bajok a községi gázmüvek üzemében eddigelé nincsenek, azzal, hogy a rohamosan növekvő igényeknek a régi gyárak csak nagy nehezen tudnak majd eleget tenni, tisztában volt a székesfőváros és a gázüzem felelős vezetője, eziránt egg perczig sem áltatta sohasem a közvéleményt, mert minden alkalommal, valahányszor módjában állott, szóval vagy írásban nyilatkoznia, a leg kifejezettebben hangsúlyozta, hogy a gázmüvek eljutottak teljesítőképességük határához. A megdöbbenést mivelő szigorú bírálók és mindazt jobbantudók azonban nem elégszenek meg a községi gázüzem e technikai csődjének a felmondásával, hanem keserű könnyeket ontanak a főváros uj üzemének pénzügyi állapota fölött is. Abból kiindulva, hogy ime maga Heltai Ferencz elismeri, hogy a községi gázmüvek jövedelmezősége a mellék- termékek értékesítéséből befolyandó összegre fog redukálódni, diadallal kiáltják világgá, hogy lám megmondtuk, a községi üzem nemcsak rossz, hanem drága és rossz üzlet is lesz. Ezek az ujongóke részben is vagy tévednek, vagy téveszteni akarnak. A községi üzem első esztendőjére senki soha nem preliminált nagyobb hasznot, mint amilyenre a gázmüvek vezér- igazgatója e legutóbbi kijelentésével nyújt kilátást. Magában az 1911. évi költségvetésben a gázüzem jövedelme mintegy 600.000 koronával beállítva, amely összeg nem haladja meg a melléktermékek értékesítéséből előreláthatólag várható hasznot. Honnan tudják már ma a községi üzem ellenségei, hogy ez a mérsékelten beállított haszon nem fog bekövetkezni? Mire állapítják azt a jóslásukat, hogy a gázüzem- nem lesz jövedelmező? Hiszen soha senki, sem az ügyosztály, sem a gázbizoltság, sem a közgyűlés, sem a gázmüvek vezérigazgatója nem kecsegtették magu- azzal, hogy ennél nagyobb lesz az első esztendőben a rentabilitás. Hiszen az egész jövedelmezőségi számítás egyenesen arra volt alapítva, hogy az uj üzem jövedelmezősége eleinte mérsékelt lesz, és csak az évek folyamán fog megnövekedni egyrészt a fogyasztás megnövekedése, másrészt a nagyarányú beruházások folytán, olcsóbbá való termelés következtében. A jövedelmezőség fokozásának egyik faktora: a gázfogyasztás növekedése máris mutatkozik, amennyiben az előző esztendő megfelelő időszakához képest (az év első hat napján) 166.900 köbméterrel, vagyis J 2 5%-kai több gáz fogyott el. Ennél nagyobb emelkedését a fogyasztásnak az első esztendőre sem az ügyosztály, sem a vezérigazgató nem pre- liminálta. Hogy ily körülmények között miként lehet a községi gázüzem válságairól rebesgetni, az csakugyan titok volna, ha nem tudnék kik a szerzők és mik az intenczióik. Igazán rossz szolgálatot tesznek a közügynek azok, akik a közvéleményt ok nélkül riasztják efféle mű aggodalmakkal. Ma a gázmüvek a főváros vagyonának egyik igen tekintélyes részét képezik. Mire jó az, ha e közvagyon állapotát a közönség előtt sötét színekben festik ? Ha a czél igazán a közérdek és nem a kommunalizálásért felelős férfiak diszkredi- tálása : úgy legalább is annyit joggal el lehet várni a szigorú kritikusoktól, hogy türtőztessék egy darab ideig, Ítélkező hajlandóságukat és várják be legalább egy félesztendeig, hogy a gázüzem miként és mily anyagi eredménnyel fog működni. Egynéhány kevés heti működés után azonban Ítéletet mondani és a jövőre következtetéseket vonni nem lehet, és nem illik. A hétről. Mi lesz az adókivető-bizottságokkal ? Furcsa toborzásról rántotta le a leplet egy estilap. Egy fővárosi társaskör tagja levelet intézett számos polgártársához, amelyben a körbe való belépésre szólítja fel őket és e felszólítást azzal az ígérettel tetézi, hogy a czimzett érdekeit a szükséghez képest úgy a saját személyében, mint a kör utján is meg fogja védeni. Az illető lap a közléshez azt a megjegyzést fűzi, hogy a körlevél szétküldöje az adókivető-bizottság egyik tagja és rosszalja azt, hogy ily közfunkcziót végző egyéniség verbuváló szerepre vállalkozik. A magunk részéről osztjuk ezt az aggályt, mert az eset tápot nyújt arra a feltevésre, hogy némely adó- kivető-bizottsági tag a kivetésnél nem kizárólag az objektiv igazságtól vezérelteti magát, hanem kedvezésből avagy ellenszenvből kivételeket tesz polgártársaival. Az összeférhetetlenségnek ezt a fajtáját nem lehet jogszabályba foglalni; erre igazán ráillik Deák Ferencz hires mondása : „Szaladni szabad — de nem illik.“ Ez az eset ismét aktuálissá teszi az adókivető - bizottságok összeállitása körül rég tapasztalt egyoldalúságot és bajokat. Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a klikkek az adókivetó-bizotíságot eszközül tekintik a politikai barátok meg- jutalmazására, a politikai ellenfelek megbüntetésére. Ezért szükséges az, hogy az adó- kivető-bizottságokban a polgárság minden politikai és társadalmi árnyalatának megfelelő képviselete legyen, vagyis nem szabad az adókivető-bizottságokat teljességgel kiszolgáltatni a kerületi klikkeknek amint az eddigelé kevés kivétellel történt. A legutolsó cziklus alatt itt-ott mutatkozott némi egészséges felfrissítése a bizottságoknak, ameny- nyiben a függetlenségi pártok hívei közül is kineveztek néhányat a tagok közé. Most, hogy a függetlenségi párt a parlamentben ismét kisebbséggé olvadt, bizonyára minden követ meg fognak mozgatni a budapesti klikkek, hogy egyeduralmukat — amely az adókivetés műveletét a polgárság szemében gyűlöletessé tette — újból visszaállítsák. A pénzügyminiszterben bizonyára lesz annyi elfogulatlanság és igazságérzet, hogy ennek az alulról jövő nyomásnak nem enged, hanem megtartja a bizottságokban a fi iss és uj elemet, amely a legutóbbi háiom év alatt némi ellensúlyozója volt a klikkérdekek önző érvényesülésének. ARANYOSSI ANDRÁS vadkereskedö : IV. kér., Vámház-körut 2. szám. i7<U*. Központi Vásárcsarnok 57-58. sz. = Fő-üzlet Telelőn 85-94- Fiók-üzlet Telefon Mindennemű vad- és vadszárnyas, Alanittatntt IRQfi nemkülönben vágott baromfi kapható. 1U. Az élelmiszerhamisitás elbírálásában január hó 1-tól az uj kihágási eljárás életbeléptetése folytán az a változás állott be, hogy másodfokon ezután nem a közigazgatási bizottság, hanem a tanács fog Ítélkezni. A közigazgatási bizottság ülései nyilvánosak és az elitéit élelmiszerhamisitók listája ennek következtében, belekerült a lapokba, ami az illetőkre nézve mindenesetre súlyosabb volt, mint maga a büntetés. Most, hogy a tanács fog másodfokon Ítélkezni az élelmiszerhamisitók felett, ezeknek ügye nem nyilvánosan fog felülbiráltatni és könnyen megeshetik, hogy egy-egy elitélés titokban marad. Ezért nézetünk szerint külön intézkedésre van szükség — abban az irányban, hogy a tanács is bocsássa közzé az élelmiszerhamisitók teljes névsorát. A méregkeverók rászolgáltak arra, hogy nyilvánosan pellengérre állíttassanak, és amiként a közigazgatási bizottság havonként közzétette a fekete listát, azon- képen a tanácsnak is kötelességévé kell tenni a publikálást. Fennálló törvényeink szerint az élelmiszerhamisitás büntetése amúgy is túl enyhe és a hamisítókat a pénzbírság maga nem fogja visszatartani hasznothajtó mesterségük folytatásától. Sokkal nagyobb büntetés rájuk nézve az, hogy neveik közzétételével a jól megérdemelt közmegvetésnek tétetnek ki és az ettől való félelem bizon}Tára hathatósabb ellenszere a hamisításnak, mint a pénzbüntetés. Addig is, amig az uj törvény nem fogja szigorú szabadságvesztés büntetéssel sújtani az élelmiszerhamisitókat, nagy súlyt kell helyezni a fekete listák közzétételére. r£t1V kUprlpt által biztosan me" f°£ győződni,^ wyjf Iwdtll&l hogy legjobb a szabályozható nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A jégkérdés ismét foglalkoztatja a főváros köreit. Az enyhe tél esetleg újból jéghiányt fog eredményezni, ami a jéggazdaság veszedelmével járna. Másrészt pedig általánosságban szükségessé volt, hogy a jégkérdés közegészségi, ipari és kereskedelmi szempontból szabálvoztassék. Éppen ezért a tanács ez ügyben szakértekezletet tartott, amelyben az összes érdekeltek képviselői vettek részt, a tanácskozás során az nézet domborodott, ki, hogy a természetes jeget lehetőleg ki kell küszöbölni, mert a baktériumos jég állandó veszedelmet jelent a főváros közegészségügyére. Csaknem valamennyi felszólaló a mesterséges jég mellett fogiáit állást, ez azonban a gyakorlatban nem jelenti a kérdés megoldását, mert el lehelünk rá készülve, hogy a jéggyárak kartellje jéghiány esetén ismét felveri az árat, ami pedig a közönségre nézve a nyár folyamán igen hátrányos. Talán xugy lehetne a problémát megoldani, hogy ha már a főváros nem akar jéggyárat létesíteni, előmozdítaná a kézi jéggyártógépek terjesztését. Hozzáértők állítása szerint a jégnek házilag való előállítása, ilyen gépeken sokkalta gazdaságosabb, mint a kartell által felsrófolt árakon való jégbeszerzés. Ha egyszer belátjuk a természetes jég használatának káros voltát, úgy gondoskodjék a hatóság arról, hogy az egészséges mesterséges jég könnyen hozzáférhetővé legyen. Első magyar borotva-köszörülde! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztíts Gyűj lőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és t'öüzlet: Budapest, VII., Szövctség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
