Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-08 / 19. szám

9 FÜGGETLEN BUDAPEST Már azért is lehet valamivel drágábban fizetni a részvényeket, mint azoknak tőzsdei árfolyama. Ha azonban ezen papíroknak fokozatos emelkedését évről-évre vizsgáljuk, azt látjuk, bogy azok kisebb-nagyobb hullám­zásnak mindig alá voltak vetve, és az utolsó elmúlt 1910. évben volt idő. mikor az árfo­lyamuk 412-5 állott, tehát még a börzei árfolyam szemponjából sem mondható a vásárlás túlmagasnak. Sajátságos lesz a helyzet, amelyet a főváros a részvénytársulat kebelében elfoglal. A részvények többségével rendelkezik, de alapszabályai értelmében fontosabb elhatáro­zásokhoz a részvények két haimad többsége kívántatik; tehát sem nem lesz egyedüli rendelkező, sem pedig nem történhet semmi sem az ő akarata és hozzájárulása nélkül. Ez új tapasztalatoknak fogja megvetni alapját. Én nem tartom rossz alakulatnak, mert a főváros kétségtelen többségével szemben semmi olyas nem történhet, amit a főváros nem akar és érdekeivel ellentétben állónak tart. Viszont a többséggel majdnem felérő kisebbség is érvényesítheti befolyását olv irányban, hogy az üzleti szempontok kellő érvényre jussanak a vállalat vezetésében. Hogy ez miképen egyeztethető össze, azzal — azt hiszem — még maga ezen új vállalkozást irányító városi vezetőség sincs tisztában. Amint dr. Platthy György a pénz­ügyi bizottságban mondotta: a kisebbséggel lojálisán együtt kell működni, viszont kell, hogy a főváros a maga befolyását és több­ségét az igazgatóságban érvényesítse. Evvel kapcsolatban még egy, a bal- és jobb partot közösen érdeklő kérdést vetek fel, s ez az, hogy ezen új éra mily vállal­kozást létesítsen legelőbb; és azt hiszem, hogy abban nézeteltérés nincs, hogy most mielőbb hozzá kell fogni a Wesselényi-ulca, Erzsébet-hid, Tabán—Svábhegyi villamos vasút létesítéséhez. Nemcsak azért, mert ez tehermentesíteni fogja az immár tűrhetetlenül lassan lebonyolódó Rákóczi-úti forgalmat és nemcsak azért, mert anyagilag rentbilisabb, s talán egyik legjobban jövedelmező vonal­rész ez fog lenni, tehát érdemes megépíteni, hanem azért is, mert a Tabán mielőbbi be­épülésének egyik lényeges feltétele az, hogy oda villamos vezettessék (pedig ott a főváros sok millióval van érdekelve), de végül azért is, mert jövő évben az Alagút és a Lánchíd a közlekedéstől elzáratik s úgy a pesti, mint a budai oldalnak életfeltétele az, hogy az Erzsébet-hídon a vasúti közlekedés megfut­tassák s ez által a Lánchíd beszüntetése folytán elvágott ér az Erzsébet-hídon meg- nyittassék. £űV kiser et ?ltal blztosan meg fog győződni, h°gy legjobb a szabályozható nyakbosegu férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. CLUBSPECIAUTÉ á «luboz.NilvnrkahüTeljr70 flliír I. könyv papír, “O lap .. 12 ü Ilié г 1 4önyv papír, 12’0 lap. .. 20 fillér Minden lapocskában és hüvelyen benne "van a gyáros aláírása: „JlODIAJfO“. Kapható minden jobb tőzsdében. A hétről. I Hieronymi Károly"] A kereskedelemügyi miniszter elhúnyta a fővárosra is nagy veszteséget jelent, mely­nek az elhúnyt hű fia volt. lalán legnagyobb alkotása a főváros érdekében történt. (3 volt ugyanis az. aki belügyminiszter korában alapját rakta le a budapesti modern vízmű­veknek és e nagy mű létesítését ismert éré­ivé vei keresztül vitte. Általában véve bel ügyminisztersége alatt — mely az első nagy Wekerle-kabinet idejében volt — a főváros fellendülésének legszebb napjait élte. A mil- leniumi kiállítást megelőző esztendők nagy fejlődéséből Hieronymi derekasan kivette a maga részét, de nemcsak mint miniszter, hanem mint a kommunális élet terén működő polgár is minden alkalommal bizonyságát adta a főváros iránt érzett nagy szeretetének, amelyet polgártársai több Ízben azzal hono­ráltak, hogy városatyává választották meg. Kereskedelmi miniszteri tevékenységével főleg az államvasutak kormányzata terén vált hasznára a székesfőváros érdekeinek és egyik legkedvesebb tervének a Duna-Tisza csator­nának megkoncipiálásában is az a szempont vezérelte, hogy a fővárost hatalmas keres­kedelmi emporiummá kell emelni. De még akkor is, amikor a politika alakulása a köz­élet teréről egyideig leszorította, alkalma nyí­lott nagy tudását a székesfőváros szolgálatába állítani. A gázgyárak megváltása alkalmával ő volt az egyik szakértő, aki a gázgyár becs­lésével járó rengeteg munkát nagy hivatott- sággal és lelkiismeretességgel végezte Az elhúnyt nagy férfiú valóban megérdemelte a fővárostól azt a díszsírhelyet, amely földi maradványát magába zárja. És az ország gyászából Budapest is méltán veszi ki a részét, amikor egyik legnagyobb polgárát siratja benne. Építkezés és lakásuzsora. A fővárosban folyó nagymérvű építkezés hatása már most a májusi bérnegyedben megnyilvánult abban, hogy az üres lakások száma lényegesen meg­növekedett. Pedig a nagy építkezési kampány csak most folyik igazán és az új lakások legnagyobb része Augusztusra és Novemberre fog elkészülni. Szakkörökben 3—4000-re teszik az év folyamán létesített és létesítendő új lakások számát. Az ember azt hinné, hogy ily körülmények között a meginduló lakáskinálat enyhítőleg fog hatni a nagy lakásdrágaságra. Mindeddig azonban ennek semmi nyoma nem látható, sőt ellenkezőleg: a májusi bérnegyed alkalmával ismét óriási lakbéremelés állolt be az egész vonalon. Lehet, hogv a háziurak most adják ki az utolsó mérgüket, de már előre is meg lehet állapítani, hogv a nagv építkezésnek legfeljebb csak az lesz az ered­ménye, hogy a távoli perifériákon lesznek olcsóbbak a lakások, de azokban a kerületek­ben, ahol a lakosság nagy része üzlete'vagv foglalkozása folytán helyhez van kötve a lakbérek csökkentésére számítani nem lehet még akkor sem, ha ezekben a kerületekben is az üres lakások száma szaporodnék. Buda­pest ugyanis eljutott a nagyvárosi fejlődésnek ahhoz a pontjához, amidőn a belső részek a nagyvárosi élet city-szerű kialakulása folytán olyan vonzóerőt gyakorolnak, amely mellett a város rohamos extenziv fejlődése nem ellensúlyozhatja a szinte privilégizált belső területekhez való ragaszkodását a lakosság­nak. Ez a kényszer, amely a polgárság zömét odaköti a belső részekhez, idézi elő a telek­érték rohamos, szinte példátlan emelkedését. Az utóbbi időkben történt feltűnő házvételek, amelyeknél egyes épületekért óriási árakat fizettek, csak halvány fokmérői ennek az értéknövekedésnek, amelynek még korántsem jutottunk el a végéhez. A lakásdrágaság nem szünhetik meg egyszerűen azért, mert a belső területeken a lakosok számának növekedése csak lassú és fokozatos lehet és olyan lépésben halad előre, amely a lakosság természetes szaporo­dását — és tehát a lakáskeresletet— egyálta­lán nem haladja túl. A külső részeken igenis olcsóbbakká lesznek — sőt már olcsóbbak is — a lakások, mert itt annyi az üres telek, hogy az építkezés nem igényel olyan óriási tőkebefektetést, mint a belső területeken. Van még egy hibája a budapesti építkezés­nek és ez az, hogy a belső részeken csaknem kizárólag óriási luxussal berendezett bér­palotákat építenek csupa nagy lakással, ami a kis- és középlakások iránt jelentkező nagv szükségletet egyáltalán nem elégíti ki. Mindez magyarázatául szolgál annak a paradox jelen­ségnek, hogy az óriási építkezés mindezideig nem volt képes a nagv lakásdrágaságnak véget vetni. Ilv viszonyok között valósággal bűnös mulasztás a főváros részéről, hogv a lakásuzsora folytán beállott óriási értéknöve­kedést nem aknázza ki a köz javára. A fő­város szociális politikája nem lesz teljes mindaddig, míg az értéknövekedési adót nálunk is meg nem hasznosítják. Pedig ezzel jó volna a városnak sietnie, mert az állam előreláthatólag erre az adóalapra is nem­sokára rá fogja tenni a kezét, amint az egyéb­ként a külföldön megtörtént és a községi háztartást ezzel elütné ettől az igen tekintélyes és nagyon igazságos jövedelmi forrástól. Efiső macsyar borotva-köszörűidé ! Az összes finom aczéláruk. Szolingcni állás mellett, haj- és szakállvágógépek, ez ilv kék borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész. jót- ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST,TISZTÍT! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents