Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-17 / 20. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST rületi harmadik választási küldöttség elnöke és jegyzője a függetlenségi párthoz tartozók közül delegáltassék. Javasolja, hogy Szusz István és Dr. Krausz Ferencz helyett Dr. Somogyi Lajos és B. Virúgh Géza független­ségi pártiak küldessenek ki. Erre felpattant Ehrlich G. Gusztáv és hevesen tiltakozott a méltányos kérés telje­sítése ellen azzal, hogy eddig is »magunk között« csináltuk a dolgot, maiadjon meg most is minden a réginél. Nagy meglepetésre Eulenberg Salamon dr. Ehrlich felfogása mellett tört lándzsát. A belvárosi sasok ez alvezére szintén a meg­lévő állapotok fentarlásáért szállott sikra és ellenezte a VII. kerületi függettenségi párt óhajtását. Az elnöklő alpolgármester erre elrendelte a titkos szavazást, melynek során dr. Somogyi Lajosra Szüsz István 16 szavazatával szem­ben hat szavazat; Dr. Krausz Ferencz 14 szavazatával szemben pedig B. Yirágh Gézára nyolc szavazat esett. A VII. kerületi választási küldöttségek tehát Ehrlich G. Gusz­táv szájaize szerint alakultak meg. Valóban szégyenteljes a belvárosi »Sa­sok«. képviselőjének e szereplése. Ezek az urak állítólag h8-asok, de azért minden le­hető alkalommal, ahol a klikkérdekek meg- bolygatásáról van szó, hűséges fegyvertár­sai a régi korrupt szabadelvű klikknek. Az érdekszövetség sokkal erősebb nálunk is mint a politikai meggyőződés és az elvhü- ség, és kommunális életünk e főbérlői min­denkor kimutatják, hogy őket kizárólag a »kéz kezet mos« elve vezérli. Ma ők szolgál­nak Ehrlichnek, holnap Ehrlich tesz nekik apróbb szívességeket. Eulenburg e kvalifikálhatatlan magatar­tásával szemben a legteljesebb elismeréssel kell adóznunk Vázsonyi Vilmosnak és a budai szabadpolgároknak, a kik a VII. kerü­leti függetlenségi párt igazságos álláspontja mellé állottak. A demokraták vezére ezzel megmutatta, hogy őt a közéleti harczokban nemcsak személyes- és pártszemponlok, ha­nem az igazságérzet is vezérli Ha Ehrlich azt hiszi, hogy ő most már úgy csalhat a választásokon, a hogy neki tetszik, úgy majd a függetlenségi párt megtanítja az ellenke­zőről. Halottakkal nem fog ő élő képviselőt megválasztatni. Csalásait a függetlenségi párt ellenőrizni fogja még akkor is, ha a válasz­tási küldöttségekben helyet nem kapott. A hétről. A főváros és a kamarai választások. A legutóbbi kereskedelmi- és iparkamarai választásoknál a klikkek tudvalevőleg vere­séget szenvedtek, a mennyiben a kereskedők reformpártja győzött velük szemben. A vá­lasztási visszaélések nagymesterei ebben a vereségben megnyugodni nem tudnak és most mozgósítják a lőváros hatósági appará­tusát a választás megsemmisítése érdekében* A klikkemberek megfeJebbezték a választási a kereskedelemügyi miniszterhez, a ki a fel­lebbezést véleményadás czéljából megküldte a fővárosnak. Hogy, bog}- nem, ez az ügy a választásokat intéző bizottsághoz került, a mely mint minden kommunális fórum, tisz­tára a klikkek embereiből áll. Ez a bizottság azt az előterjesztést tette most a tanácsnak, hogy a miniszternek a választások megsemmi­sítését hozza javaslatba. Nézetünk szerint ez a bizottság nem lehet illetékes arra, hogy a választási aktusról véleményt mondjon. Az egész választást ez a bizottság intézte, ha történtek mulasztások vagy szabálytalansá­gok, úgy ezek ennek a bizottságnak a hibá­jából történtek és szinte perverz dolog, hogy az a testület, a mely előtt ez a választás le­folyt, most utólag a saját maga tevékenységét megbélyegezze. De bárhogy is álljon a do­log, annyi bizonyos, hogy ez a bizottság nem lehet érdektelen hatóság a maga működésé­nek megítélésében és ezért a józan ész ne­vében tiltakozni kell a bizottság véleménye­zése ellen. A főváros tanácsa remélhetőleg átérzi ezt a lehetetlenséget és véleményének megalkotásában egyszerűen ignorálni fogja a választási bizottság privát nézeteit, melyek senkit sem érdekelnek. A kereskedelmi mi­nisztertől pedig mindenki elvárja azt a pár­tatlanságot, hogy nem fogja a választás meg­semmisítésével a klikkeket visszaültetni a kamarába. bbbhyurI-M bukbfolst, jSC6 49V7­НЛ ROS KÉMÉNYE. R ..OROSZ KÉMÉNYTOLPÓT MELY MINPEN FÜSTVISSZAVE MEGSZÜNTET. BRJL.GYZIE.K INGYEM ÉS BE.R KOCH JENŐ CYARMBOL »BUPMPEbTVI. SZOMPY-Ú E>3. V Élelmiszerdrágaság és élelmiszer- hamisítás. A közvélemény egyre sűrűbben foglalkozik közélelmezésünk rettenetes álla­potával és felismerte azt a pusztító hatást, a melyet lakosságunkra egyrészről a folyton fokozódó élelmiszerdrágaság, másrészt a mind­jobban elharapózó élelmiszerhamisitás gya­korol. Ez a két ügy ma már az aktualitások homlokterébe került és nemcsak a sajtó, meg holmi szocziálpolitikusok foglalkoznak vele behatóan, hanem bejutott már a főváros közgyűlési termébe, a hol ismételten szóvá tették a bajokat. így a legutóbbi közgyűlésen Herz Lajos fővárosi biz. tag igen figyelemre­méltó interpellácziókat terjesztett elő a sertés­hús drágasága tárgyában és az interpelláczió megokolásában igen behatóan és szakszerűen tárta fel e fontos élelmiszer drágulásának az okait, melyek között a budapesti sertésvágó­híd is szerepel. Kívánatos volna, hogy a vá­rosatyák ama része, a mely hivatásánál és üzleténél fogva az élelmiszerdrágaság okainak türkészésére hivatott, ezt a kérdést állandóan napirenden tartsa. Az élelmiszerhamisitás dolgában pedig dr. Erős Sándor bizottsági tag terjesztett elő indítványt, a melyben fel­ierjesztést óhajt a kormányhoz oly értelem­ben, hogy a főváros sürgesse meg e fontos kérdés mielőbbi megoldását. Az indítvány továbbá az egységes élelmiszertörvény végre­hajtása tárgyában az összes érdekelt körök meghallgatását kívánja és a m igán vegykisér* leli laboratóriumoknak az élelmiszerek vegyi vizsgálatába való bevonását, valamint egy egységes élelmiszerkönyv megalkotását sürgeti. A kerületi elöljárók értekezletén is szóba ke­rült az élelmiszerhamisitások szigorú nyilván tartása és a hamisítók neveinek közzététele Ш ШШШ £ta: лтшмпшт [ii Ili PHÖNIXnr! Baktériummentes természetes ásványvíz Ü D I T-G Y О G Y I T : K“p‘*at6 : w 1 ■ M ■ U M V Я 9 , mindenütt. Bpesti főraktár: VI., Eötvös-u. 44. Telefon: 86-35. A szűk lóversenytér. A legnagyobb magyar sporteseményt; a „Király-dij‘-at az időjárás szeszélye alaposan megzavarta. A mikor a nemes paripák versenyre keltek a gazdag zsákmányért és a nézők tízezrei fe­szült izgalommal lesték a nagy küzdelmet: hirtelen megeredtek az eg csatornái és oly víztömegek zúdultak a közönség nyakába, a melyek az özönvizet juttatják az ember eszébe. Mindezt igen szemléltetően és szépen meg­írták már a napilapok és ezért mi e helyütt nem idézünk e tragikomikus jelenetek rész­letezésénél. Ellenben bebizonyult, hogy a ló­versenytér kitelepítése tényleg szükséges, ha ezáltal elérhető, hogy modern, kellő nagy­ságú és számú tribünök és általában az idő­járás viszontagságai ellen megoltalmazó al­kalmatosságok álljanak a sportszenvedélynek- hódoló közönség rendelkezésére. Mi vagyunk a legutolsók, a kik a lóversenysport ellen anjmozitással viseltetnek. Sőt tudjuk és látjuk — a ,,Király-diju felejthetetlen pompás és tarka képe is igazolta — hogy fővárosunk nagyvárosi jellegét, szépséget, forgalmát a lóversenysport kiválóan emelni alkalmas. De viszont nem titkolhatjuk el, hogy a lóverseny- tér mai állapotában nem felel meg egy mo­dern lóversenytérhez fűződő igényeknek. Annyi bizonyos, hogy legalább is tízszer any- nyi közönség volt a ,,Király-dij“-ban oda- künn, mint a mennyi a tribünökön elfért. A mi elvégre nem csoda, mert hiszen azóta, hogy a tribünök megépültek, a lóversenyek közönsége hihetetlenül megsokasodott. A lovar- egylet most tárgyal a fővárossal az uj lóver­senytér átengedése iránt. Elvárható ettől az előkelő testülettől, hogy az uj lóversenyteret — már csak a saját jól felfogott üzleti érde­kében is — akként fogja berendezni és fel­szerelni, hogy a „Király-dij“-beli jelenetek megismétlése ki legyen zárva. Ezt megköve­teli a magyar lóversenysport jó hire is. Ke­vés intézmény vergődött oly hihetetlen nép­szerűségre, mint épen a lóverseny. Ez a pesti közönség megérdemli a lovaregylettől, hogy egy kissé gondoskodjék az ő kényelméről is. \ CM\f l/S C0l*lof által biztosan meg fog győződni, I iwMB Ibi hogy legjobb a szabályozható I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén ^ Budapest, Muzcum-körut 15. Magyar ásványvíz kitüntetése Páris- ban. A Magyar Ásványvíz Forgalmi és Kivi­teli R. T., a mely a Roosevelt dicsérete általa borszéki vízzel ért el kiválóan nagy sikert, rövid néhány nap múlva máris újabb, épen ilyen nagyhatású eredménnyel számolhat be, az eperjesi szultánvizröl. A párisi Nemzetközi Élelmiszer és Hygieniai-kiállilás ugyanis, a mely a francia kereskedelmi, földmivelésügyi és közmunka miniszter védnöksége alatt áll, a kiválóan dús lithium és bortartalmu szultán- vizet az aranyéremmel tüntette ki. A szultán. 1

Next

/
Thumbnails
Contents