Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-09 / 19. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST konkurrenciájától. Egyrészt attól tartanak, hogy a hatósági jellegű intézet magához fogja vonzani a betéteket, másrészt pedig a kölcsönüzlet terén félnek az uj versenytárstól, a mely előreláthatólag olcsóbban fogja kielégíteni a hitelszükségletet. Ám a pénzintézetek nem ezzel érvelnek a községi takarékpénztárak ellen, hanem azt hirdetik, hogy a városokra nagy koczkázattal jár ez az üzem és ezért a kormány nem tűrheti, hogy a községek és városok a közvagyont esetleg veszteségnek tegvék ki. Ezzel szemben a valóság az, hogy nemcsak a külföldön, hanem nálunk is a már fennálló községi takarék- pénztárak kivétel nélkül fényes eredménnyel működnek és a mellett, hogy az illető városok és községek szép jövedelmet hajtanak, jótékony befolyást gyakorolnak a hitel olcsóbbá tételére. Hogy egyebet ne említsünk, hazánkban a karcagi és nagykőrösi községi takarékpénztárak gyönyörű eredményeket mutatnak fel. A székesfővárosi községi takarékpénztár ellen azt a kifogást emelik, hogy az üzletköre túlságosan tág és kiterjed a banküzlet minden ágára. Ugyanaz az aggály, a mely a kiszivárgott hírek szerint a belügyminisztert visszatartja a székesfővárosi községi takarék- pénztár alapszabályainak a jóváhagyásától. Különösen az szálka a pénzintézetek szemében, hogy a főváros köszégi takarékpénztára foglalkoznék váltóleszámítolással, idegenek számlájára való tőzsdeügyietekkel, telkek vételével és eladásával, házak építésével és ezen üzletágak ellen azzal érvelnek, hogy nagy koczkázattal járnak. E mellett azután elfelejtik, vagy nem akarják látni, hogy a mint ezt a pénzügyi ügyosztály indokolása is kifejti, a községi takarékpénztár ezekhez a nagy tőkéket igénylő üzletekhez csak az idők folyamán nyúlna, a mikor már nagy tőkéket halmozott fel és' akkor is a takarékpénztár szervezete, a felügyelet és ellenőrzés intézményes biztonsága kizárná, hogy a községi takarékpénztár koczkázatos vállalkozásokba menjen bele. A pénzintézetek akcziójával szemben a főváros nem maradhat tétlen. A régóta elhatározott községi takarékpénztár létesítése nem lóghat tovább a levegőben, mert a bankigazgató urak féltik tőle a maguk divi- dendáit és tandemjeit. A fővárosnak joga van a községi takarékpénztárhoz és ettől a jogától semmiféle miniszter — bárkinek a kedvéért — el nem ütheti. A közgyűlésnek kötelessége a felterjesztett alapszabályok jóváhagyását a belügyminiszternél megsürgetni. A hétről. Ingyenes jogvédelem. A székesfőváros központi választmánya az 1911. évi kiigazított választói névjegyzékeket május hó 5—25-ig a kerületi elöljáróságok épületében közszemlére teszi ki. Mint minden esztendőben, úgy ezúttal is nagyszámú függetlenségi érzelmű választót hagytak ki a névjegyzékből, a kik ha kellő időben nem reklamálnak, kimaradnak a jövő évi választói listából. Ez annyival fontosabb, mert nincs kizárva, hogy a kormány többször választat, hogy tehát a jövő esztendőben ismét lesznek képviselőválasztások. A felszólalások határideje május 15-ének délutáni 6 órája. A felszólalásoknak nyilvántartására és elintézésére most már sürgősen munkába kell lépniük azoknak a jogvédő-bizottságoknak, a melyeket az egyes kerületek függetlenségi pártjai megalakítottak. Minden egyes polgár érdeklődjék aziránt, vájjon fel van-e véve a jövő évi választói-névjegyzékbe és ha иду látja, hogy neve a névjegyzékből kimaradt, forduljon kerületének függetlenségi pártköréhez, a mely jogvédő-bizottsága által a reklamációt teljesen ingyen és díjtalanul elvégezteti. ..OROSZLy KÉMÉfNYTOLPOT. MELY miNPEN FUSTVISSZAVE.ROPE.S1 MEG SZÜ INTET. MRJEGY2E1K INGVEIN ÉS BZlRMErNTV KOCIi JENŐ GYRRMBÓL • BUPMPEST, VI.SZOINPY-U 53. Élelmiszerhamisitók. A fővárosban egyre nagyobb mérveket öltő élelmiszerha- misitás meggátlása már huzamosabb ideje foglalkoztatja a sajtót és a városatyákat, de mindezideig a gyakorlatban bevált eszme nem merült fel. A hozzáértők véleménye szerint uj törvényre, és jogi rendelkezésekre szükség nincsen, hanem csak a meglévő szabályokban foglalt megtorló intézkedések szigorú alkalmazása kell ahhoz, hogy az élelmiszerhami- sitás szükebb mederbe szorittassék. Tény, hogy az elöljáróságok rendszerint nagyon enyhén bánnak el a hamisítókkal, a kik a csekély pénzbüntetést lefizetik és ezzel azt érik el, hogy nevük nem kerül a nyilvánosság elé. Ennek a praxisnak az is a hátránya, hogy az egyes esetekben gyakran nem lehet megállapítani, hogy az élelmiszerhamisitó visszaeső e, a ki ilyen üzelmekért már egyszer vagy többször büntetve volt. Ez másként nem lehetséges, mintha egy egységes törzskönyvet vezetnének valamennyi elitéit egyénről, a mely az összes elöljáróságoknál másolatokban elfeküdnék és valamely központi közeg által folytatólag tovább vezettetnék. Ezenkívül arról kellene gondoskodni, hogy a hamisítás miatt elitéltek névsora esetról-esetre közzététessék. Leghelyesebb volna valamennyi elitéit hamisítót arra kötelezni, hogy az Ítéletet valamelyik elterjedt napilapban a saját költségén közzé tétesse. Csakis igy válnék súlyossá az elitélés, mert ha a néhány koro- nányi pénzbüntetés mellé nem járul az is, hogy a hamisító pellengére állittatik, úgy szép csendben lefizetik a büntetést és vígan hamisítanak tovább. Valóban megdöbbentő, hogy mily előkelő és gazdag czégek vetemednek arra, hogy hamis élelmiszerekkel veszélyeztessék a népesség egészségét. A legutóbbi kimutatásban is szerepel két nagy vállalat igazgatója, a kiket növény hamisításáért ítélt el az elöljáróság. Sajnos, hogy az illetékes fórumok nem mutatnak sok hajlandóságot az élelmiszer-hamisítások ily szigorú üldözésére, mert legutóbb is egy városatyának a hamisítók nyilvántartására vonatkozó javas- tait azzal ütötték el, hogy azoktól nagy gyakorlati eredmény nem várható. Pedig bizonyos, hogy erre a deliktumra nincs más orvosság, mint az, ha a rajtaért hamisítókat a nagy nyilvánosság elé hurczolják és kiteszik őket a jól megérdemelt közmegvetésnek. Vád a tanács ellen. Újpest városa vízmüvet létesit és ennek elkészítése tárgyában egy belga vállattal szerződött. Minthogy Újpestnek a fővároshoz való csatolása már csak idő kérdése, a főváros nagyban érdekelve van e vízműnél, mert a bekebelezés esetében a nagy költséggel létesítendő vízmüvet is át kellene vennie a fővárosnak. Ebből az okból Szabó József bizottsági tag már az elmúlt év junius havában szóvá tette ezt a kérdést és a középitési bizottság elhatározta, hogy ez ügyben a fóváios Újpest várossal tárgyalást kezd. Most egy német napilap azt a vádat emeli a főváros tanácsa ellen, hogy ebben az ügyben indokolatlan huza-vonással nagy mulasztást követett el. A tanács ugyanis e forrás szerint rögtön fenti indítvány elfogadása után kommünikét tett közzé, a mely szerint e tanács már a Szabó-féle indítványt jóval megelőzőleg tárgyalásokba bocsátkozott ez ügyben Újpest városával. A vád most az, hogy a tanács csak ez évi február 3-án lépett érintkezésbe Újpesttel, amelynek tanácsa azt felelte, hogy most már legnagyobb sajnálatára elkésett a főváros azzal az ajánlatával, hogy megépíti az újpesti vízmüvet; egy évvel ezelőtt még örök hálára kötelezte volna a főváros Újpest lakosságát ily ajánlattal. Közben ugyanis Újpest városa megkötötte a szerződést a belga csoporttal és most a főváros kénytelen lesz Újpest bekapcsolása alkalmával ezt a vízmüvet nagy áldozatokkal átvenni. Nem tudjuk vájjon a tanács ellen emelt vád alapos-e, de az bizonyos, hogy a tanácsnak sürgős kötelessége magát e vád alól tisztázni. A dolgot most már alig lehet reperálni, ha csak a belügyminiszter nem siet a főváros segítségére és Újpest városának a vizmüépitésre vonatkozó határozatától a jóváhagyást megtagadja. Erre nézve a középitési bizottság utasította a tanácsot, hogy hasson oda a belügyminiszternél, hogy ez a jóváhagyás megtagadtassék. Amennyiben pedig ez el nem volna érhető, gondoskodjék a belügyminiszter arról, hogy e vizmü megváltása Újpest bekebelezése alkalmával kedvező feltételek mellett mehessen végbe. Ez utóbbi kívánság nézetünk szerint csak jámbor óhajtás lehet, mert hiszen a majdani megváltás feltételei a szerződő felek megegyezésének a tárgya és alig van rá mód, hogy ezt a szerződést utólag a kormányhatóság egy harmadik fél javára — a mely ma semmiféle jogviszonyban nem áll a szerződő felekkel — egy jövendő eshetőség szempontjából egy- oldalulag megváltoztathassa. A villamossági vállalatok megváltása. Ez a kérdés most talán legaktuálisabb problémája kommunális életünknek. Az illetékes tényezők szünet nélkül foglalkoznak tanulmányozással, számításokkal, közben pedig hozzáértő szakemberek egymásután foglalnak állást ebben a főváros jövőjére nézve oly nagvfon- tosságu kérdésben. Hoór-Tempis műegyetemi tanár után Dr. Ripka Ferencz mutatta ki a községi villamos telep nagy jövedelmezőségét, most pedig Dr. Forbáth Imre műegyetemi magántanár, — a ki gázgyárak megváltása alkalmával fejtett ki nagy és érdemes munkásságot — lépett a nyilvánosság elé a villamos világítási vállalatok megváltására vonatkozó tanulmányainak eredményeivel. Fejtegetésének eredménye abban foglalható össze, hogy a két villamossági vállalat megváltása a fővárosra nézve hátrányosabb volna, mint egy uj villamossági telep létesítése. A tőzsdén a FEST,TISZTIT* Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föiizlct: Budapest, YIL, Szövetség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45. Berketz István utóda kelme-, selyemfestö- és vegytisztitó-gyára _______________ ____ Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Vi déki megbízásokat pontosan teljesít. Telefon 63—36. Telefon 63—36. Czégtulajdonos s KOVÁCS ENDRE. Gyűjtőiéi epek : VI., Váczi-utcza 51. V. , Lipót-körut 16. VI. ,lzabelia-utcza 66. VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrássy-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. Vili., Üllöi-ut 30. sz.
