Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-25 / 17. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST ismételten oly színben tüntették fel az osztrák fővárosnak ezt a vállalkozását, mintha az a municzipálizálás kudarczát jelentené. A bécsi városi elektromos müvek igaz gatósága egy f. hó 10 én kelt nyilatkozatában kijelenti, hogy a közlemények terjesztője vagy egyáltalában nem ismeri a Bécs városi elektromos müvek üzleti viszonyait, vagy pedig szándékosan elferdíti a tényeket, mivel adatai részint nem felelnek meg az igazságnak, részint pedig érthetetlenek. A Bécs városi elektromos mű 1900—1902 épült s annak fedezetére szolgált a 30 milliós villamos kölcsön. Az építéssel megbízott czég költségvetési előirányzata 34 millió korona volt saváros az építési tőke kiegészítésére, valamint a műnek már akkor tervbevett bővítésére s az üzemi tőke létesítésére az 1902. évi beruházási kölcsönből 10 millió koronát fordított. A városi elektromos műnek egészen váratlan fejlődése évente nagy beruházásokra indította a várost úgy, hogy a beruházási tőke az 1909. év végén, az 1907. május l_én átvett Wiener Elektrizitäts-Gesellschaft 5‘3 millió korona megváltási költségével, továbbá az 1908. május 1-én átvett Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft20 millió К megszerzési költségével kereken 98 2 millió K-ra emelkedett. Az évente bővítési czélokra szügségell összegek az igazgatóság szabályszerű javaslatára a Gemeinderath által engedélyeztettek s az engedélyezett összegeknél túllépések egyáltalában nem fordultak elő. Eme beruházások indokolt voltát az évi jelentésnek a fogyasztókat, illetve csatlakozásokat tárgyaló tabellája igazolja. E szerint 1903-ban 5310 s 1908-ban már 58445 fogyasztó volt, a hálózatba kapcsolva, 1909-ben pedig 62.000 re emelkedett a csatlakozások száma. Ami a Bécs városi elektromos művek jövedelmezőségét illeti, ki kell emelni, hogy azok a beruházott tőke törlesztéses kamatoztatását saját üzemi feleslegeikből fedezik s azonfelül még igen tekintélyes hasznot szolgáltatnak a közpénztárba. A jövedelmezőség helyes megállapításánál a közpénztárba befolyt összegekhez hozzáadandó a beruházási tőke kamatoztatására szolgáló összeg is; ily alapon következő feleslegek állapíthatók meg: 1903- ban 2,314.000 К 1906-ban 5,729.160 К 1904- ben 3,411.120 ,, 1907-ben 6,487.470 „ 1905- ben 4,261315 „ 1908-ban 9,458.530 „ 1909-ben 11,147.000 K. A midenkori beruházási tőkét alapul véve, azt találjuk, hogy a mérlegben előrelátott bőséges tartalékolás után a következő kamatozást érték el: 1903- ban 34,820.000 К beruházási töke után 6-6% 1904- ben 42,155.000 „ „ ,, r 8’0°/o 1905- ben 47,850.000 „ „ " g.go/J 1906- ban 52 975.000 „ „ „ r 10-8°/o 1907- ben 63,550.000 „ „ „ ' 10-зо/0 1908- ban 91,940.000 „ „ „ я 10'3% 1909- ben 98,210.000 „ „ ” ” ц-зод. Ezek a számok a városi elektromos mű emelkedő jövedelmezőségét mutatják, kivéve az 1907. és 1908. évet, amidőn stagnálás látszata forog fenn. Azért látszólagos ez, mert amint jeleztük a Wiener Elektrizitäts-Gesellschaft 5-3 millió koronáért 1907-ben, az Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft pedig 20 millió koronáért 1908-ban váltatott meg. Az átvétel mindkét esetben május hó 1-én történt s igv a bevételek csak 8 hónapról voltak elszámolhatók, mig az év végén beruházott tőke nagyságának megalapításánál eme körülmény figyelmen kívül maradt. Mielőtt Bécs a városi elektromos mű üzemét megkezdte, a magántársulatok hivatalos árszabása világítási hektovattóra áramért 8, ipari áramért pedig 5 fillér volt; a város ezeket az egységárakat leszállította 7 és 4 f-re. Ilyen körülmények között szó sem lehet a közönség károsodásáról. Arra a szintén igen gyakran hangoztatott megjegyzésre, hogy a villamos vas- ulakhoz szükséges áramért igen nagy összegeket fizet a város és hogy az elektromos müvek rentabilitása jórészt a vasút tiszta jövedelmének megrövidítéséből áll, a hivatalos adatokból megállapítható, hogy a magán- fogyasztóknak világítási és ipari czélokra szolgáltatott árammennyiség 1908-ban három szór akkora, mint a villamos vasút áram- fogyasztása s hogy a vasúti áram bevételek csak igen mérsékelten, a világítási és ipari árambevéielek elléjiben ugrásszerűen emelkednek, amiből szükségszerűen következik, hogy a tiszta nyereség legnagyobb részét a világítási és ipari áramfogyasztás szolgáltatja. Amivel gyakran történik nálunk hivatkozás a bécsi városi elektromos művekre, igy fontos, hogy azoknak fejlődését és pénzügyi eredményeit a tényeknek megfelelően ismerjük. Ezután fejtegeti, hogy az elektromos mű mily mértékben befolyásolhatja a gázgyár jövedelmezőségét, s hogy fordítva miként áll a dolog. Érdekes tapasztalati példákkal illusztrálja a közönség nagyobb hajlandóságát a villamos áram igénybevétele iránt a gázzal szemben. Megállapítja, hogy a mai egységárak s az uj izzólámpák alkalmazása mellett, a gáz és villamos világítási költség kiilön- bözete már csak oly határok között mozog, a mely nem bir döntő hatással a gáz javára s a fémszálas izzólámpának folyton tökéletesedő előállítása, egyre csökkenti ezt a különbözetek Az észszerűen alkalmazott' villamos világítás ma már olcsóbb a petróleumnál, a minek következése a berendezett villamos lámpák számának szinte ugrásszerű emelkedése, a gázüzem fejlődésének rovására. Hivatkozik Debreczen példájára, a hol a villamos mű fejlődése mellett az elmúlt évben az előzőhez képest egyáltalán nem emelkedett a gázfogyasztás. Behatóan tárgyalja az elektromos árammal megfelelő árszabás alkalmazása mellett elérhető iparfejlesztési eredményeket; összehasonlító táblázatokkal illusztrálja a villamos motornak gazdasági előnyeit a gázmotorral szemben. Az iparfejlesztést azonban hiába várjuk a magánvállalatoktól, ezt csak a városi telep teheti, miként azt Temesvár legmeggyőzőbben igazolja. A fővárosnak ezek szerint fontos érdeke, hogy kezébe vegye a villamos világítási konkurrencziát, megszerezze az áramszolgáltatási üzletet részint mint jövedelmi forrást, részint pedig mint iparfejlesztési tényezőt. Az a kérdés ezek után, hogv a városi villamos erőforrás uj telep létesítése, avagy a meglevő vállalatok megváltása által biztosíttassák e! Előzőleg tisztába kell jönni azzal, meg van-e a lehetősége annak, hogy a főváros egy prosperáló uj telepet létesítsen. Előadó szerint a harmadik telep jövedelmezősége biztosítható a nélkül, hogy a létező 2 vállalat existenliája veszélyeztetnék. A főváros saját háztartásának energia szükséglete nagy óbb mint Kolozsvár, Pozsony, Nagyvárad és Pécs városok közönségeinek egész áram- fogyasztása, s ha ehhez a magánosok, s főként a kisipar részéről önkent felkinálkozó szükségletek kielégítését hozzászámítjuk, a legpesszimistikusabb alapon is megállapítható, hogy az adott visszonyokhoz mérten megtervezett harmadik városi telep, minden koczkázat, s a vállalati érdekek sérelme nélkül létesíthető. Előadó oly méretű városi telepet gondol, melynek beruházása maximálisan 10 millió koronát igényel s ennek tiszta nyereségét már az üzem kezdetén 200.000 koronával irányozza elő. A szerény, de biztos kezdet mellett szól az is, hogy a nagy dimenzióban épített mű csak több évi működés után válnék jövedelmezővé, a mi csökkentené a közönség bizalmát, másrészt pedig a fogyasztóknak minden áron való megszerzése a társulatokkal való harczra vezetne, a mit a fővárosnak kerülnie kell. A városi elektromos telep kérdése minél előbb megoldandó a kielégítésre váró sürgős városi szükségletek biztosítása miatt is, ilyen az utczai ivlámpa s a kültelki izzólámpa világítás, az uj fürdők világítási és erőszükséglete, az uj légszeszgyár nagy áramfogyasztása stb. Dr. Hoor-Tempis Mór tanulmányáról elismeréssel szól a felolvasó, de a vizerőre vonatkozó tervet egyelőre elej- tendőnek tartja, mivel magának a tanulmánynak részletesen ismertetett számadataiból beigazoltnak látja, hogy a tisztán gőzüzemű telep előnyösebb a fővárosra nézve, mint a vizerő kihasználásának bármelyik változata. A megváltás kérdését megelőzőleg beható ismertetéssel szolgál az egyirányú és váltakozó áramú rendszerről, s megállapítja, hogy a főváros uj telepet épit, azt a háromfázisú, váltakozó áramú rendszer alapján kell létesítenie. A két vállalati telep fejlődésének táblázatos bemutatása után részletesen ismerteti a szerződésszerű megváltás feltételeit s az ezek szerint Dr. Hoor tanár ur X ERDÉLYI ÉS TARSAXS én- és koksz migykereske lék Nyugati pályaudvar. TELEFON: 68—52. ===== Berketz István utóda kelme-,selyemtestö-ésvegytisztitó-gyára _,_____________________________________________________ Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Vi déki megbízásokat pontosan teljesít. Telefon 63—:36. Telefon 63—36. Czégtulajdonos: KOVÁCS ENDRE. Gyüjtötelepek : VI , Váczi-utcza 51. V. , Lipót-körut 16. VI. ,lzabella-utcza66. VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrássy-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. Vili., Üllöi-ut 30. ez.
