Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-07 / 14. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST is főképpen pénzügyi és közgazdasági kér- késekben fejtett ki buzgó munkásságot és különösen az adóreform tárgyalása során keltett feltűnést mélyrehajtó és alapos szak- műveltségről tanúskodó felszólalásaival. Általánosan elismert szaktekintélyéről tanúságot tesz az a tény, hogy a képviselőház bankbizottsága a bankszakértők sorában — akik az ország legkiválóbb gyakorlati és elméleti szaktekintélyei közül választattak ki — őt is meghívta és az a szakvélemény, a melyet Lányi Mór terjesztett a bankbizottság elé, frappáns módon, az érvek gazdag tárházából merített bizonyítékokkal mutatta ki az önálló magyar jegybank hasznos és szükséges voltát. Lányi Mór munkája közfeltünést keltett nem csupán az önálló jegybank hívei sorában, hanem általában az egész pénzügyi és közgazda- sági világban. Az önálló bankért küzdő harczo- sok között attól fogva a Lányi Mór szava mindig meghallgattatásra és méltatásra talál, mert poiitikai ellenfelei is elismerik ióla, hogy gazdasági meggyőződései az élet és a tények alapos ismerésén épülnek fel. Lányi Mór ritka szerencsés módon egyesíti magában a soha nem alkuvó magyar nemzeti érzést a müveit européer készültségével és széles látókörével. A nyugati kultúra nagy eszme- áramlatai teljesen áthatják az ő egyéniségét, de nemzeti érzés- és gondolatvilágán keresztül magyarra alakulnak át. Moder érzületéről tanúskodik egész politikai programmja, mely a legnemesebb függetlenségi tradiczió- kat öleli fel. Nála a kisember lalpraállitása és isíápolása nem üres jelszó, hanem gazdasági meggyőződésből eredő parancs. Es amikor az általános választójog hívének vallja magát, ezzel nem akar pusztán a népszerűség lágy hullámaiban megfürödni, hanem a nép széles rétegeinek az alkotmány sánczaiba való bevonását czélozza, melyet a függetlenségi párt már évtizedek óta vall programmjául. Lányi Mór egyéniségének nobilitása mellett tanúskodik az is, hogy hive a függetlenségi párt egységének. És annak ellenére, hogy hazafias felbuzdulása a Justhék táborába terelte, soha nem tévesztette szem elől a testvérpárt iránt tartozó köteles tiszteletet ésj gondosan került minden agresszivitást, aminthogy egész lénye megleslülése a latin mondásnak: »Suavi er in modo fortiter in re.« Éppen ez tette egyéniségét kiválóan alkalmassá arra, hogy az egységes függetlenségi párt az ő nevét Írja zászlajára. A VII. kerület méltó férfiú kezébe teszi le a függetlenségi párt zászlaját. Akik ismerik, becsülik és szeretik; akik még nem ismerik: bizton meg fogják szeretni. SCHON 0 • ВU ZI ÁS F Ü R DÓ BUZIASI PHÖNIX".'*,"1 Baktériummentes természetes ásványvíz У О I T-G Y 0 G ¥ В T : Kl‘l»hatö : ш W ЪЯ “ ■ a ■ mindenütt. Bpesti főraktár: Vl„ Eótvős-u, 44, Telefon: 86-35. Veszélyben a községi takarék- pénztár. A székesfőváros közgyűlése már vagy egy esztendeje elintézte a létesítendő községi takarékpénztár alapszabály-tervezetét és azóta az alapszabályok ott hevernek a belügyminisztériumnál. Már több ízben szóvá tettük azt az indokolatlan késedelmet, most azután a búza vona magyarázatot lelt. A belügyminisztérium áttette a községi takarékpénztár alapszabályait a pénzügyminisztériumhoz véleményezés végett, ez pedig oly messzemenő módosításokat követel a községi takarékpénztár szervezetén, amelyek magát az intézmény létét veszélylyel fenyegetik. A pénzügyminisztériumnál szemmelláthatólag a nagy pénzintézetek befolyása dolgozott, amelyek tudvalevőleg — és nem alaptalanul — veszedelmes konkurrenst látnak a székesfőváros községi takarékpénztárában. Ezért oly változtatásokat kíván a pénzügyminisztérium, a melyek a takarékpénztár üzleti jellegét teljesen háttérbe szorítanák és ezzel egyúttal valódi hivatásából kiforgatnák. Nem tudjuk, hogy megfelelnek-e a valóságnak a pénzügyminisztérium erre vonatkozó állásfoglalásáról a sajtóban megjelent hírek, de van okunk attól tartani, hogy ezek a hírek alaposak. Ezek szerint a pénzügyminisztériumnak elvi álláspontja a községi takarék- pénztárral szemben az, hogy a polgárok adó- filléreiből fentartott községi háztartást nem szabad koczkázatos üzletágak gyakorlásával veszélyeztetni. Ezért nem engedi meg a váltó leszámítolást és a parczellázási üzlet felvételét. Az utóbbi üzletág a jövedelmezőség szempontjából kívánatos annál is inkább, mert kapcsolatba lehetne hozni a főváros cxtenziv telekpolitikájával, de ez üzletág eltörlése az intézményt magát nem veszélyeztetné és nélküle a községi takarékpénztár egész szépen meglehetne. Bár egyáltalán nem oszthatjuk azt az aggodalmat, hogy ez az üzletág koczkázatos voltánál fogva károkat okozhatna a községi takarékpénztárnak. Másként áll a dolog a váltó-leszámito- lással. Ezt az üzletágat semmiképpen sem nélkülözheti a községi takarékpénztár. Mert nagy tévedés ezt az intézményt pusztán mint a város jövedelmi forrását felfogni. A községi takarékpénztár rendeltetése nemcsak bevétel- szerzés a főváros számára, hanem elsősorban az, hogy a kisembereknek olcsó hitelt biztosítson, a mi csakis a váltóleszámítolás nagyarányú mivelele által lehetséges. Már most miként teljesítse ezt a legfontosabb hivatását az uj intézményt, ha nem áll módjában a hitelnyújtás legelterjedtebb és legkönyebben kezelhető formáját gyakorolni. Értjük jól, hogy a hatalmas pénzintézetek éppen ezen üzletág ellen szálltak síkra legerélyesebben, mert hiszen tudvalevő, hogy takarékpénztáraink és bankjaink jövedelmeinek legnagyobb kontingense az escompte-üzletből fakad. A községi takarékpénztár, ha a maga idővel kétségtelenül igen magas betéteit olcsó kamatláb ellenében váltóhitelbe kötelezné, ezzel feltétlenül nagy nyomást gyakorolna a bankok escompte- kamatlábára éz ezzel veszélyeztetné a mi pénzintézeteink óriási osztalékait Ezen a ponton volt tehát legerősebb a pénzhatalmasságok nyomása és sajnálatos volna, ha a pénzügy- miniszter e nyomásnak engedne. Ha a községi takarékpénztár megfosztat- nék attól, hogy a nála felgyülemlet betéteket váltóhitelekben kihelyezze, igy másrészt azt a hivatását nem teljesítheti, hogy az apró tőke- gyűjtőknek kedvező kamatozást nyújtson betéteik után; mert akkor meg van fosztva a betetek megfelelő gyümölcsözésétől. A mennyiben valónak bizonyul tehát a pénzügyminiszternek ez az állítólagos állás- foglalása, a fővárosnak legerélyesebben tiltakoznia kell az illetéktelen beavatkozás ellen és mindent el kell követnie, hogy a községi szocziálpolitika egyik leghathatósabb eszköze ne mint más korcsintézmény alakulhasson meg, hanem mint a minőnek kontemplálták : a kisemberek előnyös betétintézetévé és másrészt olcsó hitelforrásává. Ez az igazi rácziója a községi takarékpénztárnak, a melyet kizárni a főváros vélt anyagi érdekében semmiféle miniszternek nem szabad. A hétről. Elégedetlenség a városházán. A fővárosi tisztviselői kar egy részében kellemetlen érzést keltett a polgármesternek az az intézkedése, hogy két rangban fiatalabb tanácsjegyzőt ügyosztályok vezetésével bízott meg. A rangban idősebb lanácsjegyzők sorában emiatt állítólag nagy az elégedetlenség, mert szerintük a szolgálati idő feltétlenül tekintetbe veendő, akkor, a midőn a tanácsjegyzők közül osztályok vezetésére szemel ki a polgármester egyéniségeket. Págynémelvik klikkben ezt az esetet is felhasználják a polgár- mester elleni támadásokra és az egész úgynevezett elégedetlenségnek az a látszata, mintha azok szítanák, a kik a legutóbbi időben minden áron szálkát keresnek a polgár- mester szemében. Az elfogulatlan szemlélő nek azonban el kell ismerni, bogy a polgár- mesternek a főváros közigazgatása érdekében poroszszén- és koksz nagykereskedők ERDÉLYI ÉS TÁRSAD Berketz István utóda Czégtulajdonos: KOVÁCS ENDRE. kelme-, selyemíestö- és vegytisztitó-gyára Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Vidéki megbízásokat pontosan teljesít. Telefon 63—36. Telefon 63—36. Gyüjtőtelepek : VI, Váczi-utcza 51 V. , Lipót-körut 16. VI. , Izabelia-utcza 66 VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrássy-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. Vili., Üllöi-ut 30. ez.
