Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-08 / 6. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST Ä főváros angol kölcsöne. Londonból érkező' jelentések szerint a fővárosi kölcsönre hirdetett aláírási felhívás kudarczczal végződött. A kibocsátási felhívásra jegyzések kellő mennyiségben nem érkeztek és a kölcsönkötvények a tőzsdén 2%"os dísz- ázsióval jegyeztetnek. A kölcsönt átvevőlondoni intézetek 95%-os árfolyammal bocsájtottak aláírásra a kötvényeket és az angol tőkéseknek ezen az árfolyamon a kötvények nem kellettek. Ami elvégre nem csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy a főváros kötvényeinek a tőzsdei árfolyama nálunk is csak 92% körül mozog. A londoni aláírási felhívás e kudarczából nálunk egyesek máris messzemenő következtetéseket vonnak le a főváros pénzügyi politikájának helytelenségére. Csak nehezen leplezett kárörömmel hirdetik, hogy ime igy jár az a polgármester, a ki kimegy a külföldre kölcsönért, a helyett hogy itten nyúzná le a főváros bőrét a helybeli pénzintézetek kartellje által. Hát ez a »kudarcz« a fővárosra nézve egyáltalán nem kudarcz, hanem ellenkezőleg siker. Mert jelenti azt, hogy a polgármesternek sikerült oly kitűnő feltételeket elérni az angol bankcsoportnál, a melyek mellett a londoni bankárokra az üzlet nem volt fényes. A fővárosra nézve azonban az üzlet éppen ezért bizonyult fényesnek. Egyébiránt kizárólag a londoni bankárokra tartozik az, vájjon tudnak-e ők ezen az üzletén 4% árfolyam- nyereséget elérni vagy sem. Hogy az angol tőkés közönség juttat-e ekkorra nyereséget az átvevő és kibocsátó intézeteknek, az tisztára az 6 dolguk, a mit a fővárosra egyáltalán nem tartozik. Viszont bizonyos, hogy a főváros nagyon rossz üzletet csinált volna, ha itthon 89%-on vesztegette volna ezeket a kötvényeit még akkor is, ha az átvevő budapesti intézetek az egész összegeteltudtákvolna helyezni, a mi reájuk nézve lehetett volna jó üzlet, de a fővárosnak 272°/<ros árfolyamveszteséget jelentett volna az angol kölcsönnel szemben. A kérdés már most az, vájjon lehet-e számítani a fővárosnak az ügyek ez állása mellett továbbra is az illető londoni bankcsoportra? A polgármester eredetileg abban a jogos reményben élt, hogy a még hátralevő, mintegy 240 milliónyi beruházási szükséglet is Londonban hasonló feltételek mellett fedezhető lesz. E vérmes remény egyelőre szétoszlottnak tekinthető, bár nincs kizárva, hogy a londoni bankcsoport a kötvényeket szabad kézből el tudja majd helyezni klientélája körében, a mi — tekintettel az angol piacz rendkívüli felvevő képességére — valószínűnek látszik. De még ez esetben is el lehetünk rá készülve, hogy hosszabb idő fog eltelni addig, a mig a főváros további kölcsönszük- séglete ennél a csoportnál kielégülést nyerhet. Ily előzmények után a külföldön egyebütt sem igen fog akadni kedvező feltételek mellett pályázó a főváros kölcsönére. El kell tehát készülnünk arra, hogy a kölcsön belföldi elhelyezésének szükségességével számoljunk. Erre nézve a legutóbbi események a községi kölcsönüzlet terén elég biztató kilátást nyújtanak. Éppen a napokban sikerült Fiume városának 903/8% mellett a budapesti kartellált nagy kibocsátó-intézetekből kölcsönt kapnia. A pénzbőség állandóságát előfeltételezve, semmi ok sincs arra, hogy a székes- főváros mért ne kapjon 1 — lV2°/o-kal olcsóbb kölcsönt, mint az ország egy kisebb városa. Annyi bizonyos, hogy a tőváros magát többé megsarczoltatni senkitől sem engedi. És a budapesti intézetek nagy tévedésben vannak ha azt hiszik, hogy a londoni bankcsoport rosznak bizonyult üzlete a fővárost kényszer- helyzetbe hozza. Végső esetben Budapest meg fogja tenni azt, a mit egy Ízben már megtett, hogy tudniillik saját maga fogja aláírásra kibocsájtani a kötvényeit. A folyó évben újabb kölcsönre a fővárosnak szüksége nem lesz, a jövő esztendőben pedig előreláthatóan már működni fog a községi takarékpénztár, a mely egészen jól szerepelhet majd e kibocsátási műveletnél. Ausztriában éppen az imént láttuk, hogy a pénzügyminiszter a bankcsoportok megkerülésével 150 millió korona járadékot a postatakarékpénztár utján tudott elhelyezni közvetlenül. A főváros 240 milliónyi szükséglete eloszlik vagy tiz esztendőre. Miért ne tudna Budapest székes- fővárosa évente 25—30 millió kötvényt elhelyezni a nagyszámú vidéki pénzintézet és ezeknek klientélája körében, a mikor a főváros kötvénye elsőrendű szekuritás és a mellett igen tisztességes kamatozást is nyújt? Egész bizonyos, hogy a kibocsájtási árfolyam- nyereség ellenében fog akadni akárhány magyarországi pénzintézet, a mely néhány százezernyi fővárosi kötvényt szívesen átvesz. »A helyzet tehát egyáltalán nem sivár és arról szólni sem lehet, hogy a „londoni balsiker“ után a főváros most már teljesen ki volna szolgáltatva a fővárosi nagy pénzintézetek kénye-kedvének. TÖRLEY fenyegető veszedelmet és e veszedelemmel szemben az alkotmányt megvédeni törekszik. Egyetértés áll fenn a két párt között továbbá a választójog kérdésében is, a melyre nézve mindkét párt biztosítani akarja a magyarság hegemóniáját. Végül pedig a gazdasági függetlenség kivívásában szintén mindkét párt egyetért. Kossuth Ferencz szózata remélhetőleg nem talál majd siket fülekre. Az utóbbi napok eseményei, a régi 67-es tábor agresszív előnyomulása felkeltette minden igaz függetlenségi politikusban az egyesülés szükségének érzetét. A közös veszedelem láttára az azonos elvi alapon álló és csak személyi tekintetek által elválasztott bajtársak ismét össze akarnak fogni és most már bevallottan csak azon fordul meg a dolog, vájjon melyik párt kezdje meg a kibékülést. Vájjon a Justli-párt menjen-e a Kossuth-párthoz, vagy megfordítva. Elvi ellentétek a két függetlenségi párt között többé nincsenek. Éppen ezért a mellékes személyi szempontoknak el kell íiémul- niok, az egyéni érzékenységnek el kell tűnnie és mindenki rendelje alá a maga felfogását a közös érdeknek, a mely nem egyéb, mint az, hogy a nemzetietlen 67-es politika ne vonulhasson be győzedelmesen az ország házába. Külön-külön táborban harczolva a függetlenségi pártok hatalmas erejüket köny- nyen felemészthetik az egymás ellen való torzsalkodásban, mig összefogva, egyesülve a függetlenségi párt lebirhatatlan erőt jelent, a mely elsöpörné az elföldelt 67-esek feltámadási kísérletét. Kossuth Ferencz szava meghallgatásra fog találni. Annál is inkább, mert az egész ország akarja az egyesülést. »A Budapesti függetlenségi párt« ezt az óhaját már nyomatékosan kifejezésre juttatta és az egész ország hangulata ugyanezt az óhajt visszhangozza. A két függetlenségipárt elváltán nem léphet a választók elé, mert azt semmiféle becsületes magyar ember be nem veszi, hogy a képviselők, a kik egyet akarnak, egyet éreznek, elkülönítve két táborban szolgálják az ország függetlenségét. A két párt egyesülése lesz a legcsattanóbb válasz a 67-es aknamunkára, a mely össze akarja boronálni a függetlenségipárt minden nyílt és titkos ellenségét. Kossuth a függetlenségi pártok egyesüléséről. Pestvármegye közgyűlésén, a mely egyhangú manifeszláczióval tüntetett a Khuen- Hederváry kormány ellen, Kossuth Ferencz rövid, de nagyhatású beszédben rámutatott a két függetlensegi párt egyesülésének a szükségességére. Ő is abból indul ki, hogy ezekben a nehéz időkben nem azt kell keresni, a mi a két pártot elválasztja, hanem azt, a miben egyetértenek. Már pedig a legfőbb dolgokban mindkét párt teljesen megegyezik. Mindkét párt egyaránt látja az alkotmányt VÁRANDÓS ANYAK erősítő és az erősítéssel egyidejűleg üdítő szert találnak a SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÓ-ban Gyors és erőteljes hatása meglep és gyönyörködtet mindenkit. Bevétele kellemes, emésztése könnyű. Egy kísérlet meg fogja Önt győzni, hogy az Ön esetében is mily jótékony hatású. Szoptatás esetében a Scott-féle Emulsió elejét veszi a bágyadlságnak, bőségesen biztosítja a tejet és rózsás és virágzó arczuvá teszi a gyermeket. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 НИ. Kapható minden gyógytárban. Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT- ile módszer védjegyét — a halászt — kérjük П gyeiéin b'e venni. яERDÉLYI ES TARSáX@E!=
