Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-14 / 46. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 Az Andrássy-ut betorkolásának terve, aFürdő-utcza kiszélesítésével és az Brzsébet-tér arkádszerü kiképzésével. Dr. Ileteés Antal főv. bizottsági tag terve. Fejlett művészi Ízlés és a főváros önzetlen szeretete vezetik dr. Ileteés Antal bizottsági tagot, amikor azon fáradozik, hogy az otrombán és torz kialakulatlanságban végződő Andrássy- utnak méltó befejezését szorgalmazza. Gyönyörű és úgy művész-technikai, mint gazdasági szempontokból tökéletes és geniális tervet dolgozott ki, melynek megvalósulása esetén fővárosunk e környéke oly épitész-müvészi remekké alakíttatnék át, mely igazi világlátványosság számba menne és mint ilyen, nemcsak a külföld technikai művészeit vonzaná hozzánk, hanem jelentős vonzó erőt gyakorolna a nálunk régóta oly hiába áhítozott idegenforgalomra is. A közmunkák tanácsának külön adhoc bizottsága a terv egyik részét már el is fogadta, de annak másik merészebb és geinálisabb részét, — az árkád- szerűséget — mint merő újítást még nem merte magáévá tenni, holott dr. Heteés tervében ép az arkádszerüség a művészileg szép, uj és ha nálunk szokatlan is, remekbe törő színesen festőiesen vonzó — és mindezek mellett maga az arkádszerü megoldás egy millió korona megtakarítást jelent. Másik 2 millió koronát takarít meg e terv az Andrássy-ut betorkolásának művészileg szép squareszerü megoldása által, úgy, hogy amig a közmunka tanács eredeti terve (mellékleti térrajz: A—A 1.) hat millió korona költségbe került volna, addig dr. Heteés tervének megvalósítása csak 3 millió koronába kerülne, úgy, hogy tervező a »Mérnök és Építész Egylet«-ben legutóbb tartott előadása végén jogosan vetette fel a kérdést, hogy vájjon tervének megvalósítása ellen miért akarnak akadékoskodni, azért-e, mert felényivel olcsóbb, vagy pedig azért, mert művészileg sokkal szebb az összes eddigieknél? És mi e kérdést a magunk részéről még egy kérdéssel toldjuk meg; a Heteés-féle terv nyilvánosságra jutása óta hirtelenében 3 újabb terv is merült fel: az egyik Vágó József műépítész terve, amely az Andrássy-ut nyilirányával szemben a legdrágább telekíömb helyén a »Nemzeti Színház« vagy más hasonló középületnek kialkotását tervezi, a máscdik Hoepfner Guidó terve, amely viszont a Ma- rokkói-utczától a Deáktérig terjedő igen értékes telektömböt az Erzsébet-tér nyugati fele- részére akarja átvinni és igy gondolná az Erzsébet-térnek a Váczi-körut felé való előre- tolását. Ez utóobi gondolat ugyan első pillanatra meglepő és igen rokonszenvesnek tetszik, de ha azután kiszámítjuk, hogy e két utóbbi tervnek kombinálása is együttesen milyen költséget okozna, úgy arra az elszomorító eredményre jutunk, hogy e két terv együttes megvalósítása 5 millió korona költségtöbbletet okozna és igy összesen 8 millió koronába kerülne. És itt tesszük fel a kérdést, hogy amidőn a Heteés-féle tervben egy minden művészi és gyakorlati igényeket fényesen kielégítő tervvel rendelkezünk, akkor miért odázzuk el újból ezt a már 30 év óta vajúdó kérdést minduntalan újabban felmerülő tervekkel, melyek oly óriási és teljesen felesleges költséget okoznak és amely 5 milliónyi hiábavaló költségtöbbletet sem a főváros, sem a közmunka-tanács és még kevésbbé a kormány vállalna magára? Úgy a magánéletben, mint a közmunkáknál a legritkább esetek közé tartozik, hogy az, ami szebb, jobb és előkelőbb egyúttal olcsóbb is legyen; ilyen eset a Heteés-féle terv, miért tehát keresve keresni azt, ami jóval drágább és mégis kevésbbé megfelelő? Mint fővárosunknak úgyszólván egyetlen kommunális lapja, kötelességünknek tartjuk fővárosunk eme legbensőbb City-jének szabályozását a legbehatóbban tárgyalni, mi végből lapunk mai számához mellékletképen adjuk a Heteés- télé tervet és azt a legrészletesebben ösmer- tetve bírálatot mondunk az összes eddig felmerült tervekről. Előző tervek. Már évtizedekkel ezelőtt Rey Rezső készített tervet arról, hogy az Adrássy-utat nyilirányában folytassa egészen a Dunáig. E tervet már akkor is végleg el kellett ejteni, mert az Erzsébet-teret átlós irányban teljesen ketté szelte volna s azt ez által térszerüsé- ségétől egyenesen megfosztotta volna, de meg azután útjában találta volna a Harminczad- utcza és Gizella-téri háztömböket és végül pedig a Haas-palotát és magát a Vigadót is, már pedig mind ezeket lerombolni és feláldozni nem csak vandalizmus lett volna, de oly kimondhatatlan költségekkel járt, hogy annak megvalósításával komolyan foglalkozni nem is lehetett. A közmunkák tanácsának terve. E tervet Bakos János min. tanácsos készítette és eszerint a Fürdó-utcza déli (Erzsébet téri) oldalán 9‘48 méterrel szélesittetnék ki, a Marokkoi-utcza helyén pedig egy 52 méter széles és a Marokkai-utcza egész hosszára kiterjedő tér képeztetnék ki. E tervnek első része t. i. a Fürdő-utcza kiszélesítése az összes illetékes tényezők által már régebben fogadtatott el és e kiszélesitési méreteket a Heteés-féle terv is alapul veszi; e tervnek térkiképződési része azonban (mellékletünk jobb alsó szögletében A—Al.) nem talált elfogadásra, mert az sem szépészeti szempontból nem lehetett megfelelő és azonfelül több mint 3 millió korona nagyrészt felesleges költségkiadást okozott volna. Devecis középitési igazgató betorkolási terve. Bakos János térkiképző tervének helyébe Devecis igazgató ujabbi tervet készített, a melyet mellékletünk jobb alsó szögletében В—Bl. belükkel jeleztük. Ez a terv az Andrássy-ut közlekedési vonalának szerves összeköttetése akart lenni a kiszélesítendő Fürdő-utcza közlekedési vonalával; e végből azonban az ut nyilirányát készer is meg kellett törni, a mit ugyancsak szépészeti szempontból nem lehetett megfelelőnek találni; e terv a Bakos-féle tervnél több mint egy millió koronával olcsóbb lévén, a közmunkák tanácsának külön e czélra kiküldött és főv. bizottsági tagokkal vegyes bizottsága ez év április havában tartott ülésében úgy határozott, hogy a Bakos és Devecis-féle térmegoldási tervek művészi szempontból összeegyeztessenek. Ezt a művészi összeegyeztetést oldja meg geniális szerencsével Dr. Heteés terve, a melyet alábbiakban ismertetünk. Dr. Heteés Antal sguareszerü tér megoldása és a modern árkádsor kiképzése. E tervet lapunk külön melléklete gyanánt adjuk olvasóinknak, hogy azt a rajz nyomán teljesen megismerhessék és a tervezőt gondolatmenetében végig kövessnessék. Hisszük, hogy e terv igy részleteiben is megismertetve olvasóinkban is kiváltandja azt a lelkesedést, a mely bennünket megkapott, a mikor a tervezőnek a »Mérnök és Építész Egylet«-ben tartott előadását végighallgattuk. A tervezőt ugyanis előbb a közmunkák tanácsának vegyes bizottsága hívta volt meg, a hol ő tervét részletesen meg is ismertette, majd a »Mérnök és Építész Égylet« köz- és műépitészeti szakosztályai kérték fel tervezőt, aki ott e hó 7-én tartotta meg ismertető előadását. Ez előadás nyomán óhajtjuk mi a tervet részleteiben megismertetni. Az square-szerü tér. Az eddigi tervezők kivétel nélkül az Andrássy-utnak folytatását óhajtották megoldani. Dr. Fleteés szakit a folytatás elvével és ennek helyébe az Andrássy-ut perspec- tivális lezárásának elvét állítja fel. Az Andrássy-ut folytatásának — úgy mondja — csak egyetlen módját lehetne elfogadni ez a nyilirányban való egyenes folytatás lenne ki a Dunáig, minthogy ez a fent közöltek szerint lehetetlen, igy a folytatás elvét végleg el kellett ejteni, és csakis a lezárás módját kellett választani. Ezt a lezárást tervezte meg I előadó olyképen, hogy az Andrássy-ut útvonalával szemközt keresztbe fektet egv szegletes square-szerü teret, melynek két szögletében színes szökőkutakat, fontamé lumi- neuseket helyez el és az intim jellegű teret 9 méter magasságú és 6 méteres nyílásokkal kialkotott karcsú árkádokkal szegélyezi, — a rajztól eltérőleg — vízszinteseknek tervezi, stukkó, mozaik, eosin vagy gazdag fa- diszitéssel és eme díszes mennyezetekbe előkelőén tompított színeket szóró villamos világitó testeket aplikál. Ez a térmegoldás az előző két tervvel szemben először is szépészeti szempontból sokkal megfelelőbb, mert amig az előző megoldások az Andrássy-ut rue-jének semminemű perspectivális lezárását nem adják, addig ez a méreteiben is épen megfelelő intim kis tér az ő modern árkádos kiképzésével és színes szökőkutjaival teljesen méltó befejezése az Andrássy-ut felől néző szemiránynak. Másfelől pedig igen nagy megtakarítással jár e tér kialkotása az által, hogy amig az előző tervek mindegyikénél az északi oldalon 4 összefüggő telket kellett volna kisajátítani, addig ezen square-szerü megoldásnál egyetlen egy (666 hrsz.) sarokteleknek kisajátításával az északi rész megoldása be is fejeztetik, s ez a Columbus tojásszerü megoldás magát a betorkolást közel 2 millió koronával teszi olcsóbbá. Az árkádok. Tervező a fent vázolt modern vasbeton- szerkezetű, igen magas és karcsú árkádokat folytatólagosan tovább vinné a square után megmaradó fél Marokkói-utcán és az Erzsébet- térnek keleti, déli és nyugati oldalain, úgyszintén a Fürdő-utcza déli oldalán, egészen a Dorottya-utczáig, ez árkádok a forró nyári napokon jól eső árnyékot nyújtanak, esős időben eső és szél ellen védenek és igy az egészségi okokból szükségszerűen sétáló közönségnek rég megkívánt védett és száraz sétánykolonádját képeznék, esténként pedig a menyifzetekről lesugárzó előkelőén tompított szinhatásokkal mintegy opálszerü gyöngysor benyomását tennék és mind eme előnyeinél fogva főleg az Andrássy-ut és egyéb irányok felől özönlő nagyközönséget állandóan maguk alá vonzanák és igy az Erzsébet-tér igazi dísztérré, a Fürdő-utcza pedig díszes aveniie-\é válna, amelyek felé mint fővárosunk legdíszesebb középpontjára állandóan előkelő nagy közönség özönlene és amely ily kialkotásában a legszebb összekötő útvonalat képezné az Andrássy-ut és Váczi- körut felől a királyi várlak és a budai hegy- olddal természetes szépségei irányában. Ha ezekután még elképzeljük, hogy a budai Várhegy a még megalkotandó Erzsébet- szoborral és a Halász bástyának művészi folytatásával, úgyszintén a Gellérthegy, a természeti szépségekhez méltó módon ki lesznek alkotva és esténként fényesen ki lesznek világítva: úgy az Andrássy-ut, az Erzsébetién fényes árkádok majd a Duna és a budai hegyolddal együttesen olyan világlátványosságot fognak képezni, a mely egyedül álló szépségénél fogva végre valahára kell, hogy a nagy idegenforgalmat, felénk terelje. Ellenvetések. Az árkádok ellen azok, a I kik csupán a kisebb olasz városok középkori 4—5 méter alacsonyságu nyomott árkádjait ismerik, főleg 2 ellenvetést hangoztatnak. Azt ugyanis, hogy az árkádok sötétítik az alatta elvonuló üzletihelyiségeket, a melyek ez által — állítólag — értéktelenebbekké válnának. Ez az ellenvetés különösen az üzletihelyiségek világossága szempontjából az árkádoknak 9 méternyi magassága mellett teljesen indokolatlan, mert főleg az ! Erzsébet-téren, de még a kiszélesítendő Fürdő- ! utczában is az árkádok daczára, a mérnökileg kiszámított világosság-becsésiszög mind e helyeken több mint másfélszer oly nagy mint a Belváros bármely utczájában, a hol az üzletekkel szemközt levő házak sokkal több világosságot vesznek el az üzletektől, min^ az ismertetett 9 méter magasságú árkádok