Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-07 / 45. szám
V. évfolyam 1910. november 7. 45. szám. BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő varos-politikai és társadalmi lap. □ Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... ... __...................... 10 korona. Fél évre ... ... ................................ 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35 Megmozdul az ország. Aki jelen volt szombat este az Újvárosháza közgyűlési termében a husdrágaság ellen tartott értekezleten és halottá az érvek sokaságát, látta az emberekből kikitörő elkeseredés és lelkesedés hullámzását: az egy perczig sem kételkedik benne, hogy ez a mozgalom igazi közérzésből fakad és igazi közszükségből táplálkozik. A gyomor volt a világtörténelem egész folyamán mozgatója az országok sorsának; azóta, hogy a római nép kivonult a mons-sacer-re és Menenius Agrippa a gyomorról mondott meséjével lecsillapította a korgó gyomortól háborgó kedélyeket: nagyot fordult a világ. A gyomrok most is korognak, ha nincs táplálék és az éhség ma is a legnagyobb forradalmár. De a huszadik században mesékkel jóllakatni az éhezőket többé nem lehet. Ehhez kenyér kell és hús és tej. Ha ezek nincsenek meg, hiába minden csititás, hiába az elmélkedés és tanitás: az éhség kitör az emberekből és táplálékot kér. A kenyér, a hús a leghatalmasabb mozgató erő és akik ezzel nem számolnak, azokat elsöpri a népharag háborgó áradata. Mily furcsa összetételű gyülekezet volt ott a városházán! Az elnöki székben az ország legnagyobb pénzhatalmassága, a milliók, a gazdagság tipikus képviselője, a hatalmas bankvezér: Lánczy Leó. Körülötte csupa oly férfiú, aki a vagyoni jólét nyugalmát élvezi, akit személyesen nem bánt a husdrágaság, akiknek mind- annyiuknak jut vesepecsenye — bármily drága legyen is a hús. És ezek a férfiak ime összeülnek tanácskozni, meg- botránkozni egy oly állapot felett, amelynek kinjait ők egyénileg nem érzik, de amely embertársaik millióinak súlyos gondja, veszedelme, valóságos átka. Ne prédikáljanak nekünk többé a burzsoá lelketlenségéről, önzéséről! Ott, ahol a társadalom ranglétrájának magasabb fokain álló férfiak erejük legjavát, tehetségük egészét, akaratuk és törekvésük csorbittatlanságát vetik a latba azért, hogy szorongatott embertársaik sorsán enyhítsenek: nem lehet az altruizmus hiányáról beszélni, nem lehet azt állitani, hogy a tömegek érdekeivel szemben a polgárság vezetői érzéketlenek. A husdrágaság oka a nagybirtokosok ama rengeteg tévedéséből fakad, hogy a drága hús az ő érdekük. Ezt a tévedést éles logikával, az érvek gazdag tárházával világította meg a vita egyik legtartalmasabb szónoka: Glücksthal Samu dr., amikor kimutatta, hogy a husdrágaság a húsfogyasztás nagymérvű csökkenését vonja maga után, a termelőknek pedig a nagy húsfogyasztás az érdeke. Ám az agráriusok e végzetes tévedését az ország egész lakossága fizeti meg keserves filléreivel és nélkülözéssel. Az egész tanulságos diszkusszión vörös fonálként vonult végig az a meggyőződés, hogy egyes-egyedül a határok teljes megnyitása segithet a bajon. E tekintetben szenzáczió erejével hatott Sándor Pálnak az a kijelentése, hogy Szerbiában tett tapasztalatok alapján megálla- pittatott ennek az országnak óriási export- képessége. Ez a kis ország naponta ezer darab marhát szállit Szalonikin át egész Egyptomig. Micsoda ehhez képest a kereskedelmi szerződésben megállapított nevetségesen csekély kontingens? De a mai maximális vámtételek mellett Magyar- ország ennek a húskivitelnek az előnyeit nem élvezhetné, mert ez a vám a húst — még ha korlátlan mennyiségben lehetne is behozni — mód felett megdrágítaná. És ezzel elérkeztünk ahhoz az igazsághoz, amelyet mi már az első percz- től kezdve vallunk, hogy végeredményben a nagy has drágaságnak nincs más ellenszere, mint teljes szakítás a mai védő vámos kereskedelmi politikával. Nagy küzdelmekbe, óriási erőmegfeszitésbe fog kerülni, amig ez a radikális átalakulás be fog következni. De a polgárság már eszmél, a harczra kezd felkészülni és a vezérek már élesitik a kardot. Nagy leszámolás fog elkövetkezni a polgári osztályok milliói és a csekélyszámu nagy- birtokos között. Az a társadalmi, politikai és gazdasági erő és hatalom, amely a nagybirtokos osztályok kezében nálunk egyesül: nehézzé és verejtékessé fogják tenni a győzelmet, de a tömegek millióinak a végén mégis győzniök kell. Mert ahol az éhség, ott az igázság. Nagy dicsőségére válik Budapest polgárságának és a polgárság vezetőinek, hogy az igazság mellé sorakoznak és megüzenik a hadat annak a hivatalos világnak, amely ma az ország sorsát intézi. Ez az a nemesebb értelemben vett politikai hatáskör, amelyet a törvény biztosit a törvényhatóságoknak, amikor módot nyújt arra, hogy fontos, országos kérdésekben felírjon a kormányhoz és törvényhozáshoz. Ha volt valamikor helye az autonóm polgárság politikába való beavatkozásának, úgy ebben a kérdésben van helye, amely az ország egész lakosságát oly közelről érinti. A szombati értekezlet megindította a lavinát, amikor Vázsonyi Vilmos mindenkit magával ragadó felszólalására és indítványára kimondotta, hogy nagy országos bizottságot alakit, amely előkészít ebben a tárgyban egy országos nagy-gyűlést,. Az előkészítő-bizottságban helyet foglalnak a városi lakosság összes szervezetei, közei, testületéi, amelyek erőiket összetéve harczvonalba fogják sorakoztatni a hatalmas tömegeket. Magyarország miniszterelnöke néhány nappal ezelőtt azt a tanácsot adta az ország lakosságának, hogy egyék kevesebb húst. Erre a tanácsra lesz méltó válasz az ország megmozdulása. Ebben a nagy kérdésben leomlanak a politikai és egyéb válaszfalak, nincs párt, nincs politikai nézet. Mint egy ember sarkára áll az ország, hogy kikényszeritse a maga igazát. Hiába szerződés, hiába kontingens: az ország akarata sutba dobja a volt szerződést, felrobbantja a kontingenst. Paragrafusokkal jóllakni nem lehet. Már pedig jóllakni igazán joga van olyan ország minden polgárának, amelyet nemrégen meg tejjel-mézzel folyó kanaán- nak neveztek. A gázüzem szervezése. A közgyűlés a múlt héten tárgyalta és elfogadta a gázszolgáltatásról szóló szabályrendeletet. A tárgyalás során felmerült az a kifogás, hogv a gáztársulat a fogyasztó közönségnek nagyobb előnyöket biztosított volna, mint a községi gázmüvek, nevezetesen, hogy a gázórákat a társaság ingyen szállította és nagyobb gázmennyiség fogyasztása után engedményeket tett volna. Ez az álláspont már a gázbizottság október 31-iki ülésén is kifeй Minden kávéházban kapható й ¥ ив! poharanként Ш fillérért ~ ¥ A üb természetes^ baktériummentes, szénsavdus BORHEGYI és BORSZÉKI ásványvíz. AA
