Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-24 / 43. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST Kohn Gábor. A hivatalos lap szombati száma meglepetéssel szolgált. A királyi ki­tüntetések sorában közli, hogy Ólelsége Kohn Gábornak a királyi tanácsosi czimet adomá­nyozta. Az ilyen gerinczes férfiakra nálunk nem igen szoktak sütni a királyi kegy suga- Kohn Gábor a kereskedelmi- és ipar­ral kamarai intézmény megteremtése óta nagy buzgalommal, lankadatlan munkaerővel és kiváló tudással vett részt a budapesti kamara munkájában és első percztől fogva a gazda­sági függetlenség és önállóság harczosává szegődött. Oly időben, amikor még a gyakor­lati élet emberei fantazmagóriának mondták az önálló vámterületet és az önálló bankot, egy budapesti kereskedő szívós kitartással, nagy lelkesedéssel szállott síkra a magyar gazdasági élet függetlenségének ez attribú­tumai mellett. Amiként Irányi Dániel évról- évre indítványozta a képviselőházban a pol­gári házasságot és a teljes vallásszabadságot, azonképen Kohn Gábor minden esztendőben előállott a kamarában az önálló vámterület és az önálló nemzeti bank követelésével. Eleinte a kalmárok és spiszbürgerek meg­mosolyogták a szívós fantasztát“, később azután kénytelenek voltak hatalmas gazdasági érvei előtt meghajolni, úgy, hogy végre a kamara kénytelen volt az önálló vámterület kérdését napirendre tűzni. Kohn Gábor lan­kadatlan agitácziójának köszönhető, hogy a gazdasági élet e tekintélyes fórumai, a ka­marák, egymásután állást foglaltak az önálló vámterület mellett, aminthogy az önálló bank követelésének is legelső és legkitartóbb szol gálója a kamarában. Puritán jelleme, minden póztól ment egyszerűsége vajmi előnyösen különbözteti meg ezt az igazi polgárt a köz- gazdasági tevékenység mezején tolongó nagy- képüektől és talpnyalóktól. Kohn Gábor a legutolsó kamarai választásoknál kimaradt a kamarából. Nem a férfiú sérelme ez, hanem a kamara kára. Ugylátszik a kormány meg­érezte azt az erkölcsi kötelességet, hogy ennek a kiváló férfiúnak meg kell adni a kiválóság valamelyes külső jelét, amelyet soha nem keresett, amelyet soha nem ambi- czionált. A királyi tanácsosságot, amely az utóbbi időben — mint minden egyéb ki­tüntetés — sokat vesztett az értékéből, va­lóban nagy kitüntetés érte azzal, hogy vele ily férfiút ékesítenek. Az izig-vérig független­ségi eszme soha meg nem alkuvó katonája oly érdemet szerzett a magyar gazdasági élet körül, hogy ez érdemek hivatalos elismerése nem maradhatott el. Ezért meglepetés a Kohn Gábor kitüntetése, mert a kormány­hatalom kénytelen volt meghajolni az in- karnátus gazdasági kuruczság nyakas, kemény vitéze előtt. Kohn Gábor egyéniségében, fel­fogásában ez a kitüntetés változást elő nem idézhet. Továbbra is fogja álmodni szép álmait egy gazdaságilag és pénzügyileg ha­talmas, független Magyarországról. És hogv ez az álom megvalósuljon, ezért fog doí- gozni továbbra is, minden királyi kitüntetés ellenére. Jó tartós kefeáruk és seprők méllányos áron szerezhelök be SOLTÉSZ IGNÁC kefeeyáíL7rö Budapest, V. kér., Váci-körűt 36. sz. Telefon 171-46. Fióküzlet : V., Lipót-körut 17. szám. СШГ Minden keién a szabott ár látható "230 Parlament a városházán. Magos színvonala vita folyt le a köz­gyűlésen a husdrágaság ügyében. Az egész országot izgató e fontos kérdés a képviselő­házban mindezideig nem tárgyaltatott és a főváros közgyűlése vette át a parlament sze­repét, amikor napirendre tűzte a lakosság egyik legfájóbb sebeit. A vita mindvégig igen tanulságos és szakszerű volt, bár az ellen­tétes nézetek összecsapása során nem hiányoz­tak azok a szenvedélyes kiszólások, amelyek a közgyűlési teremben már megszokottak. Poíónyi a tanács a javaslatával szemben az érvek egész arzenáljával vonult fel és a javaslat hívei nagy vehemencziával, szinte gyűlölködéssel hallgatták. Glücksthal dr., akinek kezdeményezésére került a kérdés a közgyűlés elé, igen tanulságos adatokkal bizonyította állattenyésztésünk hanyatlását és Polónyival szemben, aki a mezőgazdaság szempontjait hangoztatta a városi lakosság exisztencziális kérdésének tüntette fel a hús ínség enyhítését. Bárczy István polgármester a nála megszokott hévvel védelmezte a tanács javaslatát, nem riadván vissza a kíméletlen támadástól sem, melyeknek éle Polónvi ellen irányult, de amelyre Polónvi beszédének agresszivitásával teljesen rászolgált, Legkime- ritőbben fejtegette a drágaság okait Szlerényi József, aki a főváros közgyűlési termében uj működési terrémumhoz jutott, ahol mosta­nában tétlenségre kárhoztatott nagy tehet­segét és kiváló szaktudását kitünően érvé­nyesítheti. Beszéde egész tanulmány volt, amely élesen rávilágított a drágaság okaira, és amelynek során megállapította azt az iga­zságot is, hogy a főváros maga a fogyasztási adó és egyéb fővárosi pótlékok czimén 25 koronával drágítja meg a szarvasmarhát. Vázsonyi az agrárius túlkapások ellen szállott síkra a gúny öldöklő fegyvereivel. Melly Béla dr. rámutatott azokra a rengeteg áldo­zatokra, amelyeket a főváros hozott az állat­vásárok felvirágoztatásával és most itt az ideje, hogy a kormány is tegyen valamit a lakosság érdekében. Végül pedig Folkusházy Lajos tanácsnok, a javaslat szerzője védelmezte meg igen logikus és meggyőző beszédben a tanácsi javaslatot. Polónyil saját szükebb elv­barátai, a IV. kerületi bizottsági tagok is cserbenhagyták és ezek nevében Székely Eerencz jelentette be a kerület csatlakozását, úgy hogy a javaslatot csaknem egyhangúlag elfogadták. Igazán örvendetes, hogy a főváros köz­gyűlési termébe végre bevonult az a komoly és szakszerű tárgyalási módszer, amelynek eddig a viták hián voltak. Aki végighallgatta ezt a tárgyalást, elégtétellel látta, hogy a fővá­rosunk közgyűlése mennyire bővelkedik kiváló férfiakban. Igaz, hogy a törzsfőnökök és klikk­vezérek óvatosan távoltartották magukat a vitától, és ismét kiderült, hogy nem a szel­lemi kiválóság és a tudás azok, amelyek nálunk a törzsíőnöki tisztségre emelik az embert. De nemcsak a városatvák tün­dököltek alapos felszólalásaikkal, hanem a főváros tisztviselői kara is kitűnő harczo- sokat állított a csatasorba, akik modern szel­EMKE-KAVÉHÁZ esténként Farkas Pali muzsikál. lemről, szocziális érzékről, alapos tájékozott­ságról tettek tanúbizonyságot amellett, hogy fel vannak ruházva a vitához nélkülözhetetlen debatteri készséggel is. A tanács javaslatáról és a közgyűlés állásfoglalásáról véleményün­ket érdemben e számunk első czikkében mondjuk el. A hétről. A községi gázgyárak létesítése gyors tempóban halad előre. A főváros most Írja ki a pályázatot a gázművek gázfejlesztő berendezéseinek a szén- és koksszszállitó be­rendezésnek és a két gáztartónak szállítására Az ajánlatokat 1911 január 28-ikáig a tanácsi II. ügyosztályban kell beadni. A gázművek partvédelmi munkálatai is javában folynak. A légszesztársa ággal fennforgó vitás kérdés a telkek értékének megállapítására vonat­kozólag egyáltalán nem érinti az építési munkák folytatását. A gáztársaság már haj­landó a telkek forgalmi értékének felét el­fogadni, de a pénzügyi bizotlság ezt sem fogadta el, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a megváltás alkalmával a telkek a beszerzés értékében vétessenek át. E kérdésben tehát valószínűleg perre kerül a dolog, de minden­esetre czélszerübb volna, valamely méltányos egyezség utján kiküszöbölni ezt a differen- cziát, semmint éveken át hosszadalmas pert folytatni. A főváros tényleg nagy értékeket kap a gáztársaság telkeiben, de a szerződés szerint az értékemelkedés a főváros javára szolgál. Ezért a jogi álláspontot tekintve, a gáztársaság jól járna, ha megelégednék az értékemelkedés csekélyke hányadával, amelyet a főváros méltányosságból bizonyára nem tagadna meg. Viszont az öt milliós differenczia oly nagy, hogy annak megfelezésébe a fő­város bele nem mehet. Talán sikerül még ezt az utolsó disszonancziát elsimítani és a telkek vételárának bizonytalansága nem fogja függőben tartani a főváros gázmüvei pénz­ügyi eredményének pontos megállapítását. Valamelyes áldozatot ezért talán érdemes volna hozni. CEYLON kávéház Rottenbiller-utcza 10- szám Teljesen újonnan átalakítva. Modern, elegáns és családias szórakozóhely. Esténként Márkus Péter teljes zenekarával hangversenyez. Ceylon-vacsora különlegesség. FEST,TISZTÍTS Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Az amerikai csikóséletből merített drámai felvélcl az Apolló-Szinház teljesen uj félheti mű­sorának szenzácziója. Kimagasló újdonsága még a hétnek Goethe Serleg czimü csodaszép költeménye után készütt színes mozgófénykép is, mely mögé egy igazán szép, művészi érzékkel összeállított vál­tozatos műsor sorakozik. A hazárdjáték kérdése ismét foglalkoz­tatta a főváros közgyűlését, amelynek hatás­körébe ez a dolog evidenter nem tartozik. Epen ez az oka annak, hogy a tanács állás­Gyár es főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telelőn 5S—45.

Next

/
Thumbnails
Contents