Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-17 / 42. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST Г PECTUS 250.000.000 korona összegű 1914. évi január 1-én lejáró 1910. évi magyar királyi adómentes 472%-os állami pénztárjegy kibocsátása tárgyában. HIRDETMÉNY. 3ещ XXIX., 1910. évben végrehajtandó beruházások „ fedezésére, az 1908. évi L. törvényczikk 7. §-a alapjan kibocsátott 215 millió К névértékű 4V2°/o-kal kamatozó állami pénztárjegyek beváltására es a pénztári készletek kiegészítésére összesen szükséges 560 millió К beszerzése czéljából kibocsátható járadékkötvények értékesítésének lebonyolításáig a felmerülő szükségletet átmeneti hitelművelet utján fedezhesse. E törvényes felhatalmazás alapján a magyar királyi pénzügyminiszter 250.000,000 korona névértékű évi 4V2% kai kamatozó adómentes állami pénztárjegyet bocsát ki. Ezen állami pénztárjegyek bemutatóra szólnak, magyar es nemet nyelven állíttattak ki és 10 000 darab A betűs (1—10,000 számú) 500 koronáról, lö’oOO darab В betűs (1—15,000 számú) 1,000 koronáról, 13,000 darab C betűs (1—13,000 számú) 5,000 koronáról, 12,500 darab D betűs (1—12,500 számú) 10,000 koronáról, és 800 darab E betűs (1— 800 számú) 50,000 koronáról szóló czimletekre oszlanak. A czimletek a magyar királyi pénzügyminiszternek, a magyar királyi központi állampénztár igazgatójának, a magyar királyi pénzügyminiszteri számvevőség hitelügyi csoportja főnökének facsimile-aláírásával és egy ellenőrző-tisztviselőnek eredeti kézaláirásával vannak ellátva. Az állami pénztárjegyekben megjelölt tőkekövetelést a magyar királyi államkincstár, az alább megnevezett beváltóhelyeknél legkésőbb 1914. évi január 1-én a bemutatónak az állami pénztárjegy bevonása ellenében minden levonás nélkül, adó- és illetékmentesen visszafizeti. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy a kibocsátásra kerülő ~250.000.000 korona állami pénztárjegyet 1913. évi április 1-ére, vagy julius 1-ére, vagy október 1-ére, három havi előzetes felmondás után, tetszése szerint egészben vagy részben visszafizethesse. Az állami pénztárjegyek után 1911. évi január 1-jétól kezdődőleg évi-A. 1 á i r a e i Voatkozással a magyar kir. pénzügyminiszter ur Ő Exczelencziája fenti hirdetményiére, a kibocsátásra kerülő 250.000,000 korona magyar királyi adómentes 4V2%-ös állami pénztárjegy ezennel nyilvános aláírásra bocsáttatik. Az aláírás történik : a) vagy oly módon, hogy fizetésképen a f. é. deczember 31-én lejáró 1909 évi kibocsátású m. kir. 4V2°/o-os állami pénztárjegyek nyujtatnak be az alább felsorolt aláírási helyeknél 1910. évi október 15-töl 22-ig bezárólag terjedő határidőben ; a kiosztásnál az ilyen jegyzések teljes összegükben fognak tekintetbe vétetni ; b) vagy készpénzfizetés ellenében 1910. évi október 22-én, szombaton, az egyes aláírási helyeknél szokásos üzleti órákban : Budapesten: a magyar királyi központi állampénztárnál, a Magyar Általános Hitelbanknál, a m. kir postatakarékpénztárnál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesületnél, a Pesti Magyar kex-eskedelmi Banknál; a magyar szent korona országainak területén: a 4°/o-os magyar koronajáradék szelvényeinek beváltásával megbízott valamennyi állami pénztárnál: Wienben: az S. M. v. Rothschild bankháznál. а К. К priv. Oesterreichisclie Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe ezimü intézetnél, а К. к. privilegirte allgemeine österreichische Boden-Credit- Anstalt'czimü intézetnél, a Wiener Bank-Verein czimü intézetnél, a Kais Kön. privilegirte Österreichische Länderbank czimü intézetnél. Az aláírás bejelentési ivekkel történik, melynek a fentemlitett aláírási helyeken költségmentesen kaphatók. Az aláírási ár 99 К 40 f minden 100 К névérték után. még pedig úgy az 1909. évi m. kir. 4V2°/o-os állami pénztárjegyek beszolgáltatása esetén, mint a készpénzaláirásokra nézve. a) Amennyiben fizetésül 1909. évi m. kir. 4Vs%-os áUami pénztárjegyek nyujtatnak be, a következő határozmányok mérvadók: 1. tekintettel arra, hogy az uj kibocsátású állami pénztárjegy kamatozása 1911. január 1-ével, vagyis egy nappal később veszi kezdetét, mint az 1909. évi állami pénztárjegyek kamatozása megszűnik, a fizetésképen benyújtott 1909. évi m. kir. 4V2°/o-os állami pénztárjegyek a következőképen fognak számításba vétetni: minden 500 К n. é 500 К — f-rel hozzáadva 1 napi 41/2°/o-os kamatot — К Об25 f-t tehát minden 500 К n. é. pénztárjegy 500 К Об25 f-rel. 2. A beszolgáltatott 1909. évi pénztárjegyek beszámítási értéke és az 41/2% kamat fizettetik, minden év julius 1-én és január 1-én lejáró félévi utólagos részletekben Ezen állami pénztárjegyek hat félévi szelvénynycl vannak ellátva, melyekből a legkorábbi 1911 julius 1-én válik esedékessé. Az állami pénztárjegyek, valamint az azokon levő kamatszelvények minden fennálló magyar bélyeg, illeték és adó alól fel vannak mentve és minden levonás nélkül váltatnak be. Az állami pénztárjegy birtokosának követelési joga a tőkére nézve húsz év alatt, a kamatokra nézve hat év alatt, az esedékesség napjától számítva, elévül. (1881. évi XXXIII. t.-cz.). Az állami pénztárjegy birtokosa a kamatokat és a lejárt állami pénztárjegyek ellenértékét a lejárt kamatszelvényeknek, illetve a lejárt állami pénztárjegyeknek beszolgáltatása ellenében, választása szerint felveheti: Budapesten : a magyar királyi központi állampénztárnál, a Magyar Általános Hitelbanknál, a m. kir postatakarékpénztárnál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a magyar szent korona országainak területén : a 4% os magyar koronajáradék szelvényeiuek beváltásával megbízott valamennyi állami pénztárnál; Wienben: а К. K. priv. Oesterreichisclie Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe czimü intézetnél, а К. к. privilegirte allgemeine österreichische Boden-Credit- Anstalt czimü intézetnél, az S. M. v. Rothschild bankháznál, a Wiener Bank-Verein czimü intézetnél, a Kais, Kön. privilegirte Österreichische Länderbank czimü intézetnél. Az 1910. évi magyar kir. 4V2%-os állami pénztárjegyekre vonatkozó minden közlemény a „Budapesti Közlöny“ és a „Wiener Zeitungéban fog Budapesten, 1910 október 12. A magyar királyi pénzügyrminiszter : Lukács László s. k. 1 ъ. i "V <3 s 1910. évi pénztárjegyek kibocsátási ára közötti különbözeiét az aláírási helyek készpénzben fogják megtéríteni. 3. A fizetésül szolgáló 1909. évi m. kir. 41/2°/0-os állami pénztárjegyek czégbélyegzővel vagy a név és lakczim megjelölésével ellátva az aláírással egyidejűleg szolgáltatandó!-: be. 4. Az 1909. évi m. kir, 4V20 o-os állami pénztárjegyek az 1910. deczember 31-én lejáró szelvény nélkül nyújtandók be, vagyis ezen szelvény a tulajdonos birtokában marad. 5. A benyújtók a fizetésképen beszolgáltatott 1909. évi pénztárjegyekről igazolványt kapnak, melynek alapján f. évi november 2-tól deczember 31-ig az uj kibőtsátásu 1910. évi m. kir, 4V2°/o-os állami pénztárjegyek ugyanoly névértékben, a készpénzkiegyenütéssel együtt, kirdatnak. 6. Az 1910. évi pénztárjegyek kiadása ugyanazon aláírási helynél történik, amelynél az 1909. évi pénztárjegyek letétetlek. b) Amennyiben az aláírás készpénz ellenében történik, a következő határozmányok mérvadók: 1. Az aláírás alkalmával az aláirt összeg 5%-a biztositékképen leteendő és pedig vagy készpénzben, vagy olyan napi árfolyam szerint számítandó értékpapírokban, melyeket az illető aláírási hely elfogadhatónak tart. 2. Az aláírás alapján átengedendő összeg az aláírás befejezte ulán mielőbb megállapittatik s arról az aláírók értesittetnek. Minden aláírási helynek jogában áll az egyes átengedések összegét belátása szerint meghatározni. Ha az átengedés az aláírással kevesebbet tenne, a biztosíték felesleges része visszaadatik. 3. Az aláíró az aláírása alapján részére átengedett állami pénztárjegyeket f. évi deczember hó 15-től kezdve legkésőbb f.'évi deczember hó 31-ig tartozik átvenni. Az alairónak jogában áll a neki átengedett állami pénztárjegyeket a megjelölt időn bellii 5000 koronánál nem kisebb részösszegekben is átvenni. Az átvétel alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. 4. Az aláírónak átengedett összeg után az átvétel napjától 1911. évi január hó 1-ig számított 4V2°/o darabkamat fog megtéríttetni 5. Az átvétel ugyanazon helyen történik, ahol az aláírás eszközöltetett. Bejelentések, amelyek bizonyos meghatározott czimletekre szólnak, úgy 1909. évi állami pénztárjegyek beszolgáltatása, mint készpénzfizetés ellenében történő jegyzéseknél csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben ez az aláírási helyek mérlegelése szerinl lehetséges. Az 1910. évi deczember 31-ig fel nem vett pénztárjegyek ezen időtől kezdve e benyújtónak számlájára és veszélvére az illető aláírási helynél maradnak. Budapest és Wien, 1910. október havában. Magyar Általános Hitelbank. 8. M. v. Rothschild. M. kir. postatakarékpénztár. К. K. priv. Oesterreichisclie Credit Anstalt lür Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület. Handel nnd Gewerbe. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. K. k. privilegirte österreichische Boden-Credit- Anslalt. Wiener Bank-Verein. Kais. Kön. privilegirte Österreichische Länderbank. jászapáti. Kaszás Lajos nagy vendéglője lurfapesi, VII«, Rákóczi-ut 44. Gyönyörűen újjáalakítva. Tükörtermek. Igazi magyar коny ha. Figyelmes kiszolgálás. Vidékiek és fővárosi családok találkozóhelye. Nagyobb társaságok részére különterem. Kitűnő moori és csopaki saját termésű borok. Gerenday A, és Aa siremlékmű gyárosok Budapest, VII., Rákóczi-ut 90. [bárdi в AUTOMOBILOK В M0ZSAR-U. o'! 4--------------------------------------—-----------------------------------------------J HA LASZ HUBERT vállalkozó Gyár és iroda: Budapest, VII., Angol-u. 23 Telefon 55—55. Beton-épitó, hídépítő, csatornaépítő. А ш. kir. államvasutak, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye, valamint Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozója, Elvállal mindennemű hid-, csatorna- és burkolati^ valamint minden e szakmába vágó munkát. Költségvetésekkel szívesen szolgai r, Legjobb a,,Vas”-feief£|f , VI., kerület, Liszt Ferencz-tér 6. □ □ □ □ □ □ □ □ ПИТОЙ RÉSZLETBE valamint készpénzfizetés mellett legjutányosabban kapható: GONDA S. butorraktárában Budapest, KLAUZÁL (ISTVÁN ) TÉR 6. SZ. TELEFON : 148—52. Márkus Samu könyvnyomdája Budapest, V., Korall-utcza 6—8.
