Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-10 / 41. szám
У. évfolyam 1910. október 10. 41. szám. m ül - é' Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit U A Budapesti függetle valamint az összes fővárosi fű rfelölelő város-politikai és társadalmi lap, tségi és 48-as párt, □ égi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ....................................... 10 korona. Fél évre .............................................. 5 Fősz erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Az uj rend. A magyar ember szokása, hogy semmivel sincs megelégedve. Ez a magyar szokás határozott mértékben uralkodik Budapesten. Folyton szidjuk, ócsároljuk városunkat és ha Budapest a valóságban olyan volna, aminőnek mi magunk szüntelen kritikánkkal és kicsinylésünkkel vázoljuk, úgy itt egy rendezetlen, piszkos kulturátlan balkáni városkának kellene állania. Szerencsére Budapest nem olyan, mint amilyennek az örökké elégedetlen bennszülött festi. A budapesti kritika legállandóbb tárgya a fővárosi gazdálkodás. Szidni a székesfővárosi hatóságokat oly megrögzött szokásnálunk, mint akár a reggelizés felkelés után. Minden rosszul van csinálva, amit a főváros csinál: közben pedig kinőtt a földből egy hatalmas, gyönyörű szép, fényes metropolis, nagyszerű közintézményekkel. A csökönyös pesti szőr- szálhasogatás nem akarja meglátni ezt a hatalmas átalakulást, csak a szálkákat keresi a főváros szemében. Pedig kétségtelen, hogy Budapest a legutóbbi 3—4 esztendő alatt nemcsak hatalmasan nekilendült, ha nem is kétségtelen, hogy egészen uj szellem költözött be a városházára, a mely annyira különbözik a régitől, hogy ezt az érát bátran lehet külön korszaknak számítani a főváros történetében. Soha oly éber érzék a polgárság összességének érdekei iránt nem irányította a főváros kormányzatát, mint jelenleg. És ha ezzel szemben a mindennel elégedetlenek azt mondják, hogy minden maradt a régiben, hát vagy nem látják a változást, vagy tudatosan letagadják. Tessék egy kissé körültekinteni és visszapillantást vetni a tőváros közelmúltjára. A székesfőváros minden téren növelte és biztosította a befolyását ott, ahol a lakosság széles rétegeinek életviszonyain javítani lehet. Urává lön, vagy iparkodik lenni a jövőben a fontosabb közczéin üzemeknek a végből, hogy a polgárság ez irányú szükségleteinek kielégítését csakis a közérdek szempontja vezesse. Az utczák tisztítása, a vásárügy, a világítás: községivé lett, vagy lesz. Óriási haladás észlelhető a közegészségügy terén és a nagyszerű lésesitmények sorában néhány év múlva Budapest olyan közkórházakkal fog rendelkezni, a melyek méltán mondhatók mintaszerűeknek. Az iskolaügy terén szinte példátlan a főváros munkássága. Mindenütt, ahol a magánvállalkozási tevékenység és a haszonlesés összeütközésbe kerül a közérdekkel : a főváros teljes erejével sorompóba lép. Lakásépítő akcziójával a kommunális szocziál- politika terén Budapest úttörővé vált. Lehet ez eredmények láttára és a közeljövő hatalmas munkaprogrammját ismerve azt állítani, hogy,a mai rezsim nem különbözik elődjétől? És amikor a fővárosi kormányzat leg- ujabbbi nagy sikereire rámutatunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az a lázastevékenység, a hatalmas beruházások, a korszakalkotó létesítmények korántsem rendítették meg a város pénzügyi készletét. Sőt Budapest háztartása talán sohasem volt oly rendezett, mint napjainkban. Uj adósságokat ily hatalmas teremtő munka mellett természetesen kell csinálni, de a legreálisabb számítások szerint is ezek a beruházások oly busás jövedelmeket fognak hajtani, a melyekből nemcsak az adósságteher kamatai és törlesztése kerül ki, hanem még a főváros jelentékeny bevételhez jut általuk. Látván ezt a sikerekben gazdag munkásságot, az igazsággal kerülnénk ellentétbe, ha mindenáron való ellenzéki hajlamból tagadnék, hogy itt uj seprő jól söpört. Igenis ez uj rend, uj szellem, olyan a mely lényegesen különbözik az elődök óvatos, félénk, bürokratikus tapogatódzásától. A főváros ma nem szorítkozik arra, hogy a közigazgatást sablonos módon lássa el, hanem teremt, alkot a polgárság életviszonyainak megjavítására. Ez a különbség a ma és a tegnap között. Csak egy dologban maradt meg a régi rend és ez: a klikkek uralma a közgyűlésen. Ma is, a mikor modern szociális szellem lengi át a főváros hivatalnoki karának fejeit, a közgyűlés nagy többsége megmaradt rideg önzésében az apró-cseprő magánérdekek éber őrének. Úgy, hogy a polgármester és a tanács nem ezzel a közgyűléssel, hanem a közgyűlés ellenére dolgoznak és viszik győzelemről győzelemre az uj konczepczióju kommunális politikát. Szerencsére a polgármester markáns egyénisége és szívóssága rendszerint győzedelmeskedik a közgyűlés mucsai kicsinyeskedése fölött, de ha a közgyűlés többségén múlna, úgy ez a főváros számos uj alkotással szegényebb volna. Ha a polgár- mester következetesen és igazán meg akarja valósítani a maga programmjának egészét, ugv gondoskodnia kell arról, hogy a klikkek, amelyek ma zsebükben szorítják az ökleiket, végképpen kipusztuljanak a főváros közgyűlési terméből. Vagyis más szóval: a becsületes és üdvös programúihoz becsületes és önzetlen pártot kell magának csinálnia, mert ma ilyen községi párt nincsen. Az uj rend diadalmasan csak akkor fogja megvalósítani összes czéljait és programmját, ha a közgyűlési terembe is be tud vonulni és ki tudja onnan űzni a lmfárokat, korteseket és klikkvezéreket! Az uj építési szabályzat és az épitési övezetek. Irta : //ein János. A polgármester ur által összehívott értekezleteken most tárgyalják a közmunka- tanácsa által kidolgozott uj épitési szabályzatot és az épitési övezetek uj beosztását. Szükség van reá, csakugyan, hogy az övezetek rendezve legyenek, mert vagy tiz esztendő óta e téren igazán anarchia van. A mit mavillarayonnak deklaráltak, ott holnap háromemeletes házakat engedélyeztek és vice versa! Lásd a Tököly-ut külső részét! De ha már egyáltalában merev vállalkozás és a könnyelműség non plus ultrája, hogy egy uj épitési övezetbeosztást alkottunk, mielőtt egy végleges szabályozási tervünk van, mely kell, hogy legyen és mely feltétlenül az egész övezetbeosztást halomra fogja dönteni, úgy sajnos, a tervbevett és most tárgyalás és felülbírálás alá került övezetbeosztási terv mesze áll attól, hogy nekünk egy egészséges, modern, higiénikus nagyvárost biztosítson a jövőben. A tervezett övezetelrendezésben nincs semmi rendszer, semmi észszerüség! Gyárövezetek váltakoznak villarayon- nokkal, tarka-barka zűrzavarban. Úgy például a régi szabályzat szerint azon telekkomplexum, mely a Stefánia-ut és a Franczia-ut között fekszik gyárövezet volt, az uj szabályzat szerint is az, ami természetes és helyes is, mert ott van már most egy csomó gyár (Gizella-ut) és ezeket elhelyezni vagy kihelyezni bizony lehetetlen, nem különben a Szugló, a Róna-uttól a Hajtsár-utig gyárövezet, ámbár már egyszer villarayon is volt. De ott is van egy csomó gyár! És most az uj szabályzat szerint a telektömb a Franczia-ut és a Róna-ut közötti telektömb villaövezet leend! Az annyit jelent, hogy a villaövezet két gyárövezet közé lesz beékelve ! Ez modern városrendezés? Daczára annak, hogy senkisem mondhatja, hogy Buda- pest gyárváros, a főváros minden oldalról gyárakkal van övezve, csak éppen a délnyugati vidék a Lágymányos és Budafok között, az utolsó évekig még nem voltak gyárak, az uj szabályzat szerint ez a bájos vidék nem csak gyárövezet, de egyszerű bűzös gyárak övezete is! Egy épitési szabályzatnak kell, hogy vezérprogrammja legyen a város jövőbeli fejlődésének. Az a szabályzat, amely előttünk fekszik, nem az. Teljesen hiányzik az uj szabályzatban olyan övezet, melyben zárt sorban lehet építkezni, de a telektömbök belsejében az építkezés tiltva volna, úgy, hogy udvar udvar mellé határolva, a tömb belséje egy szellős egészséges, kertudvart képezzen. Az uj szabályzatban 5 övezet lesz, amelyben zárt sorban szabad építkezni, ezekből 2 előkerttel, 3 élőkért nélkül. De oldalszárnyakat, udvarszárnyakat, keresztszárnyakat mind ezekben az övezetekben szabad építeni, ha csak egy kis udvar marad, mely váltakozhat 15—36% között, sőt úgy látszik bizonyos övezetekben még annvi udvar se kell, mert nem a telek egy KOVÁID FEST,TISZTIT! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es ioüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Teleíon 58—45.
