Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-19 / 38. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 alkalmas, német szöveg kíséretében jelent meg és sikerülni fog ezáltal nem csupán a szinmagyar családokat megnyerni e czitera bájos zenéjének, hanem a drága és ósdi rendszerű német tankönyveket teljesen kiszorítani. A pompás kiállitásu vaskos füzet, melynek bolti ára 4 kor. 60 fill., a „Magyar Hangszeripar“ kiadóhivatalában jelent meg (Budapest, VII. kér., Rákóczi-ut 36.) ahonnan az összeg előzetes beküldése ellenében bárhová bérmentve expediáljuk. Tengeri kígyóvá nőtte ki magát az az ügy, melyet az aviatikái meeting anyagi hozzájárulása által vállalt magára a főváros. Veszekesznek, siránkoznak a városatyák a kidobott negyedmillió korona fölött, pedig nincs igazuk. Igaza csak annak az egy városatyának volt, aki rezignáltan dobta bele a vitába: »Sírni lehet, de fizetni kell!« Igenis, fizetni kell. És ha teljes objektivitással akarunk az ügyről rekriminálni, akkor az igazság a középen van. Kidobunk egynegyedmillió koronát, de a civilizált világ figyelme két hétig mégis Budapest felé fordult. Sajnos, csak a figyelme fordult felénk, mert ők maguk — elfordultak tőlünk. Idegenforgalmat ez sem tudott nálunk teremteni. Eleget irtunk már róla, hogy mi ennek az oka. A rendezés ügyefogyottsága, hozzá nem értése. Már pedig, ha negyedmillió koronát áldoz a főváros, vegye a rendezést is a kezébe. Nem állítjuk, hogy a főváros urait az úristen is rendezőknek teremtette, de az kétségtelen, hogy nagyszabású reklámmal, ügyes, idején való alar- mirozással be lehetett volna népesíteni arra a két hétre külföldi vendégekkel a fővárost. A főváros a maga kárán tanult megint. És jó lesz, ha a szerdai közgyűlés végez evvel az üggyel, mely valahányszor csak szó esik róla, keserves reminiszczencziákat idéz fel lelkűnkben a rendező bizottság gyámoltalanságáról és ügyefogyottságáról. CEYLON kávéház Rottenbiller-utcza 10 szám Teljesen njonnan átalakítva. Modern, elegáns és családias szőrakozőbely. Esténként Márkus Péter teljes zenekarával hangversenyez. Ceylon-vacsora különlegesség. A gázgyár becslése. A főváros és a légszesztársulat között létrejött szerződés értelmében a légszesztársulatnak a gyárakért fizetendő becsértéket becslőbizottság állapítja meg, amelybe két tagot delegál a főváros, kettőt pedig a társaság. A bizottság elnökének megválasztása a delegáltak joga, de ha az elnök személyét illetőleg a delegáltak között megállapodás nem jönne létre, akkor a szerződés értelmében a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke nevezi ki az elnököt. A szerződés kimondja azt is, hogy kétszeri becslést kell eszközölni és pedig az elsőt a megváltás kimondását megelőzőleg, a másodikat pedig közvetlenül az üzem átvétele előtt. Az első becslés tudvalevőleg megtörtént. Most azonban, a gázgyárak átvételének küszöbén, a két szerződő fél kiküldöttei — a főváros részéről Kajlin- ger Mihály udvari tanácsos és dr. Forbáth Imre egyetemi magántanár, a légszesztársulat részéről Fodor István udvari tanácsos és Pfeifer Ignácz egyetemi tanár — az elnök személyére nézve megállapodásra jutni nem tudtak. A főváros tanácsa, amint azt a szerződés előírja, erre fölkérte Boronkay Ignácz táblabirót, a budapesti kereskedelmi és váltó- törvényszék elnökét, hogy a becslőbizottság elnökét nevezze ki. Boronkay elnök leiratában arról értesíti a főváros tanácsát, hogy elnök kinevezési jogával élni nem kíván. Ennek folytán most már előáll a szerződésnek az a rendelkezése, hogy mind a két fél megybizottai egy-egy elnökjelöltet neveznek meg és sorshúzás utján dől majd el, ki legyen a gázgyárak becslésére kiküldött bizottság elnöke. Tekintve azt, hogy a gázgyárakat a főváros ez év végén feltétlenül átveszi saját kezelésébe, az elnök kisorsolása rövid időn belül meg fog történni. Előadás a világítási üzemekről. Ripka Ferencz dr. fővárosi bizottsági tag október hó 1-én, szombaton, az I. kér. Attila-utczai elemi iskola tornatermében Bécs és Berlin városok világítási közüzemeiről előadást fog tartani. Előadása keretében Ripka főképen a szervezés, az alkalmazottak helyzetének és az üzemi eredményeknek kérdésével fog foglalkozni. E rendkívül érdekes előadást bő kivonatban közölni fogjuk legközelebbi számunkban. A nyolcz órai záróra érdekében a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete az elmúlt hetekben ismételten széleskörű mozgalmat indított. Ez a mozgalom nem uj keletű. Az 1906—1907-iki években már volt hasonló akczió, a melynek eredménye- képen 1907. január 1-tői kezdve az összes fővárosi üzleteket, a főnököknek becsületszóra kötött megállapodása alapján, este 8 órakor bezárták. Ezt a megállapodást megelőzte az összes főnöki testületeknek egyöntetű határozata a nyolcz órai zárlat mellett. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete többször közlevélben szólította fel tagjait a záróra pontos megtartására, sőt az egyesület elnökségének vezetése mellett egy bizottság működött állandóan, amely sorra járta azokat az üzleteket, amelyeket a megállapodás ellenére 8 órán túl nyitva tartottak és személyesen figyelmeztette a főnöket az egyezmény megtartására. A főnöki testületeknek minden fáradozása hiábavalónak bizonyult azonban, mert a kereskedői karban nem volt meg a kellő összetartás s igy azegyezményesakhamarfelbomlott. Miután a szomszédos Ausztriában rövid idő óta már törvényileg van szabályozva a kereskedelmi üzleteknek munkaideje, a mi kereskedőink is arra törekszenek, hogy az üzleti záróra szabályozásával emberséges pihenő időhöz jussanak. Ezt a kereskedelmi alkalmazottaknak érdeke is megkívánja, a kik szociális, kulturális és egészségügyi szempontból küzdenek a nyolc órai zárlatért. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete az elmúlt napokban ez ügyben népes értekezletet tartott és nagy agitáció indítását határozta el. Mi a magunk részéről nem először foglalunk állást a nyolcz órai záróra mellett. Sokszor kifejtettük már részletesen is azokat az okokat, melyek ezt közérdekből kívánatossá teszik. És ha a most újonnan meginduló agitáczió megtörik a kellő összetartás hiánya miatt; a szolidaritást nem becsülő, szociális érzékkel nem biró, önző kereskedőkkel szemben a társadalmi bojkottot kell igénybe venni. A czélirányos jótékonyságnak uj oltár} emeltek. Kétségen kívül áll, hogy a műveltség és ismeretek terjesztése a legnagyobb jótétemény. Köztudomású az is, hogy éppen a zene ismerete és nemes művészete az, a melyet még manapság sem terjesztettek ki a kellő anyagiak hijjár* levőkre. A zeneiskolák nem voltak elég erősek e feladat teljesítésére. Most azonban segitségökre jött a világhírű Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hüng- szergyár és azáltal, hogy a zeneintézetek növendékeinek bevásárlásaiból bizonyos magas arányszám erejéig a megfelelő zeneiskolák szegénysorsu növendékeit ingyen tanítja, a társadalomnak egy fontos kötelességét veszi vállaira. Közgazdaság. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék- pénztár igazgatósága mai napon tartott ülésében elhatározta, hogy tekintettel az utolsó alaptőke felemelése óta az összes üzletágakban beállott fellen- pülésre egy folyó hó ‘28-ikára összehívandó rendkívüli közgyűlésnek javaslatba fogja hozni, hogy a társasági alap- és tartaléktőkék 5000 darab 600 korona énvértékü uj részvénynek kibocsátása által felemeltessenek, s hogy az uj részvényeknek 2000 korona kibocsátási áron leendő átvételére az elővételi jog a jelenlegi részvénybirtokosoknak oly módon fel- ajánltassék, hogy 4 darab régi részvény egy darab uj részvénynek átvételére jogosítson. Ezen mivelet keresztülvitele után a társasági alap- és tartalék- tőkék együttesen mintegy 41 millió koronára fognak emelkedni. A Hermes mérlege. A Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság igazgatósága megállapította a lefolyt, ez évi junius 30-án lejárt üzletévre vonatkozó mérleget. A tiszta nyereség a tavalyi 242.195 korona 58 fillérrel szemben 308.674 korona 95 fillért tesz ki s az igazgatóság tiz százaléknyi, azaz részvényenként húsz korona osztalék (tavaly 18 korona) kifizetését fogja az e hó 29-re egybehívott közgyűlésének javasolni. Az Egyesült budapesti tóvárosi takarékpénztár folyó évi szeptember hó 28-án délután 4 órakor központi osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. szám, saját épületében) rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., 14, 15. és 18. §-ai értelmében tisztelettel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Az alaptőke felemelése. 2. A nyugdíjalap javadalmazása. 3. Az alapszabályok 4., 151. és 156. §-ainak módosítása. Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni s szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §-a értelmében legkésőbb 1909. évi deczember 31-ig saját nevükre irt részvényeiket még le nem járt szelvényeikkel együtt legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi szeptember hó 24-éig a takarékpénztár központi vagy budai osztályánál (V., Dorottya-utca 4. szám, vagy II., Fő-utca 2. sz.) letenni. Budapest, 1910. évi szeptember hó 17-én. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága. Kaszás Lajos nagy vendéglője Budapest, Rákóczi-ut 44. sz. Gyönyörűen újjáalakítva. Télikert, tiikörterem. Legnagyobb kényelem. Igazi magyar konyha. Figyelmes kiszolgálás. Vidékiek és fővárosi családok találkozóhelye. ZZ lütünö moóri és csopaki borok. = Tartsa erősen szem előtt, ha szükséglete beáll, hogy légszesz és acetylén szerelési czikkekre, égők és alkatrészekre, izzótestek üvegárukra, lefeleégőkre (külső és belső világításra első sorban az Általános Gázizzófény R. T.-tól VII., Józsika-utcza 13. Kérjen ajánlatot. Elvállaljuk légszeszlámpák jókarban tartását csekély havidijórt. KOVÁID °yár és föüzlet В Вяян^ЗР В j В 19Вв В I В ■ Budapest, YU., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
