Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-05 / 36. szám

36 szám.

V. évfolyam

1910. szeptember 5.

Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit

felölelő város-politikai és társadalmi lap

U Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek

И I VATAL О JES

Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is.

Előfizetési ára :

Egész évre ... ... ........................ 10 korona.

Fé

l évre.............................................. 5 ,

Fősz

erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35.

Ä járadékkölcsön és a főváros.

A parlament 560 millió járadékkölcsön felvételére adott felhatalmazást a magyar kormánynak. A pénzügyminiszter ezt a kölcsönt elsősorban Franczia- országban óhajtja elhelyezni, a mire már a múlt kormány tárgyalásokat folytatott a franczia pénzpiaczon. A magyar kölcsön ellen Párisban részint politikai, részint pedig a magyar kormány hatáskörén kivül eső gazdasági kérdések miatt heves agitáczió indult meg, amely kérdésessé tette az uj járadékkölcsön Párisban való megkötését. Lehet tehát, hogy a kormány ismét a régi bécsi Rothschild-csoport jóvoltára lesz utalva ennek a kölcsönműveletnek a Analizálásánál, a mi annyit jelentene, hogy a kibocsátásra kerülő járadékok csekélyebb része Németországban, túlnyomó része Ausztriában, maradéka pedig itthon kerülne aláirásra. Akár bekövetkezik ez az eset, akár pedig a franczia pénzpiaczon való elhelyezés sikerülne: az uj járadékkölcsön minden esetben erős visszahatást fog gyakorolni a főváros hitelügyére.

Tudvalevő, hogy polgármesterünk az év elején mintegy 50 millió korona kölcsönt vett lel Londonban. Hogy e kölcsönből eddig mennyi használtatott fel és hogy még meddig fog belőle telni az elhatározott beruházásokra, azt pre- czize közölni módunkban nem áll. Bizonyos azonban, hogy ha a létesitmények és beruházások a tervbe vett gyors menetben és egymásutánban történnek, úgy az angol pénz egy esztendő alatt elfogy és a jövő ősszel Budapest ismét kénytelen lesz újabb hitelszükségletének kielégítéséről gondoskodni.

Az angol kölcsönnél előnyére szolgált a fővárosnak az, hogy a politikai viszonyok bizonytalansága és az ex-lex folytán az állam a maga nagy kölcsön- szükségletével nem előzte meg a fővárost. E mellett a nemzetközi pénzpiacz viszonyai is a nagy pénzbőség folytán kedveztek a főváros kölcsönének. Hogy a pénzpiaczi viszonyok egy év múltán miként fognak alakulni, azt legfeljebb csak találgatni, de megjósolni nem lehet. Ellenben annyit már ma meg lehet állapítani, hogy az 560 milliós állami kölcsön bármely részben való külföldi elhelyezése az utána következendő fővárosi kölcsön külföldi esélyeit rontani fogja. Ehhez járul még az is, hogy a londoni csoport, a mely a főváros kötvényeit

átvette, e kötvények piaczra hozatalával tudvalevőleg fiaskót vallott, úgy, hogy e tanulságon okulva, aligha akad majd akár Londonban, akár Párisban újabb átvevő a főváros újabb kölcsönére. Minden balsiker a külföldi tőkét nagyon tartózkodóvá teszi és úgy hisszük, hogy nem kell nagy jóstehetség annak a megjövendöléséhez, hogy legközelebbi fővárosi kölcsönünket sem Párisban, sem Londonban elhelyezni nem fogjuk.

Székesfővárosunk tehát újból visszakerül majd oda, a honnan eredetileg kiindultunk: a bécsi pénzintézetekkel szövetkezett néhány budapesti nagy intézethez. Jelenleg a kisebb összegű különféle községi kölcsönök terén az egyes pénzintézetek csoportjai között meg éles versengés folyik, a mi a községek előnyére válik, mert kedvezőbb feltételek mellett jutnak hitelhez. Mihelyt azonban megjelenik a láthatáron egy nagyobb fővárosi kölcsön lehetősége, a nagy ellenfelek — mint már a múltban is megtörtént —- hirtelen kezet fognak, hogy verseny nélkül diktálhassák feltételeiket a megszorult fővárosnak. Azt persze ma nem lehet előre tudni, hogy a főváros mily mértékben lesz akkor reászorulva a kölcsönre, de már jó eleve gondoskodnia kell arról, hogy a kést a budapesti és bécsi nagy bankok a torkára ne tegyék. Most látszik, hogy mily jó volna egy erős, jól fundált községi takarékpénztár, a mely képes volna kliente- lája körében a főváros kölcsönkötvényeit a községre nézve nagyobb áldozatok nélkül elhelyezni. Biztosak vagyunk benne, hogy egy kellően előkészített belföldi aláirás utján a főváros a maga pupilári kötvényeit — amelyek úgy securitásuknál, valamint előnyös kamatozásuknál fogva elsőrendű befektetések — idebenn el tudná helyezni. E kötvények securitása a főváros háztartásának folytonos javulása mellett — a midőn a zárószámadások állandó feleslegeket mutatnak és a mikor a beruházásokból nagyobb és nagyobb hozam áll elő — nöttön nő és épen ezért szégyen volna a fővárosra, ha kitűnő kötvényeinek az átvéte lénél összetett kezekkel szolgáltatná ki magát az osztrák-magyar közös tőke határtalan étvágyának.

A nemsokára kibocsájtandó állami járadékkölcsön tehát némelyek szerint kétségtelenül meg lógja nehezíteni a következő fővárosi kölcsön esélyeit. De azért komoly aggodalomra nincs ok és

remélhető, hogy a polgármester, a ki az angol kölcsön gyors és erélyes megkötésével emanczipálni tudta magát a bécsi és budapesti pénzcsoportok karjainak ölelése alól, majd a kővetkező kölcsönnél is talál módot arra, hogy a főváros pénzügyi érdekeit megvédje és hogy a főváros hitele Budapest pénzügyi helyzetének megfelelő előnyös módon nyerjen kielégítést.

A szegénysegélyezés rejtelmei.

— A polgármester figyelmébe. —

A székesfővárosban a hatósági szegénysegélyezést a kerületi elöljáróságok végzik. A hozzájuk átutalt alapokból havonta bizonyos pénzbeli segélyt osztanak ki nyomorba jutott szegényeknek. Hogy ezt a segélyezést miképen látják el az elöljáróságok, arra nézve rikító példa az alábbi eset:

A most folyó adókivetések során а VII. kerületi negyedik adókivető-bizottság előtt megjelent távollévő férje helyett K.J. építész- mérnök neje. Elegáns, divatos toalettben, drága kalap fején és borsónagyságu brilláns- butonokkal fülében, a hölgy a jólét és előkelőség benyomását tette. A bizottság kikérdezte férje vagyoni viszonyai felől és a hölgy kijelentette, hogy férje Berlinben keresi meg kenyerét, tehát itt Budapesten reá adót kivetni nem lehet. A mikor pedig a bizottság néhány tagja arról kérdezősködött, hogy miből él, hetykén előszedett drága, finom kézitáskájából egy Írást és odavágta az elnök elé.

Az irás arról szólott, hogy K. J.-né a Budapest, székesfővárosi VII. kerületi elöljáróságtól havi 15 korona segélyben részesül. A bizottságban általános volt a megdöbbenés, mert arra még nem volt példa, hogy egy szegénysegélyben részesülő hölgy ily nagy elegáncziával és csakis a vagyoni jólét által sugalmazott hetykeséggel lépjen lel. A bizottság megbízta egyik tagját, hogy ebben az ügyben nyomozza ki, mily alapon volna a hölgy férje megadózandó. A bizottsági tag e megbízás folytán utánajárt ez ügynek, és legnagyobb álmélkodására kiderítette, hogy az illető hölgy és férje a fővárosban három évnél hosszabb ideje állandó évi lakást bir és hogy a család a leg fényűzőbb életmódot folytatja. A fényt valósággal szórják, és a vagyoni jólét magas fokán állanak. Erről jelentést tett a bizottságnak, a mely kipuhatolható adóalap hiányában mellőzte az adó kirovását, minthogy a férj üzlete tényleg Berlinben van. Az adókivetés szempontjából evvel ez az ügy le van tárgyalva.

Azonban nem lehet a dolog felett napi-